Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Sztrájkoltak a szakképzésben dolgozók, szolidarítottak a diákok – élő közvetítés a szolidaritás napján

Ez a cikk több mint 1 éves.

A Szolidaritás Napjaként hirdette meg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a pedagógus sztrájkhét utolsó napját, január 31. keddet.

Azért fontos dátum a mai, mert épp egy éve, 2022. január 31-én tartották a közoktatásban a figyelmeztető sztrájkot, ami aztán az egész évet végigkísérő sztrájk- és tiltakozási hullámmá terebélyesedett.

Emlékezetes, hogy a figyelmeztető sztrájkot több hónapig tartó, eredménytelen sztrájktárgyalás-sorozat előzte meg, melynek során a pedagógus szakszervezetek – a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete valamint a Pedagógusok Szakszervezete – hiába képviselte kollégáik érdekeit, a kormány részéről süket fülekre találtak.

Hovatovább miután a bíróság jogszerűnek mondta ki a pedagógusok sztrájkját, a kormány rendeleti úton módosította, majd törvénybe foglalta a sztrájk gyakorlati ellehetetlenítését. Ennek ellenére a pedagógus szakszervezetek valamint – polgári engedetlenség formájában – a Tanítanék számos alkalommal szervezett munkabeszüntetéseket, ahogy a társadalom széles rétegei is kiálltak a tanárok mellett. Azt pedig, hogy a pedagógusok béreit emelni kell, még a kormány is elismerte – még ha a többi követelést rendszerint figyelmen kívül is hagyják.

Mit követelnek a pedagógusok?

 

  1. A pedagógus-előmeneteli rendszer szerinti besorolásban dolgozók garantált illetménye 2022. január 1-jétől a kormány által ajánlott 10 százalékon felül további 45 százalékkal emelkedjen.
  2. Emelkedjen az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye is, mivel a közalkalmazotti illetménytábla 2008 óta változatlan. Azok a közalkalmazottak, akiknek eszerint kell megállapítani garantált illetményüket, gyakorlatilag kivétel nélkül a garantált bérminimumra kell emelni illetményüket, végzettségtől és a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időtől függetlenül. Ez méltatlan és tarthatatlan a szakszervezetek szerint.
  3. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen. Tudományos kutatás (Tárki-Tudok: Pedagógusok munka- és munkaidő-terhelés felmérése 2009) is bizonyítja, hogy a pedagógusok többsége heti 22 óra kötelező óraszámmal is heti 40 óra munkaidő felett lát el munkaköri feladatokat. A szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják a munkaidő jelenleg felosztását, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt és a kötött munkaidőben előírható – és ki nem fizetett – eseti helyettesítést. Követelik, hogy legyen törvényben előírt kötelező óraszám, a többletórákat pedig mindenkor fizessék ki.
  4. A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35órát legyenek beoszthatók gyermek vagy tanulócsoportban önállóan végzendő gyermekfelügyeletre. Rendszeresen előfordul ugyanis az intézményekben, hogy pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket – pedagógus jelenléte nélkül – osztanak be gyermekcsoportokba, illetve tanulócsoportokba gyermekfelügyeletre. Ennek oka elsősorban a nagymértékű pedagógushiányban keresendő. A gyermekek, tanulók abban az esetben sem maradhatnak felügyelet nélkül, ha az adott tanítási órára, foglalkozásra pedagógus nem biztosítható, ám mivel a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek munkaidő-beosztása nem tanítási órákban, illetve foglalkozásokban meghatározott, szükséges az önállóan ellátandó felügyelet időtartamát jogszabályban korlátozni. Az ugyanis semmiképp sem méltányos, és az egészséges és biztonságos munkavégzés előírásának nem felel meg, hogy a foglalkoztatott számára a napi nyolc órás munkaidőben önállóan ellátandó felügyeletet gyakorlatilag szünet beiktatása nélkül rendeljen el az intézményvezető – figyelmeztetnek a szakszervezetek.

+1.Helyezzék hatályon kívül a sztrájktörvényt, amely láthatatlanná teszi a közoktatásban a sztrájkot.

+2. Vonják vissza azt a kormányrendeletet, amely alapján a „kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben” megszegő, például polgári engedetlenkedő pedagógusokat az adott tanévben bármikor elbocsáthatják a munkáltatók.

Országszerte tartottak megmozdulásokat és figyelmeztető sztrájkot tartottak a szakképzésben.

Számos eseménynek lehettünk tanúi.

A lista persze nem teljes, és más események, megmozdulások is voltak a nap folyamán.

Minderről az alábbi hírfolyamban írunk részletesen.

Címlapkép: Fotó: olvasónk küldte
Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

mérce Bár a Tanítanék gálája még tart, a Szolidaritás Napjának eseményei a végükhöz közelednek.

A pedagógusok figyelmeztető sztrájkjának évfordulóján számos intézményben zajlottak sztrájkok, megmozdulások, és figyelmeztető sztrájkot tartottak a szakképzésben is.

Ezekről az alábbi hírfolyamban lehet részletesebben olvasni. Ahogy beszámoltunk más eseményekről is: demonstrációkról Budapesten és vidéken, vagy épp a közszolgálati dolgozók megmozdulásairól.

Azt tudjuk, hogy több, mint 16 ezer pedagógus hiányzik a közoktatásból, hisz ennyi hiányjelet rajzoltak a Hősök terére – azt viszont, hogy hányan nem vették fel a munkát az elmúlt héten és a keddi napon, az elkövetkező napokban fogjuk pontosan megtudni.

Most viszont mi is zárjuk közvetítésünket.

Köszönjük a figyelmet, kövessetek máskor is!


Tata Tüntetést tartottak a tatai Kossuth téren kedden 18 órakor a Pedagógusok Szakszervezete, valamint az Egységes Diákfront helyi szervezeteinek rendezésében. Azért kezdeményezték a demonstrációt, mert – ahogyan az a rendezvényen is elhangzott – a mai napig nem valósultak meg a tanárok és a diákok által megfogalmazott, már  egy évvel ezelőtt is régóta érvényes követelések.

