Kell-e több nő a politikába?
Jobb lesz-e a magyar nőknek attól, hogy Dobrev, Donáth és Cseh az EP-ben ül?
Jobb lesz-e a magyar nőknek attól, hogy Dobrev, Donáth és Cseh az EP-ben ül?
Hozzászoktunk, hogy az oktatásban minden változtatás a központosítást, a tanszabadság korlátozását, a pénzek lenyúlását szolgálja. Ebben az esetben azonban árnyaltabb a kép.
Jön az önkormányzati választás. A kormánypárt a hajléktalan emberek elleni ellenszenv felkorbácsolásával, az ellenzéket „embersimogatással” vádolva (abszurd, nem?) akar szavazatokat szerezni.
Ami a huszadik században a modernitást jelentette Afrikában, az a logika ma a gyors halált hozza el. Etiópia pedig jó példa minderre.
Heller Ágnes vitathatatlanul a magyar filozófiatörténet egyik legnagyobb alakja. Azonban, hogy miben áll művének filozófiai jelentősége, folyamatos viták tárgya.
Puzsér szerint a „balliberális közeg” meghurcolja Márki-Zayt, ez pedig a Fidesznek kedvez. De a gyerekbántalmazás nem egy verseny, ahol az ellenzéki jobb, a kormánypárti pedig rosszabb pozícióból indul.
Az az ajánlat, amit az ellenzéki pártok Baranyi Krisztinának ajánlottak, a falhoz állítja a jelöltet.
A brit konzervatívok vezetőt keresnek a Brexithez: az utolsó körben maradt két aspiráns Jeremy Hunt, Nagy-Britannia jelenlegi és Boris Johnson, az ország korábbi külügyminisztere, London korábbi főpolgármestere.
Egy magára valamit is adó baloldali vagy liberális elveti, hogy emberekre csupán hasznosságuk alapján tekintsünk, hiszen ezzel megkérdőjelezzük méltóságukat.