Egy hét van hátra az iskolakezdésig, amely járványügyi szakértők szerint nagyban
hozzájárulhat a koronavírus negyedik hullámának beindulásához. Ehhez képest nem kommunikál semmit a kormány arról, milyen intézkedések, szabályok, várhatók a veszély enyhítésére, ami miatt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárhoz fordult levélben a Civil Közoktatási Platform.

Bár a járvány terjedését nem pontosan lehetőre látni, a civilek szerint az azonban megoldható lenne, hogy legyenek intézkedéscsomagok, protokollok, amelyeket meghatározott esetekben be lehet vezetni, hogy az intézményeknek ne
rögtönzötten kelljen alkalmazkodniuk a különféle forrásokból érkező különféle, sokszor csak feltételezett előírásokhoz. Különböző veszélyhelyzeti fokozatokhoz tartozó intézkedéscsomagokat hozhatna létre a kormány, amelyek előírásokat tartalmazhatnának a tesztelésre, a távolságtartásra, a maszkhasználatra, a fokozottan veszélyes tevékenységek lehetőségére vagy tiltására, a szülők belépésére az intézményekbe, vagy épp az online oktatásra – vélekedik a CKP.

A civilek figyelmeztetnek: fel kell készülni a járvány iskolai, óvodai terjedésére, tekintve, hogy a középiskolások és a pedagógusok között ugyan elég nagy az átoltottság, azonban a 12 éven aluli és többségében a 12 és 16 év közötti gyerekek is oltatlanok, miközben a delta variánst az oltottak is képesek terjeszteni.

A civilek választ várnak a következő kérdésekre is:

• Tervezik-e tesztelni a diákokat a tanévkezdéskor? A tanév során hány naponta tervezik – a külföldi tapasztalatokra építve – tesztelni a diákokat?
• Hány iskolapolgár megbetegedése esetén kerülhet sor a jelenléti oktatásról
  digitálisra való átállásra, erről ki köteles dönteni, s hány órán belül? Kapnak-e ehhez döntési jogosultságot a szakképzéshez hasonlóan a köznevelésben is az intézményvezetők, vagy továbbra is napokat kell várni az operatív törzs döntésére?
• Lesz-e valódi, kiterjedt kontaktkutatás?
• Az eddigiektől eltérően megtudhatják-e a szülők minden esetben, ha az iskolában, az osztályban fertőzötteket találnak?
• Ha – akár csak a fertőzési gócokban – online oktatásra kényszerülnek az iskolák vagy egyes tanulók, kapnak-e ehhez eszközöket, internetet a rászorulók, kapnak-e a digitálisan oktatók hozzájárulást pluszköltségeikhez (áram, internet-előfizetés, eszközbeszerzés), várhatnak-e módszertani segítséget?
• Milyen intézkedésekkel kívánják segíteni a digitális oktatás során lemaradtakat?
• Az ombudsman állásfoglalásának megfelelően igazoltnak tekinthető-e a fertőzésveszély miatti hiányzás? Milyen esetekben kell az iskolának biztosítania az otthonmaradóknak a felkészítést, osztályzást?
• Milyen – reálisan megvalósítható – korlátozásokat terveznek jelenleg, illetve a járványhelyzet rosszabbodásával a tanórán kívüli iskolai tevékenységekre, a távolságtartásra, az iskolai étkezésre, a szakszolgálati tevékenységre, az ének- és testnevelésórákra, a szülők és iskolához nem tartozók belépésére, a maszkhasználatra stb. vonatkozóan?

Jogos az igény a kormány tervezett intézkedéseinek megismerésére, főleg miután Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a Kossuth Rádióban kijelentette: a kormány és az operatív törzs egész nyáron dolgozott, és felkészült a negyedik hullámra. A miniszterelnök szerint a vírus ellen sem a maszkviselés, sem az elszigetelés nem fog segíteni, csak az oltás.

Egy nappal korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter  rendkívüli kormányinfó keretében csupán annyit közölt az iskolakezdéssel kapcsolatban: folytatódik a fiatalok oltása, tömeges oltási akció lesz az iskolákban; a pedagógusoknak nem lesz kötelező az oltás, mivel az átoltottságuk  70% fölött van.

A miniszter azt is kijelentette, az oltások magas száma miatt „viszonylagos nyugalomban” várhatjuk a negyedik hullámot, a kormány pedig nem szándékozik „alapvető korlátozásokat” bevezetni, az oktatás szeptemberben meg fog kezdődni, és munkahelyi korlátozásokra sem kell számítani.

Nemrég a Szülői Hangot kérdeztük az iskolakezdéssel kapcsolatban: a szülőket képviselő közösség szerint csakúgy, mint ahogyan tavaly, idén sem tudják a szülők, mire számíthatnak egy újabb járványhullám esetén. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke azt mondta a Mércének, a kormány eddigi nyilatkozataiból szerintük sem derül ki, mit terveznek a köznevelésben a koronavírus-járvány elleni védekezéssel kapcsolatban.

A PSZ szerint az egyik legfontosabb az lenne, hogy az augusztus végére tervezett oltások megkezdése előtt bizalomerősítő médiakampánnyal, valós adatokkal alátámasztva meggyőzzék arról a szülőket: érdemes és szükséges beoltatni gyerekeiket. A másik fontos teendő pedig az lenne, hogy még ezen a héten az összes óvoda és iskola kapjon körlevelet, amelyből egyértelműen kiderül, bizonyos fertőzöttségi szint esetén milyen intézkedéseket kell hozniuk az intézményvezetőknek.