Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Szakszervezetek: rendőrállami módszer és alkotmányellenes az éjjel megjelent tanárfelmentési rendelet

Az eddigi 15 napos határidő helyett a tanév végig lesz lehetősége a fenntartónak az engedetlenkedő tanárok kirúgására – derül ki a tegnap éjjel közreadott Magyar Közlönyből. A háborús veszélyhelyzetre hivatkozó rendelet alapján a kötelezettségszegő pedagógusok azonnali hatályú felmondással történő elbocsátását a tudomásszerzéstől az adott tanév augusztus 1-ig (de legfeljebb egy egy éven belül) bármikor megtehetik.

Ha pedig a zárónap és a tanév befejezése között jut a munkáltató tudomására felmentésre vagy felmondásra okot adó cselekmény, akkor a következő tanév augusztus 1-ig dönthet úgy, hogy elküldi a pedagógust.

Frissítés (15:40):

Reagált a két legnagyobb pedagógus szakszervezet az éjjel megjelent rendeletre:

PDSZ: Tipikus rendőrállami módszerrel állunk szemben!

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete mélységesen elítéli a kormány eljárását, amellyel a háborús veszélyhelyzet leple mögé bújva, a rendeleti kormányzás keretében próbálja a sztrájkjogot ellehetetlenítő rendelkezései után polgári engedetlenséget felvállaló pedagógusokat megfélemlíteni – írja a rendeletre reagáló közleményében a szakszervezet.

„Állami köznevelési intézményben a rendkívüli felmentés jogát az eddig is politikai döntést végrehajtó tankerületi igazgató, az egyházi fenntartású és magánintézményben az azonnali hatályú felmondás jogát az intézményvezető gyakorolja.”

Kiemelik, mind a közalkalmazotti törvény, mind a munka törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy az azonnali hatályú jogviszony-megszüntetés jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül lehet gyakorolni. Ez a gyakorlatban a szakszervezet szerint azt jelenti, hogy csak egy éven belül elkövetett kötelezettségszegés járhat ilyen büntetés, de csak akkor, hogy ha erről a munkáltató a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül jogviszonymegszüntető határozatot hoz. „A polgári engedetlenségről jellemzően azonnal, vagy igen rövid időn belül tudomást szerez a munkáltató.”

„Amennyiben a tudomásszerzéstől számított tizenöt nap letelt, nem lehetett eddig az azonnali hatályú jogviszony-megszüntetés jogát gyakorolni. A rendelet most ennek a határidejét hosszabbította meg azzal a nem titkolt szándékkal, hogy ezzel a szankcióval ne kelljen a munkáltatónak a tanítási év alatt élni.”

Így, a PDSZ véleménye szerint, ha a polgári engedetlenségben résztvevők közül valakit el akar küldeni, lehetősége lesz ledolgoztatni vele a teljes tanítási, nevelési évet, és nyáron küldeni el a kollégát amikor ráadásul kevésbé tudnak a pedagógusok, szülők, diákok látványosan tiltakozni a döntés ellen.

A rendelet másik célja pedagógusok további megfélemlítése, különös tekintettel azokra, akik már korábban polgári engedetlenségben vettek részt. Ők számíthatnak arra, hogy bárhogyan is dolgoznak ezután, augusztus 1-jéig kézhez vehetik a rendkívüli felmondásról, ill. azonnali hatályú felmondásról szóló határozatot – értelmezi a rendeletet a PDSZ, akik szerint

„Tipikus rendőrállami módszerrel állunk szemben! A Kormány ismét azt bizonyítja, hogy továbbra sem a közoktatás problémáinak megoldására, a gyermekek, tanulók számára a tanuláshoz, művelődéshez való jog alapfeltételeinek biztosítására törekszik, amelynek elsődleges feltétele, hogy szűnjön meg a közoktatás területén a tömeges pályaelhagyás és váljon a felsőoktatásban tanulók számára vonzóvá a pedagóguspálya, hanem arra koncentrál, hogy a külvilág számára érzékelhető munkabeszüntetéseknek legyen vége anélkül, hogy a követelésekből azokat teljesítené, amelyeket egyébként maga is megalapozottnak tart, nehogy aztán más kizsákmányolt foglalkozási csoport is a munkabeszüntetés eszközéhez folyamodjon”

Kiemelik, szerintük a kormány visszaélésszerűen alkalmazza a felhatalmazási törvényt, mivel arra hivatkozva írta felül rendeletével a munka világát meghatározó törvényeket úgy, hogy azoknak semmi köze sincs a háborús veszélyhelyzethez, ráadásul visszamenőleges hatállyal hozott olyan rendelkezéseket, amelyek alapján a rendelet hatálybalépése előtti cselekedetet is ez alapján szankcionálhatja a munkáltató, mégpedig a legsúlyosabb módon, a foglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú megszüntetésével.

A PDSZ szerint a rendelet mögött politikai szándék húzódik meg, ez az indoklásból egyértelművé válik: „A módosítás egyben a munkavállalónak is lehetőséget ad arra, hogy a tanév végéig tanítsa a rá bízott gyerekeket.” – olvasható a rendelet indoklásában.

