Az érdekvédők szerint a kormány bizonytalanságot kelt minden magyarországi munkavállaló és az őket képviselő szakszervezetek között abban a tekintetben, hogy az ilyen beavatkozásoknak hol vannak a határai.
Az, hogy a norvégok szigorúan betartották a határidőt és a szerződést, meglephette a magyar kormányt.
A helyiek mérései szerint a gyár sem a nappali, sem az éjjeli határértéket nem tudja huzamosabb ideig betartani.
Bár a dolgozó a belső szabályozásnak megfelelően járt el, amikor munka közben jelentkeztek nála a tünetek, a cégvezetés mégis eljárás alá vonta és a prémium juttatásból is kizárta.
A szakszervezet 15%-os béremelést követel, a kormány szerint azonban a veszélyhelyzet idején nincs helye reptéri sztrájknak.
Setét Jenő arra kéri az ellentüntetésre készülő roma közösséget, ne üljenek fel az uszításnak, és tartsanak olyan méltóságteljes ellentüntetést, amire büszkék lehetnek.
Nehéz volt elképzelni, hogy jöhet ennél is abszurdabb helyzet, aztán szerdán megérkezett Orbán Viktor bejelentése. A tataiak értetlenül állnak a kormány rendelkezése előtt, miután november óta várnak rá, hogy helyi népszavazást tarthassanak.
Az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság szerint is indokolatlanul kérték számon a nőn a kísérő hiányát és gyermeke rögzítését.
Az Utcajogász szerint elhúzódó jogviták várhatnak a hajléktalan, illetve lakásszegénységben élő emberekre.
A kormány nem létező problémát állít a középpontba, ahelyett, hogy a magyar gyermekeket érintő valódi veszélyekkel foglalkozna.