A tüntetés legfontosabb bejelentését Suszter István, a tatai Eötvös József Gimnázium tanára tette: iskolájának 32 tanára a mai napon arról döntött, hogy mindaddig, amíg nem kezdődik érdemi egyeztetés a tanárokkal a kilencpontos követelésükről, nem vállalnak emelt szintű érettségi elnöki feladatot, nem vesznek részt emelt szintű érettségi lebonyolításában, ez ugyanis nem kötelező feladata a tanároknak.

(A középszintű vizsgákkal kapcsolatos feladatokat ellátják.) Suszter elmondta, várják további tanárok csatlakozását a kezdeményezéshez. A pedagógus arról is beszélt, hogy habár az oktatás egyre súlyosbodó problémáit csak társadalmi szakmai konszenzusra alapozva, tárgyalással lehet megoldani,  mára a munkabeszüntetést – sport- és jogszerűtlen eszközökkel – ellehetetlenítette a hatalom, ezért neki és kollégáinak nem maradt más választása.

A tatai Egységes Diákfront képviselői arról beszéltek, már rég nemcsak a tanárhiány a legnagyobb probléma, hanem az, hogy egyre több diák is arra gondol, hogy nem Magyarországon fejezik be tanulmányaikat, és  nem akarnak olyan országban élni, ahol már diákként sincsenek megbecsülve.

„Ha minden tanár csak egyszer, egy időben kiállna…! Mert ez mindenki inge, ideje magunkra venni”

– hangzott el tőlük. 

Holdampf Ildikó tatai kétgyermekes anya felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy neki természetes, hogy itt áll a tanárok mellett, ha nekik kiáltaniuk kell, mert szerintük törésponthoz értünk. Egészen addig fog mellettük állni, amíg meg nem hallják őket – mondta. Amiatt megfenyegetni valakit, mert kimondja, ha valami nem jó, az felér annak a bismerésésvel, hogy nem működik a rendszer – utalt a tanárok megfélemlítésére.

Balogh Ákos, a tatai Kőkúti Általános Iskola tanára diákjai hálálkodó visszajelzéseit olvasta fel kezdésként. Felidézte, egy éve már, hogy tanárként hónapról hónapra intetnzíven csak segélyt kiált, és túlél. A diákok biztatása tartja életben és a pályán – mondta. Kiállt a diákok lejáratása ellen, akikben, mint mondta, több hazaszeretet és felelősségtudat van, mint az oktatást ebbe a helyzetbe juttató döntéshozókban. Beszédében említette a megalázó bérezést és az égető pedagógushiányt is. 

Jenei András, a PSZ Komárom-Esztergom Megye Szervezetének elnökhelyettese szerint az elmúlt egy év legfontosabb eredménye, hogy mindenki számára egyértelmű lett, hogy a közoktatásban alacsonyak a bérek, elviselhetetlenek a munkaterhek, hogy a tantervek korszerűtlenek, és hogy állandósult a tanárhiány. 

A tüntetés végén a mécseseket is magukkal hozó tüntetők az oktatási mozgalom jelképét, a körbe írt felkiáltójelet formázták meg a téren.

A Tanítanék Mozgalom online évértékelő gálával készült a pedagógus figyelmeztető sztrájk évfordulójára.

„Az oktatás jövőjéért folyó küzdelem új szintre lépett 2022-ben, de még rengeteg feladat áll előttünk. Január 31-én szánjunk egy estét arra, hogy együtt áttekintjük a 2022-es év eredményeit, küzdelmeit, nehéz vagy épp felemelő pillanatait! Tanuljunk az elmúlt év hibáiból és hasznosítsuk a tanulságait 2023 kihívásaira tekintve is! Kövesd Te is az eseményt a további részletekért!”

– írják Facebook-eseményük szövegében.

A rendezvény online élő videón az alább követhető:

A gálán a kulturális, tudományos és az üzleti élet meghatározó szereplői lépnek fel:

  • Alföldi Róbert
  • B Molnár Béla
  • Bojár Gábor
  • Csoszó Gabriella / FreeDoc
  • Dés László
  • Erdős Virág
  • Horváth Kristóf
  • Kemény Zsófi
  • Kristóf Balázs
  • Kováts Adél és Kováts Laura Rozália
  • Mácsai Pál
  • Máté Gábor
  • Nagy Ervin
  • Nyáry Krisztián
  • Orsós János
  • Pintér Béla
  • Rényi András
  • Tompa Andrea
  • Ungváry Krisztián
  • Wunderlich József
  • A Magamnál Jobban kórus Juhász Bence vezényletével
  • A Romano Glaszo
  • A Kollár vonósnégyes

Kamondy Ágnes – Pest fölött az ég című estjéből pedig elhangzik két dal. Közreműködnek: Kamondy Ágnes – zene-szöveg, ének, Kisfalvi Krisztina – ének, Varga Orsolya – szintetizátor, Vajdovich Árpád – bőgő, basszusgitár, Genge Lajos – dob.

 

Szeged A Szeged.hu információi szerint Szegeden és környékén összesen negyvenhat iskolában írták alá a tanársztrájkot támogató szolidaritási nyilatkozatot, összesen ezernegyvennégyen, az aláírók döntő többsége tanár – mondta el a kedden kora délelőtt a Deák Gimnázium előtt Milodánovics-Hegyi Adrienn a középiskola tanára, a szegedi pedagógus demonstrációk koordinátora.

A tanárok kedden demonstrációt tartottak, amelyen a Deák gimnázium mellett a Gedói Általános Iskola és a Krúdy Gyula Szakképző Iskola tanárai vettek részt, összesen megközelítőleg hatvanan. A negyvenhat oktatási intézmény között egyaránt találhatók általános és középiskolák, valamint a szakképzési centrumhoz tartozó iskolák – tudta meg a Szeged.hu, ahogyan azt is, hogy pedagógusok mellett az oktatást segítő munkatársak és egyetemi oktatók is találhatóak a szolidaritási nyilatkozat aláírói között.

Szegedi tanárok demonstrációja a Deák gimnázium előtt 2023. január 31-én. Fotó: Balogh Zoltán Facebook

Városliget - Budapest A Tanítanék Mozgalom Facebook-oldalán közzétett bejegyzés szerint a Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 43 pedagógusa  sztrájkolt kedden.

A Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola 43 pedagógusa is sztrájkolt 2023. január 31-én. Forrás: Tanítanék Facebook

 

A miskolci autós blokádot  a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Akciószövetség, a Tanítanék Mozgalom, a Civil Bázis, valamint az ADOM Diákmozgalom összefogása szervezte. A megmozduláshoz csatlakozott a KKDSZ Kulturális Szakszervezet, a Vasas szakszervezet és civilek is. A blokád célja egyrészt a szolidaritás kifejezése minden olyan ágazattal, amely nehézségekkel küzd, másrészt figyelemfelhívás a magyar közoktatás tarthatatlan helyzetére.

Autós blokád Miskolcon. Fotó: KKDSZ Kulturális Szakszervezet/Facebook

Az autókonvoj ma délután negyed 2-kor indult a Gömöri Pályaudvarról, és fél 2-től délután 5 óráig állta el a külső sávot egy 50 méteres útszakaszon a város központi terén, a Miskolc Plázánál.

Autós blokád Miskolcon. Fotó: KKDSZ Kulturális Szakszervezet/Facebook

Autós blokád Miskolcon. Fotó: KKDSZ Kulturális Szakszervezet/Facebook

 

Kecskemét

A Kecskeméti Széchenyivárosi Arany János Általános Iskola húsz tanára szüntette be a munkát, tizenhárom kollégájuk támogatta őket, valamint hárman betegség miatt nem tudtak részt venni a sztrájkban.

A Kecskeméti Széchenyivárosi Arany János Általános Iskola húsz tanára szüntette be a munkát kedden. Fotó: Agárdi Brigitta/Facebook

csepreg Csepregen a Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola 19 tanára az egész sztrájkhetet végigsztrájkolta, aminek keretében naponta két órát nem tartottak meg. A pedagógusok hangulatvideóban számoltak be a sztrájkhétről.

Székesfehérvár „Mi, a székesfehérvári Hétvezér Általános Iskola alulírott dolgozói elkeseredve látjuk, hogy máig nem történt előrelépés. Felemeljük szavunkat egy működésképtelen, sikertelen rendszer megjavításáért egy működőképes, sikeres jövő érdekében” – írják közleményükben a pedagógusok. Az elmúlt hét folyamán a pedagógusszakszervezetek felhívására a munkaidejük egy részében tizennégyen vállaltak sztrájkot, velük pedig tizenhárom kollégájuk fejezte ki szolidaritását.

A Hétvezér Általános Iskola pedagógusai. Forrás: Tanítanék FAcebook

 

II. kerület - Budapest A II. kerületi Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium 20 tanára vett részt sztrájkban és polgári engedetlenségben kedden. Mint az intézmény egyik tanára arról beszámolt, a Közép-Budai Tankerületben körbejáró „lángot” is átvették a Kosztolányi Dezső Gimnáziumtól, és továbbadták a Városmajori Gimnáziumnak.

Kőbánya Tízen írták alá azt a nyilatkozatot, amelyben a Kőbányai Komplex Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Iskola és EGYMI gyógypedagógusai és konduktorai a szakszervezetek által meghirdetett szolidaritás napján polgári engedetlenség keretében nem vették fel a munkát az első tanórában.

Mint írják, kiállásunkkal szeretnék felhívni a figyelmet az oktatás jövőjéért folyó küzdelemre, valamint kifejezni támogatásukat az országszerte sztrájkba lépő kollégáik felé.

„Tesszük mindezt azért, mivel a jelenlegi jogszabályok a sztrájkot számunkra valójában nem teszik lehetővé, a január elején megjelent kormányrendelet pedig csupán a bizonytalanság és fenyegetettség fenntartását szolgálja”

-írják, hozzátéve, hogy emellett szeretnének rámutatni a gyógypedagógiai ellátás egyre nehezebb helyzetére, a folyamatosan növekvő munkaterhekre, a nem méltó munkakörülményekre.

online Együttműködő közoktatás – együttműködő társadalom. A holnap ma kezdődik! címmel elkezdődött a Tanítanék Mozgalom és a Civil Közoktatási Platform online oktatási kerekasztal-beszélgetése.

A rendezvényen pedagógusok, diákok és szakértők részvételével járják körül az oktatás égető kérdéseit.

Az alábbi témákat fogják a résztvevők feldolgozni:

  • Együttműködő közoktatás – miért? – Lannert Judit, oktatáskutató
  • Jogi vonatkozások – lehetséges szerveződések, jogosultságok, hazai formák – Zeller Judit, jogi szakértő
  • Mégis kinek az iskolája? Együttműködés az iskolában– jó gyakorlat – Molnár Lajos, pedagógus, iskolavezető
  • Jó gyakorlat diákszemmel – Dimitrios Nakos, diák
  • Partneri viszonyok, elfogadás és befogadás egy német középiskolában – Szabó Gábor, szülő

A rendezvényt az alább lehet élő videón követni.

szekszárd A Szekszárdi Babits Mihály Általános Iskolában az első két órában tartott sztrájkkal 18-an hívták fel a figyelmet „az oktatásban szükséges halaszthatatlan változásokra”.

A Szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola 18 tanárának sztrájkja. Kép: Fejes Anita/Országos tiltakozás a pedagógusokat ért fenyegetések ellen Facebook-csoport

Hősök tere -Budapest Köztéri performansszal hívta fel kedden a figyelmet az égető pedagógushiányra a Pedagógus Egység nevű, alulról szerveződő tanárcsoport.

Az országos sztrájkok kezdetének egy éves évfordulóján, délután 3 órától a Hősök Terén krétával rajzoltak fel 16 140 hiányjelet, pontosan annyit, amennyi pedagógus a Pedagógusok Szakszervezete szerint a közoktatás rendszeréből jelenleg hiányzik.

Hiányjelekkel tiltakoznak a pedagógushiány ellen a budapesti Hősök terén 2023. január 31-én, a Szolidaritás Napján. Fotó: Alföldi Dániel István

Imre Szilvia középiskolai tanár, a Pedagógus Egység tagja, az akció egyik szervezője munkatársunknak elmondta, amellett, hogy a tanárhiány mértékét szeretnék jelezni a (lemosható) flaszterfirkákkal, az esemény alkalom arra is, hogy a személyes veszteségeiket feldolgozzák. A rajzolásban ugyanis olyan kollégák segítettek neki, akik kényszerűségből távoztak a munakahelyükről, vagy akár az országból is. Ezenkívül arra is visszaemlékeznek ezzel az akcióval, hogy mi minden történt velük az elmúlt egy évben.