„Látható, hogy a kormány ingerküszöbét egyedül a munkabeszüntetések érik el. „

PSZ: egy kémiaszakos pedagógus annyit engedetlenkedhet, amennyit akar, hiszen úgysem tudnák pótolni

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a kormány meghátrált, a szakszervezet csatlakozik a PDSZ által január 23-ától meghirdetett sztrájkhoz – olvasható közleményükben. Szerintük az éjszaka megjelent kormányrendelet azt sugallja, hogy a rendpárti belügyminisztert a polgári engedetlenkedő szentgotthárdi tanárok meghátrálásra kényszerítették. Ugyanis a tantestület nagy része, 29 pedagógus egységes kiállásával bebizonyította, hogy nem lehet egy egész tantestületet kirúgni az amúgy is nagy pedagógushiány közepette.

„Ugyanakkor a kormányrendelet ellentmondásai számos kérdést vetnek fel: egyebek között azt, hogy a szabályozás nincs összhangban a háborús veszélyhelyzet idejével, hiszen az jelenleg május végig tart, miközben a pedagógusokat nemcsak 2023. augusztus 1-jei, hanem akár 2024. augusztus 1- jei kirúgással is fenyegeti.”

-jegyzik meg, hozzátéve, a rendelet sérti a törvény előtti jogegyenlőséget is, mert a munkáltatókat jogtalan előnyben részesíti a munkavállalókkal szemben. Véleményük szerint diszkriminatív, hogy az azonnali hatályú felmondás lehetőségét – időben – csak a munkáltató számára hosszabbítja meg, míg korábban 15 nap állt rendelkezésre a munkáltató és a munkavállaló számára egyaránt.

„Mindazonáltal vicces helyzetet teremthet, ha a munkáltató elismeri, hogy a polgári engedetlenségről nem volt tudomása a tanítási napok ideje alatt – ez következik ugyanis a rendelet szövegéből, miszerint „a zárónap és a tanév befejezése közötti tudomásszerzés esetén” (vagyis június 15. és augusztus 31. között) a következő év augusztus 1-jéig gyakorolhatja a rendkívüli felmondás jogát.”

A PSZ felhívja a figyelmet arra is, hogy a visszamenőleges hatály minden alapvető jogot sért.

A rendelet indoklása – miszerint a „módosítás az eddiginél több időt és mérlegelési lehetőséget ad a munkáltató számára a rendkívüli felmondásra, illetve arra, hogy annak gyakorlásától eltekintsen. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató dönthet úgy is, hogy az oktatás zavartalansága érdekében nem azonnal él a rendkívüli felmondással, vagy akár nem is él vele” – azért beszédes, mert beismeri, hogy például egy kémiaszakos pedagógus annyit engedetlenkedhet, amennyit akar, hiszen úgysem tudnák pótolni az országos tanárhiány miatt.

Korábban írtuk:

A rendelet pénteken, egy nappal azután lép életbe, hogy Gulyás Gergely a Kormányinfón elmondta: gondolkodnak egy olyan javaslaton, amely „nagyobb türelmet” ad az olyan esetekben is, amely azonnali kirúgással járna – és visszamenőlegesen is alkalmazható. Tehát ha az elmúlt 15 napban vett részt rendkívüli felmentésre okot adó cselekményben az oktató.

A rendelet indoklásából kiderül, hogy egyértelműen a polgári engedetlenségi mozgalomban résztvevő tanárokra szabták azt:

„(…)Egyes köznevelési intézményekben jelenséggé vált a politikai célú és nem törvényesen szervezett munkabeszüntetés, amely a gyermekek tanuláshoz való jogát sérti.

Az a közalkalmazott (pedagógus), aki a véleménynyilvánítás törvénytelen formáját választja, a rendkívüli felmentésének alapját teremti meg. A munkáltató a jelenleg hatályos jogszabály alapján is rendkívüli felmondásra jogosult abban az esetben, ha a pedagógus kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben megszegi.(…)”

Az érvelő szövegben a kormány kitér arra is, hogy szerintük:

„Magyarországon a jogszerűen tervezett és végrehajtott – előre bejelentett, elégséges szolgáltatást biztosító – sztrájk és a munkaidőn kívül szervezett demonstráció a véleménynyilvánítás elfogadott, következmények nélküli formái.”

Amint arról korábban is írtunk, a szakszervezetek és a tiltakozás polgári engedetlenségi formáját választó pedagógusok szerint éppen az a baj a megváltoztatott sztrájktörvénnyel, hogy az az alapján szervezett tiltakozások

következmények nélkül maradnak.

Az indoklás kitér arra is, hogy az új rendelkezés „nagyobb mozgásteret teremt a munkáltató számára a köznevelési intézmények zavartalan működése, a gyermekek oktatásának biztosítása érdekében” – tehát így legalább a tanév végéig nem kell pótolni (a jelenlegi tanárhiány mellett) az elbocsátásra ítélt oktatókat. De  a rendelet lehetőséget biztosít a munkáltató számára arra is, hogy ne azonnal vagy akár egyáltalán ne éljen a rendkívüli felmondással.

Mint ismert eddig összesen 15 pedagógust bocsátottak el azért, mert nem a kormány által kiüresített sztrájktörvénynek megfelelően szüntette be a munkát

Többen pedig önként távoztak a közoktatásból, miután napvilágra került a Pintér Sándor féle teljesítményalapú bérezés tervezete.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a múlt hét végén véget ért Tudásmenet után jelentette be, hogy a középiskolai felvételik határidejének lejárta utánra, január 23-tól egy hetes munkabeszüntetést szerveznek.