Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kivágásra ítélték a 30 éves csopaki fasort a vasútfejlesztés miatt, lehet még remény a megmenekülésére

Ez a cikk több mint 1 éves.

Nagy hír volt június közepén, hogy villamosították az észak-balatoni vasútvonalat, ami a MÁV által ígért menetidő-csökkenésen túl azonban egy kevésbé örömteli következménnyel is járt: a csopaki vasúti sínek mellett álló 30-40 éves juharsort, melyet a helyiek ültettek épp a vonatok zajának mérséklésére, ki kell vágni, mert az ügyben illetékes döntéshozók szerint akadályozzák a vasút villamoshálózatának biztonságos működését. A kivágásra ítélt 25 fa augusztus végéig kapott haladékot, miután átmenetileg visszacsonkolták őket.

Mint arról a hirbalaton.hu beszámolt, Ambrus Tibor polgármester korábban azt nyilatkozta, mindent megtett a fasor megmaradásáért, de az észak-balatoni vasút villamosítása kiemelt állami beruházás, amibe sem egy helyi rendelet, sem egy polgármester nemigen szólhat bele. Az önkormányzat végül azzal a kitétellel járult hozzá a fák kivágásához, hogy helyettük új, alacsonyabb termetű gömbjuharokat ültetnek. A polgármester megjegyezte, hogy a kivitelező eredetileg a 33 fából álló teljes fasort ki akarta vágni, de ehhez 8 fa esetében nem járult hozzá az önkormányzat, mivel azok a felső vezetékhez szükséges védelmi zónán kívülre estek.

Az Összefogás a Balatonért Egyesület szerda délután sajtótájékoztatót tartott a helyszínen, ahol Badzsó Angéla, az egyesület alapítója arról beszélt: arra kérik a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztőt, a MÁV-ot és a helyi önkormányzatot, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a fasor mégis megmaradhasson.

A civilek ugyanis azt gondolják, a helyiek számára mind a Csopakot meghatározó látványa, mind a zajtompító hatása miatt fontos fákat vissza lehetne csonkolni minden évben, így nem zavarnák a vasúti forgalmat, és kivágni sem kellene őket.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő egy helyi lakos levelére válaszolva azt közölte: igyekszik minimalizálni a fakivágás és egyéb növényzetirtás okozta károkat, így az észak-balatoni vasútvonal villamosításakor is sikerült több száz fát megmenteni azzal, hogy kivágás helyett csonkolták őket.

a kivágásra ítélt csopaki fasor. fotó: mérce

Bizakodásra adhat okot, hogy a NIF azt írta, egyetért a felvetéssel, miszerint a csopaki fákat is meg lehetne ilyen módon menteni, ezért szeptemberben tárgyalásra hívják a MÁV-ot és a csopaki önkormányzatot.

„Amennyiben jelen formájában megfelel ezen szervezetek számára a fasor, akkor a projektünk keretében nem fog sor kerülni a kivágásra”

– írta a NIF. Az ugyanakkor elgondolkodtató, hogy ha a helyiek és a civilek nem szólalnak fel az ügyben, vajon felmerült volna-e egyáltalán ez a lehetőség.

A civilek most csak abban bízhatnak, hogy a tárgyalás valóban megtörténik, és a fák kivágása helyett a csonkolás mellett döntenek.

„Azt szeretnénk, hogy egyáltalán ne legyen több fakivágás. Sem a villamosítás okán, sem egyéb más beruházás okán. Csopakon sorra dőlnek a fák, és azt gondoljuk, hogy ez nincsen jól”

– mondta a Mércének Badzsó Angéla.

Az egyesület alapítója emellett arról is beszámolt: tovább borzolja a kedélyeket, hogy miután a csopaki hajóállomást elárverezte a BAHART Zrt., az új tulajdonos 120 cm-es kerítést húzott fel a terület köré, így gyakorlatilag megszűnt Csopak utolsó, mindenki számára ingyen hozzáférhető partszakasza.

a körbezárt csopaki hajóállomás. fotó: összefogás a balatonért egyesület / facebook

Kiemelte emellett a csopaki Kerekedi-öböl ügyét is, ahol egy beruházó nagymértékű fairtásba kezdett, és a lakossági tiltakozás ellenére, a hatóságok és a nemzeti park rábólintásával épülhet be a védett terület.

A sajtótájékoztató az egyesület Balatoni Civil Minimum kampányának nyitóeseménye volt, a következő hetekben további, a Balaton beépítésével kapcsolatos események várhatók. A civilek azt kérik, mindenki írja alá a Stop Balaton-törvény című petíciójukat, melyben társadalmi egyeztetést követelnek a 2018-as Balaton-törvénnyel kapcsolatban. A törvény 44 településen ad lehetőséget arra, hogy érintetlen, többnyire tájvédelmi vagy Natura 2000 minősítéssel ellátott területeket, szabadstrandokat oldjanak fel a tájvédelmi besorolás alól azért, hogy oda ipari kikötőt, luxushajó kikötőt, szállodakomplexumokat és lakóparkokat építhessenek befektetők, akár nádasok és erdők kipusztítása árán is.

A mai csopaki sajtótájékoztatót élőben közvetítettük, a felvétel itt tekinthető meg:

Címlapkép: Mérce