Hiányjelekkel tiltakoznak a pedagógushiány ellen a budapesti Hősök terén 2023. január 31-én, a Szolidaritás Napján. Fotó: Alföldi Dániel István

Hiányjelekkel tiltakoznak a pedagógushiány ellen a budapesti Hősök terén 2023. január 31-én, a Szolidaritás Napján. Fotó: Juhász Vanessza / Mérce

Hiányjelekkel tiltakoznak a pedagógushiány ellen a budapesti Hősök terén 2023. január 31-én, a Szolidaritás Napján. Fotó: Juhász Vanessza / Mérce

Szolnok A szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium pedagógusai közül is többen léptek munkabeszüntetésbe január 31-én, az egyik pedagógus Facebookra feltöltött fotói alapján legalább 18-an.

Az oktató kiemelte, hogy a fizetések mellett számos súlyos problémát kellene leküzdeni. Változást követel,

  • „Mert a jelenlegi helyzet tarthatatlan.
  • Mert egyre kevesebb a tanár (16 ezer! pedagógus hiányzik ma a rendszerből).
  • Mert a tanárok közel fele 50 év feletti.
  • Mert a fiatalok számára egyáltalán nem vonzó a pedagóguspálya.
  • Mert a diákok és a tanárok egyaránt túlterheltek.
  • Mert nincs szabad tankönyvválasztás.
  • Mert egyre több a tananyag, így készségfejlesztésre alig jut idő.
  • Mert nincs oktatási minisztérium, sem szakmailag megalapozott, következetes oktatáspolitika.
  • Mert a döntéshozók nem reagálnak érdemben a felvetéseinkre.
  • Mert tanár nélkül nincs jövő!”

Kőszeg A Jurisich Miklós Gimnázium és Kollégium 11 tanára sztrájkol Kőszegen a január 31-re hirdetett országos megmozdulásban, idézi a Nyugat.hu a pedagógusok közleményéből. Kiemelik, hogy a sztrájk nem az intézményvezetés és nem a közvetlen fenntartó ellen irányul, továbbá független minden pártpolitikától.

Pilisvörösvár A Pilisvörösvári Templom Téri Német Nemzetiségi Általános Iskola 31 tanára lépett sztrájkba a január 31-i sztrájknapon, derül ki az iskola egyik pedagógusának bejegyzéséből.

A pedagógus azt is megjegyzi, hogy a tanárok nem csupán a fizetésemelésért tiltakoznak, hanem kedvezőbb feltételekért is, a diákok számára – Vörösváron immár egy éve.

Budaörs A Buda Környéki Televízió készített egy néhány perces összeállítást a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium tanárainak sztrájkjáról. A felvételeken jól látszik, hogy a tiltakozók az iskola kerítését és bejáratát is az ellenállás szimbólumaival „díszítették fel”. Az intézmény előtt autóval elhaladó szülők dudadószval biztatták a sztrájkolókat. A riportból az is kiderült, hogy budaörsi szinten egységesen sztrájkolnak a nevelési oktatási intézmények. 


A televízió riportere Tollner Józsefet, az iskola tanárát kapta mikforofonvégre, és arról faggatta, hogyan emlékeznek vissza az Illyés Gyula Gimnázium tanárai az elmúlt egy év küzdelmeire.

Tollner elmondta, az évforduló kapcsán most újra sztrájkolnak, de egyúttal számba is vették az elért eredményeket. 

„Röviden semmit nem értünk el, a megbecsültségünk nem változott, a kilencpontos követelésből nem értünk el semmit, a reálbérünk csökkent. Eredménynek csak annyit lehet mondani, hogy most már sehol nem lehet azt mondani az országban, hogy nincs baja az oktatásnak”

-vélekedett Tollner.

Ennek ellenére szerinte biztosan lesz folytatása a tiltakozásnak: mint mondta, nem szabad feladni, mert egyre nagyobb a tömeg a pedagógusok mellett, muszáj egyszer átlépni a határt, hogy „kicsorduljon az a pohár”.

Kiemelte a szülők támogatását, hozzátéve, hogy azzal tudnának még segíteni, ha a munkahelyeiken beszélnének a tanárok problémáiról, és szolidaritási sztrájkokat segítenének szervezni, mert „talán a tömegből értene ez a kormány”.

Tata Tatán, a Kőkúti Általános Iskola és a Fazekas Utcai Tagintézmény 48 pedagógusa folytatta a sztrájkot, amelyből az intézményvezetés a törvény által előírt elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében 8 pedagógust visszahívott – közölte Facebook oldalán az intézmény.

A bejegyzésben a sztrájkban résztvevő kollégák névsorát is közzé tették, valamint más kollégák kijelentették, hogy bár nem vesznek részt benne, támogatják a január 31-i sztrájkot.

Este szolidaritási tüntetést is szerveznek a városban.

A Pedagógusok Szakszervezete valamint az Egységes Diákfront tatai szervezetei 6 és 7 közöttre szerveznek tüntetést a tatai Kossuth térre.

Budapest VIII. kerülete A Józsefváros Újság információ szerint a VIII. kerületi középiskolák is részt vettek a keddi sztrájknap eseményeiben. A lap úgy tudja, a Jelky András Szakgimnáziumban négy tanár szrájkolt, a Vörösmarty Mihály Gimnázium pedig nyilatkozatban követeli a szakszervezeti célok megvalósítását, és közölték, 17 tanár sztrájkolt, hárman polgári engedetlenkedtek, öten pedig támogatják a célokat.

békéscsaba A Békés megyei Egységes Diákfront szervezte a ma reggeli élőláncot Békéscsabán, ahol a jelenlévő diákok és unokáikért kiálló nagyszülők tömege beszédekkel, skandálással és dudaszóval fejezte ki elégedetlenségét az oktatás helyzetével kapcsolatban.

Élőlánc Békéscsabán az oktatásért. Fotó: olvasónk küldte

A keddi szakképzési figyelmeztető sztrájkkal párhuzamosan megalakult az Egységes Diákfront szakképzésben tanuló diákokat tömörítő csoportja Technikusok a Reformokért, vagyis EDF-TaR néven, számol be róla Facebook oldalán a szervezet.

