Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kásler utasította az iskolákat, hogy név szerint dokumentálják, mely gyerekek nincsenek beoltva

Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere körlevélben adta utasításba az iskolavezetőknek, hogy mérjék fel a 12. életévüket betöltött tanulók iskolai COVID-oltása iránti szülői igényeket. A felméréshez a miniszter egy „jelentkezési lapot” is közreadott, amit az iskoláknak – az utasítás szerint – valamennyi szülővel ki kell töltetniük, sőt a kitöltött jelentkezési lapot a tanulók személyi aktájához kell csatolniuk. Ez azonban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint jogsértő adatkezelésnek minősül, ezért a jogvédők a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultak.

Ha ugyanis az iskolavezetők fenntartások nélkül követik a miniszter utasításait, akkor nemcsak a szülők, tanulók oltás iránti igényeit mérik fel, hanem név szerint feltérképezik az iskolába járó tanulók átoltottságát,

ennek az adatkezelésnek azonban nincs sem jogalapja, sem pedig legitim célja, ezért sérti a tanulók és a szülők személyes adatai védelméhez fűződő alapvető jogát

– vélekedik a TASZ friss közleményében.

Bár a jogvédő szervezet üdvözli, hogy a kormány oltási akciót szervez az iskolakezdésre azoknak a 12 év feletti diákoknak, akik valamilyen oknál fogva eddig nem foglaltak időpontot, ennek keretében azonban Kásler olyan adatgyűjtést rendelt el, amely messze túlmegy a jogszerű adatkezelés határain.

A jelentkezési lapot ugyanis nemcsak annak a szülőnek kell kitöltenie, aki kéri a védőoltást a gyermeke számára, hanem azoknak a szülőknek is, akik nem kérik azt. Sőt, az utóbbi csoportba tartozó szülőknek arról is nyilatkozniuk kell, hogy miért nem kérik az oltást gyermekük számára.

Bár kétségtelen, hogy az iskolai oltás megszervezéséhez elengedhetetlen előzetesen felmérni, hogy mely tanulók szülei tartanak igényt az oltásra, a jogvédők szerint jelenleg nem indokolható az oltást nem kérők adatainak gyűjtése.

„Személyes adatot jogszerűen kezelni ugyanis csak előre meghatározott cél érdekében lehet. Az oltási kampány lebonyolítása – mint adatkezelési cél – csakis azoknak a tanulóknak a nyilvántartását alapozza meg, akik számára a szülő kéri az oltást. Márpedig a miniszter körlevele szerint az adatgyűjtés célja nem más, mint az oltási akció sikeres lebonyolítása, ezért az arra vonatkozó adatok gyűjtése, hogy korábban mely gyermek kapta meg az oltást, illetve mely gyermek marad oltatlan az iskolai oltási akció után is, jogszerűtlen”

– fejti ki a TASZ.

A szervezet arra is felhívja a figyelmet: az iskolák felelőssége elsősorban az, hogy minden szülőhöz eljusson a tájékoztatás az oltási akcióról, vagyis mindenkinek meglegyen a lehetősége arra, hogy ha szeretné beoltatni a gyerekét, akkor meg tudja tenni a nyilatkozatot. Azt viszont ne várják el, és főleg ne erőltessék, hogy oltást nem kérő szülők nyilatkozatot tegyenek, mivel erre nincs jogilag megfelelő felhatalmazásuk – javasolja a TASZ.

Az iskola tehát kétféle adatot gyűjthet jogszerűen: a szülők nyilatkozatát, hogy az oltás lehetőségéről szóló tájékoztatást megkapták és tudomásul vették; valamint az oltásra jelentkezők adatait.

„Ha az iskolák szeretnék elkerülni a jogellenes adatkezelés veszélyét, a legjobb, ha az oltást visszautasító szülők, tanulók adatait nem tartják nyilván”

– fogalmaz a TASZ.

A szülőknek pedig azt tanácsolják, tudatosítsák, hogy az oltás visszautasítására vonatkozó kérdésre nem kötelező válaszolniuk, mert ezt nem írja elő semmilyen szabály, ugyanis jogi értelemben ez önkéntes adatszolgáltatásnak minősül, ráadásul, mivel az adatok gyűjtésének nincs meghatározott célja, még így is kétséges az adatkezelés jogszerűsége.

„A szülők szempontjából azonban az elsődleges cél az, hogy a nyilatkozat valóban önkéntes lehessen, ne pedig az iskolai nyomasztás hatására tegyék meg a szülők”

– hangsúlyozzák.

A jogvédők szerint mindez nem jelenti azt, hogy az iskolák ne szerezhetnének jogszerűen tudomást a tanulók átoltottságáról: a statisztikai – vagyis nem név szerinti – iskolai adatgyűjtés már ma is lehetséges, vagyis az iskolák felmérhetik, hogy a tanulók hány százaléka van beoltva, ügyelve arra, hogy a statisztikai adatokból ne lehessen konkrét tanulókra visszakövetkeztetni. És bizonyos esetekben arra is szükség lehet akár, hogy az iskola név szerint ismerje, kik rendelkeznek védettséggel,

ezt viszont csak akkor lehet megtenni, ha a jogalkotó  erre felhatalmazást adó jogszabályt hoz meg,

melyben meg kell jelölnie egy olyan célt, amely kellően megindokolja, hogy az iskolai életben miért elengedhetetlen a tanuló védettségének nyilvántartása.

Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán