1956, az elgondolhatatlan történelem
‘56 forradalom volt, hiszen az államkapitalista-sztálinista rendszert a valódi szocializmus javára kívánták megdönteni.
‘56 forradalom volt, hiszen az államkapitalista-sztálinista rendszert a valódi szocializmus javára kívánták megdönteni.
Itthon is egyre bátrabban nyilatkozik a Katolikus Püspöki Konferencia a lombikprogram ellen, Lengyelországban azonban az egyház politikai csatlósai már végzetes és gyalázatos, nőellenes jogfosztást követnek el. Csak erős, baloldali társadalmi mozgalmak állíthatják meg ezt a folyamatot.
A vidéken újrakezdés és önfenntartás napjainkban egyre népszerűbb, a terhek megosztása nélkül azonban sokszor a puszta túlélés is megugorhatatlan feladatnak bizonyul.
A kormányfőnek van ideológiai programja, amely nem doktrinális okokból vall kudarcot, hanem a magyar középosztály és értelmiség ízlésén és hagyományain bukik meg.
Nem valami látványos dolog, nem egy világforradalom, pedig valójában központi része annak, ahogy a közös dolgainkról, a közös nyilvánosságról – végső soron tehát: a politikáról – gondolkodunk.
Demján Sándor néhai üzletember szobrát Sárszentmihályon avatták fel.
Összeszedtük, milyen utat járt be eddig a „tb-törvény”, milyen anomáliák lengik körül, és mivel igazolja a kormány a legszegényebbek életét tovább nehezítő szabályozást.
A környezetvédelem jegyében ezentúl nem jár a telefonokhoz se töltő, se fülhallgató.
Akkor most ki lépett át egy vörös vonalat?
A mozgalmi infrastruktúra erősödésével a fogyatékosmozgalom nagyobb hatással tudott lenni a szakpolitikára, illetve hatékonyabban tudta befolyásolni a közvéleményt és a politikai szövetségesek viselkedését is.