A Technikusok a Reformokért bázis azért alakult, hogy az országban található technikumoknak legyen képviselete, mivel minket technikusokat, és a mi problémáinkat közvetlenül eddig nem képviselte az EDF sem, illetve semelyik mozgalom azon kívül”

– írják bemutatkozásukban.

A TaR szolidaritást vállal a közoktatás szférájával.

Ugyanis véleményük szerint hiába hangoztatják sokszor hogy a szakképzés és a közoktatás eltérő területek, mindkettő az oktatás szférájába tartozik, és hasonló problémákkal szembesülnek.

A TaR várja soraiba a technikumokból a jelentkezőket.

Tanárok, szülők és diákok ülősztrájkolnak több budapesti és vidéki iskolában is.

Az Óbudai Gimnáziumban:

Ülősztrájk az Óbudai Gimnáziumba. Fotó: olvasónk küldte

Cegléden:

Ülősztrájkolnak a cegélédi SZC Közgazdasági és Informatikai Technikum diákjai. Fotó: Szórád Annamária/Facebook

„Négyszeres nagyszülőként ma reggeli szolidaritási ülősztrájkon minden gyermekért!” – sztrájkolnak a Vörösmarty előtt.

Tanárok és szülők ülősztrájkolnak a Vörösmarty előtt. Fotó: Vilmos Hanti/Facebook

Tanárok és szülők ülősztrájkolnak a Vörösmarty előtt. Fotó: Vilmos Hanti/Facebook

A II. Rákóczi Ferenc Gimnázium szülői összefogása:

Szülők ülősztrájkolnak a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium előtt. Fotó: SZTK/Facebook

A budapesti Karinthyban a tiltakozások ikonikussá vált dalát, a Mi vagyunk a Grundot éneklik.

belügyminisztérium

Szebeni Dóra az MKKSZ Kulturális Országos Szakmai Tanácsától  a kulturális dolgozók álláspontját képviselve elmondta, hogy a kulturális terület még ki sem lábalt a világjárvány válságából, most az energiaválság sújtja.
A közművelődési intézmények az önkormányzatok teljesítőképességétől, illetve anyagi képességétől függenek. Kérdés, hogy tudják-e finanszírozni a múzeumok, könyvtárak, művelődési házak, közösségi házak, levéltárok rezsiköltségeit.
Az intézmények kénytelenek bezárni, a dolgozók félnek. Szebeni elmondása alapján a tavalyi 20 százalékos béremelés a kormány tizenéves adóssága volt, ami mára már az infláció martaléka. Az MKKSZ csatlakozik a követelésekhez, a településeknek biztosítaniuk kell a közösségi és kulturális életet.

belügyminisztérium Pirint Gergő az Egységes Diákfront részéről elmondta, hogy a szolidaritási ülősztrájkon több mint 100 iskola vett részt országszerte. Jelenlegi céljuk, hogy országos szinten tudjanak terjeszkedni, ennek érdekében Győrben és Budapesten megtartják első országos fórumukat február közepén.

Elmondta, hogy a diákok szeretnék hogy mihamarább megoldódjon az Erasmus-kérdés.

Ez ugyanis nagyban befolyásolja a diákok egyre közelgő egyetemválasztását. Véleményük szerint politikusoknak nincs keresnivalójuk az egyetemek döntéshozói testületeiben.

Pirint elmondta azt is, hogy március 14. éjféltől szerveznek virrasztással egybekötött hatalmas tüntetést a Szabad sajtó útjára.

A diák szerint a kormány retorikája az elmúlt 12 évben a hallgatás, de ez változni látszik: Kisfaludy államtitkártól ugyanis levelet kaptak, miszerint a kormány hajlandó leülni és megbeszélni velük a problémáikat.

belügyminisztérium Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke arról beszélt, a mindenkori magyar államnak felelőssége van a szociális dolgozók alulfizetettségében.

Sajtótájékoztató 2023. január 31-én. Fotó: Juhász Vanessza / Mérce.

„Növeli a segítségre szoruló csoportok kiszolgáltatottságát, hogy az állam nem végez szociálpolitikát nem végez; ehelyett jelenleg atyáskodik, de nem jó apa, mert a jó apa nem tasztíja nélkülözésbe a gyermekét”

– mondta Köves, majd követelte, hogy a sztrájktörvény módosításával a szociális doglozóknak lehetőségeük legyen kiállni a jogaikért.

belügyminisztérium Kuczman Anna, MKKSZ Budapesti Védőnői Tagozatának álláspontját ismertette.

Bejelentette, hogy csatlakoznak a pedagógusok melletti szolidaritási akcióhoz, egyszersmind csatlakoznak az MKKSZ együttes követeléseihez, ugyanakkor kifejezetten a védőnőknek is vannak követeléseik.

Ennek jegyében elvárják, hogy a szakdolgozói béremelés 2023 június 1-től valódi béremelést jelentsen számukra. 2022-ben ugyanis az ő esetükben a béremelés 3 és 10 százalék közötti emelést jelentett, mert a pótlékok terhére történt.

Követelik a valódi egyeztetést a szakszervezetek és az egészségügyi kormányzat között. A jelenlegi, júniustól hatályba lépő törvény ugyanis teljesen felforgatja a védőnők életét, a részletek azonban nem ismertek – hovatovább úgy tudják, csak ebben a félévben fogják kidolgozni őket.

Ezért úgy vélik, hogy érintettként szakmai egyeztetésre lenne szükség – eddig azonban nem kaptak válaszokat Takács Péter államtitkártól és más érintettektől.

belügyminisztérium Meleg Sándor, SZMME elnöke a szociális ágazat követeléseiről beszélt. Szerinte a szociális és gyermekvédelmi ágazat problémái nem most kezdődtek, évtizedes problémák vannak a szektorban.

Mint mondta, a magyar kormány az „inverz jólétái állam koncepcióját” valósította meg, mert amikor szükség lenne rá, akkor elvesz a kiszolgáltatottabb társadalmi csoportoktól.

Követelte a közszféra egyik legalacsonyabb bérezésének növelését, valós költségekkel összemérhető állami finanszírozást. Mint mondta, bár a szociális dolgozók tisztában van az ország gazdasági helyzetével, elvárják, hogy az állam biztosítsa az intézmények és a szolgálatatások fennartéásához stükséges forrásokat.

belügyminisztérium Dr. Taskovics István, a TBDSZ elnöke elmondta, hogy a kormánytisztviselőknek is azt mondták, mint a pedagógusoknak: jogos a követelésük, de nincs rá pénz – ez pedig csak a szolidaritást erősítette.

A versenyszféra nagy munkáltatói igyekeztek ellentételezni az inflációt, de a kormány nem érzi ennek szükségességét.

Mára már egységes javadalmazási rendszer sincs, a kormány más-más intézményeknek juttatott plusz javadalmazást. Ugyanakkor növelték a munkaidejüket is.

A kormánytisztviselőknek sokszor hidegben, egészségtelen körülmények között kell dolgozniuk, ennek ellenére nem honorálják megfelelő módon a munkájukat. A TBDSZ elnöke követeli a szakszervezetek által előterjesztett új bérezési javaslatnak megfelelő szabályozás kialakítását.

Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a garantált bérminimum szintje ma magasabb, mint a tisztviselők illetményszintje, ami csak pótlékokkal éri el a törvényben meghatározott minimumot.

belügyminisztérium Dr. Bárdos Judit, Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók (BRDSZ) elnöke a rendvédelmi dolgozók nevében szolidaritását fejezte ki a tanárok, a szülők és a diákok irányában. Nehezményezte, hogy a rendvédelemben dolgozó volt közszolgálati dolgozók évek óta nem kapnak rendes béremelést, még mindig a 2008 óta érvényes 38 650 forint az illetményalapjuk.

Budapest Első sztrájknap a szakképzésben. A budapesti Bolyai János Műszaki Technikum és Kollégium 14 pedagógusa állt ma sztrájkba a 40 fős tantestületből.

„Hallgatólagosan sokan támogatnak” – nyilatkozta Pámer Éva, a technikum pedagógusa és PDSZ csoportvezetője. Elmondása alapján nem feltétlenül azért nem áll sztrájkba a teljes tantestület, mert nem értenek egyet, hanem főleg a pályakezdő fiatal tanároknak komoly megélhetési a problémát jelenhet a fizetéslevonás.

A szakképzés kiemelt problémájaként a nyilvánosságtól való elzártságot említi, azt, hogy az ország nagy részéhez nem jut el, hogy mi történik ebben az ágazatban. Ezt megerősíti a Galambos András által felidézett miniszteri nyilatkozat is, miszerint a szakképzésben minden rendben van.

Különösen nagy finanszírozási nehézségekkel küszködnek a szakképzésben, ha anyaghiány van, nem tudnak a diákok rendesen tanulni és dolgozni.

Galambos elmondása alapján a  szakképzésre vonatkozó követelések is fontosak, de legégetőbb problémaként a bérrendezést említi, és a nemzeti alaptanterv radikális átalakítását, visszatérést a 12-13 évvel ezelőtti  modellekhez.

 

belügyminisztérium Komjáthy Anna, a PDSZ választmányi elnöke megköszönte a megjelenteknek hogy csatlakoztak az MKKSZ felhívásához, és köszönetet nyilvánított a szolidaritási nyilatkozatokért is.

A szakszervezeti vezető elmondta, hogy egyéves hercehurca után sikerült elérniük, hogy a szakképzésben dolgozók is sztrájkolhassanak.

Ennek jegyében hirdethettek a mai napra figyelmeztető sztrájkot, melyet a bíróság gyorsított eljárásban bírált el – a kormány pedig lemondott a fellebbezés jogáról, miután a PDSZ kapott igazat.

Véleménye szerint a kormány taktikát válthatott, hisz megtámadhatta volna a sztrájk jogszerűsését.

„Tudom hogy elfáradtatok, egy éve tart ez a küzdelem”

– szólt a szakszervezeti vezető a kollégákhoz. Ugyanakkor véleménye szerint nem szabad feladni. A legutóbbi sztrájktárgyaláson szó esett a teljesítménybérezésről, amit Komjáthy szerint el kell utasítani. Egyelőre nem ismert konkrét javaslat, de amit tudnak, az „nagyon sok sebből vérzik”, átláthatatlan pontrendszerrel, ami ráadásul az intézményvezetőkre hatalmas terhet ró.

Véleménye szerint a verseny feszültséget fog gerjeszteni a kollégák között. Ezért el kell érniük, hogy a tervezet a nyilvánosság és egyeztetés elé kerüljön.

A pedagógusok követelései nem változtak – mondta el Komjáthy.

Mit követelnek a pedagógusok?

 

  1. A pedagógus-előmeneteli rendszer szerinti besorolásban dolgozók garantált illetménye 2022. január 1-jétől a kormány által ajánlott 10 százalékon felül további 45 százalékkal emelkedjen.
  2. Emelkedjen az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye is, mivel a közalkalmazotti illetménytábla 2008 óta változatlan. Azok a közalkalmazottak, akiknek eszerint kell megállapítani garantált illetményüket, gyakorlatilag kivétel nélkül a garantált bérminimumra kell emelni illetményüket, végzettségtől és a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időtől függetlenül. Ez méltatlan és tarthatatlan a szakszervezetek szerint.
  3. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen. Tudományos kutatás (Tárki-Tudok: Pedagógusok munka- és munkaidő-terhelés felmérése 2009) is bizonyítja, hogy a pedagógusok többsége heti 22 óra kötelező óraszámmal is heti 40 óra munkaidő felett lát el munkaköri feladatokat. A szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják a munkaidő jelenleg felosztását, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt és a kötött munkaidőben előírható – és ki nem fizetett – eseti helyettesítést. Követelik, hogy legyen törvényben előírt kötelező óraszám, a többletórákat pedig mindenkor fizessék ki.
  4. A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35órát legyenek beoszthatók gyermek vagy tanulócsoportban önállóan végzendő gyermekfelügyeletre. Rendszeresen előfordul ugyanis az intézményekben, hogy pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket – pedagógus jelenléte nélkül – osztanak be gyermekcsoportokba, illetve tanulócsoportokba gyermekfelügyeletre. Ennek oka elsősorban a nagymértékű pedagógushiányban keresendő. A gyermekek, tanulók abban az esetben sem maradhatnak felügyelet nélkül, ha az adott tanítási órára, foglalkozásra pedagógus nem biztosítható, ám mivel a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek munkaidő-beosztása nem tanítási órákban, illetve foglalkozásokban meghatározott, szükséges az önállóan ellátandó felügyelet időtartamát jogszabályban korlátozni. Az ugyanis semmiképp sem méltányos, és az egészséges és biztonságos munkavégzés előírásának nem felel meg, hogy a foglalkoztatott számára a napi nyolc órás munkaidőben önállóan ellátandó felügyeletet gyakorlatilag szünet beiktatása nélkül rendeljen el az intézményvezető – figyelmeztetnek a szakszervezetek.

+1.Helyezzék hatályon kívül a sztrájktörvényt, amely láthatatlanná teszi a közoktatásban a sztrájkot.

+2. Vonják vissza azt a kormányrendeletet, amely alapján a „kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben” megszegő, például polgári engedetlenkedő pedagógusokat az adott tanévben bármikor elbocsáthatják a munkáltatók.

Komjáthy emlékeztetett, hogy a kormány változatos módszerekkel igyekezett ellehetetleníteni a pedagógusok tiltakozását – a Kúria azonban kimondta, hogy a szakszervezetek minden lépése jogszerű volt.

belügyminisztérium Boros Péterné, az MKKSZ elnöke az önkormányzati köztisztviselők követeléseit ismertette a közszolgálati dolgozók szakszervzeteinek közös kedd délelőtti, Belügyminisztérium épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján.

  • Legyen inflációt visszamenőlegesen ellentételező tizenharmadik havi juttatás, valamint 25 százalékos bérfejlesztés minden közszolgálatban dolgozónak 2023 január 1-jétől
  • vezessenek be diplomás bérminimumot
  • kapjanak rendses sztrájkjogot

Boros Péterné azt javasolta minden doglozónak  hogy álljanak ki magukért és a tanárok mellett, csatlakozzonak a tilakozásokhoz, álljanak le ma 5 percre.

Az éhezés fázás, elvárverezés, mélyszegénység réme fenygetei a közszolgálati dolgozót – mondta Borosné. Az önkormányzati tisztviselők nevében szólva követelte, hogy

  • módosítsák a jelenlegi illetménytáblákat azért, hogy az átlagbérektől leszakadó bérek rendezésre kerüljenek
  • a minimumkafetéria összegét terjesszék ki valamennyi közszolg álati dolgozóra

belügyminisztérium Elkezdődött az MKKSZ és a közszféra szakszervezeteinek közös sajtótájékoztatója a Belügyminisztérium előtt. Stábunk a helyszínen van, élő videós közvetítésünk az alább nézhető, a következő posztokban pedig szövegesen is beszámolunk az elhangzottakról.

A sajtótájékoztató egyperces néma gyásszal indult a ma elhunyt Kordás László egykori szakszervezeti vezető, országgyűlési képviselő emlékére.

Szeged A szegedi Kőrösy József Közgazdasági Technikumban dolgozó pedagógus, a PDSZ tisztségviselője, a szakszervezeten belül a szakképzési területért felelős Mészáros Imre nyilatkozott a Mércének az ottani helyzetről.

„Nagyjából december közepén kijöttek ezzel a hírrel, hogy az oktatóknak megadják ezt a nagyjából 10 plusz 5 százalékos emelést, ennek persze zéró értelme volt, mert utána volt a bejelentés, hogy teljesítményhez kötik a bérezést.”

A PDSZ tisztségviselője szerint hét intézményben is sikerült megszervezni a sztrájkot: a Kőrösyben most tizenegyen vagyunk, a József Attilában tizennyolcan, a Gábor Dénes Technikumban huszonkét fő, a Vasvári Technikumban tizenöt fő, a Móravárosi Technikumban is tíz fölött, a Déryben is, a Krúdyban is tíz fő körül.

Mészáros, aki saját intézményében már legalább három sztrájkban vett részt, elmondta, hogy még így sincsenek teljesen megelégedve a létszámmal, de elsőre talán nem rossz.

A Mérce kérdésére, hogy a beígért béremeléseket szerinte a pedagógus-társadalom megosztására találták ki, Mészáros elmondta, szerinte igen. A negyvenegy hazai szakképzési centrum nagyjából felével tudták felvenni a kapcsolatot. Az látszik szerinte, hogy ahol szervezettebb a pedagógusi kar (így például Szegeden, ott százhúsz tag van), ott jobban is megy a szervezés.

„A minisztérium nálunk azt az összeget biztosította a béremelésekhez, ami a garantált minimumhoz elég, persze ez is sok dolgozót érint, nyilván első sorban azokat, akik takarítókként, portásokként, karbantartókként dolgoznak. De volt egy jó nagy hányad, mintegy százhatvanöt dolgozó, akiknek semmiféle béremelést nem adott vagy javasolt a fenntartó.”

Az jó hír, Mészáros elmondása szerint, hogy a nem pedagógus dolgozók legalább 10 százalékos emelést kaptak, mert ők eddig rendre kimaradtak a béremelésekből.

„Itt nyilvánvalóan tudja mindenki, hogy rendszerszintű problémákról van szó, ugyanakkor a szakszervezetek csak a dolgozók szociális érdekeivel és munkafeltételeivel kapcsolatban tudnak megfogalmazni követeléseket. De nyilvánvalóan tudjuk, hogy ennél mélyebbre ható problémák vannak”

– mondta el a Mércének a szakszervezeti vezető.

(Kiemelt képünk illusztráció)

Karinthy Frigyes Gimnázium - Budapest A budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium egyik pedagógusa osztott meg videót arról, ahogyan az iskola diákjai az aulában ülősztrájkolnak, és a tiltakozások ikonikussá vált dalát, a Mi vagyunk a Grundot éneklik.

A Karinthy gimnázium pedagógusait tavaly ősszel tüntetők tömege kísérte el a Külső-Pesti Tankerülethez, hogy átvegyék polgári engedetlenség miatt kapott figyelmeztetéseiket. Tavaly novemberben egy karinthys végzős osztály osztályfőnökét bocsátották el az iskolából polgári engedetlenség miatt, idén januárban pedig az iskola egyik angoltanára, az oktatási mozgalom egyik arcává vált Berta Beáta döntött a felmondás mellett, miután úgy érezte, a rendszeren belül maradva már nem tehet semmit a pedagógusok ügyéért.

Nem véletlen, hogy a mai, utolsó napon kíséri a legtöbb akció a pedagógusok országos sztrájkhetét: a mostani tiltakozássorozat keretében éppen egy évvel ezelőtt tartottak  országos figyelmeztető sztrájkot a tanárok azt követően, hogy 2021 végén a tanárszakszervezetek egyesült erővel sztrájktárgyalást kezdeményeztek az oktatási kormányzatnál (amely akkor még a megboldogult Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozott). Akkor a pedagógustársadalom 13 százaléka, a szakszervezetek becslései szerint mintegy 26 ezer tanár, tanító, óvodapedagógus, iskolai dolgozó szüntette be a munkát.

Ezt követően a Fidesz-kormány előbb a veszélyhelyzetre hivatkozva rendeleti, majd az újbóli április választási győzelmet követően törvényi úton üresítette ki a tanárok sztrájkjogát azzal, hogy gyakorlatilag munkavégzésére kényszeríti őket a még elégséges szolgáltatások tartalmának megváltoztatásával.

Ezután a törvény betűjének is megfelelő sztrájkok száma csökkent, és már 2022 tavaszi félévében elkezdődtek a polgári engedetlenségi megmozdulások – azaz a nem bejelentett, abszolút munkavégzés nélküli sztrájkok – a tanárok részéről, amelyeket az őszi félévben egyre többen követtek. Erre a hatalom brutális, ám meglehetősen következetlen retorzióval reagált: összesen 14, többségében fővárosi pedagógust bocsátottak el azért, mert ebben a formában fejezte ki tiltakozását – miközben náluk sokkal többen választották a polgári engedetlenség eszközét. A kormány legutóbb azzal igyekezett lépni a polgári engedetlenkedők ellen, hogy az eddigi 15 napos határidő helyett a tanév végéig lesz lehetősége a fenntartónak a tiltakozó tanárok kirúgására.

Mindezzel együtt – mint az a Civil Közoktatás Platform térképén is látszik – a pedagógussztrájkok és a tanárokkal való szolidaritás a fővároson messze túlmutatóan gyűrűzött be egészen meglepő helyekre, akár vidéki kistelepülésekre is.

A legutóbbi – eredménytelen – sztrájktárgyalás végeztével Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője úgy értékelte az egy éve tartó, több hullámban megvalósuló sztrájkot, hogy habár  a megoldással még nem állt elő, a kormány a kiállások eredményként ma már elismeri a rendszer hiányosságait.

Pécs Ahogy egy budapesti szülő az egyik dél-budai gyalogátkelőhelyen, úgy kezdeményeznek zebra-demonstrációt az ország több településén is. A szolidaritás napjára Pécsre hirdettek meg egy ilyen rendezvényt.

A Rákóczi út egyik zebrájánál demonstrál egy szülő a pedagógusok mellett Pécsett 2023. január 31-én, a szolidaritás napján. Fotó: Kriszta Kovácsné Ottó / Facebook

Az ilyen demonstrációk lényege, hogy a kereszteződésben megálló kocsik sofőrjeinek figyelmét felhívják az oktatásban tapasztalható visszásságokra.

Noha ma kedd van, szerdánként immár az ország számos pontján tartanak „zebraszerdát”.

Mi is riportoztunk Kállai Kornéliával, aki egy újbudai gimnáziumban tanuló diák édesanyjaként a XXII. kerületi Leányka utcai felüljáróhoz közeli zebránál indította útjára a mozgalmat. Az ő bejegyzéséből derül ki, hogy többen csatlakoztak hozzá az elmúlt hetekben:

A zebraszerdáról és céljaikról bővebben riportunkban lehet olvasni.

A szakképzési figyelmeztető sztrájk jogerős végzés alapján történhet, a bíróság az utolsó pillanatban, hétfő délután értesítette erről a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét, derül ki a szervezet közleményéből.

Ráadásul a bíróság a PDSZ ajánlatát fogadta el a sztrájk részleteit illetően.

„A szakképzési sztrájktárgyaláson a Kormányt képviseletére kijelölt Gazdasági Minisztérium lemondott a fellebbezés jogáról, így a nemrégiben hozott elsőfokú végzés a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásról jogerőre emelkedett.”

A bíróság által jóváhagyott szabályok:

  • A szakképző intézmények vezetői 2023. január 27. napján 12 óráig jelzik a helyi sztrájkbizottság részére, hogy várhatóan a sztrájk időtartama alatt az egyes osztályokban hány fő lesz jelen.
  • Az intézményvezetők adatszolgáltatásukat 2023. január 30. napján 12 óráig pontosítják, majd 2023. január 31-én reggel 7.30-kor is közlik a rendelkezésükre álló adatok alapján a helyi sztrájkbizottsággal.
  • A sztrájk időtartamáról, a sztrájkban részt vevők várható létszámáról, a sztrájknak a tanulók irányában releváns részleteiről az intézményvezetők kötelesek 2023. január 27-én 14 óráig a kiskorú tanulók szülei felé a szükséges előzetes tájékoztatást megadni!

A szakképzésben dolgozók sztrájkba lépése azért is fontos lépés, mert ők nem esnek közalkalmazotti jogviszony alá, viszont a kormány számukra sem biztosítja a bérek értékállóságát, illetve az intézmények szakmai működését. Ráadásul Pintér Sándor december végén közölte, hogy a a kormány a szakképzésben már régóta jelenlévő teljesítménybérezést a többi iskolában dolgozókra is ki akarja terjeszteni, amit viszont az oktatási érdekvédő szervezetek nem tartanak helyes ötletnek.

A szakképzésben dolgozók követelései a következők:

  1. Legalább a közoktatásban követelt illetményemeléssel azonos mértékű béremelést a szakképzésben is!
  2. A szakképzésben dolgozók tanítási évre vetített munkaidőkerete szűnjön meg, helyette első lépésként kerüljön bevezetésre a korábbi, közoktatási törvény szerinti, heti 22 óra kötelező óraszám!
  3. A szakképzésben dolgozók kapják vissza a közalkalmazotti jogviszonyból eredő – a közalkalmazotti törvény és annak végrehajtási rendeleteiben szabályozott – jogaikat és védelmet!
  4. Önálló oktatási minisztériumot!

A szakképzési sztrájkról, valamint az érintettek követeléseiről itt írtunk bővebben.

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}