Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Komjáthy szerint az elmúlt év után nem szabad feladni a tiltakozást

Ez a cikk több mint 1 éves.

belügyminisztérium Komjáthy Anna, a PDSZ választmányi elnöke megköszönte a megjelenteknek hogy csatlakoztak az MKKSZ felhívásához, és köszönetet nyilvánított a szolidaritási nyilatkozatokért is.

A szakszervezeti vezető elmondta, hogy egyéves hercehurca után sikerült elérniük, hogy a szakképzésben dolgozók is sztrájkolhassanak.

Ennek jegyében hirdethettek a mai napra figyelmeztető sztrájkot, melyet a bíróság gyorsított eljárásban bírált el – a kormány pedig lemondott a fellebbezés jogáról, miután a PDSZ kapott igazat.

Véleménye szerint a kormány taktikát válthatott, hisz megtámadhatta volna a sztrájk jogszerűsését.

„Tudom hogy elfáradtatok, egy éve tart ez a küzdelem”

– szólt a szakszervezeti vezető a kollégákhoz. Ugyanakkor véleménye szerint nem szabad feladni. A legutóbbi sztrájktárgyaláson szó esett a teljesítménybérezésről, amit Komjáthy szerint el kell utasítani. Egyelőre nem ismert konkrét javaslat, de amit tudnak, az „nagyon sok sebből vérzik”, átláthatatlan pontrendszerrel, ami ráadásul az intézményvezetőkre hatalmas terhet ró.

Véleménye szerint a verseny feszültséget fog gerjeszteni a kollégák között. Ezért el kell érniük, hogy a tervezet a nyilvánosság és egyeztetés elé kerüljön.

A pedagógusok követelései nem változtak – mondta el Komjáthy.

Mit követelnek a pedagógusok?

 

  1. A pedagógus-előmeneteli rendszer szerinti besorolásban dolgozók garantált illetménye 2022. január 1-jétől a kormány által ajánlott 10 százalékon felül további 45 százalékkal emelkedjen.
  2. Emelkedjen az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye is, mivel a közalkalmazotti illetménytábla 2008 óta változatlan. Azok a közalkalmazottak, akiknek eszerint kell megállapítani garantált illetményüket, gyakorlatilag kivétel nélkül a garantált bérminimumra kell emelni illetményüket, végzettségtől és a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időtől függetlenül. Ez méltatlan és tarthatatlan a szakszervezetek szerint.
  3. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 22 óra legyen. Tudományos kutatás (Tárki-Tudok: Pedagógusok munka- és munkaidő-terhelés felmérése 2009) is bizonyítja, hogy a pedagógusok többsége heti 22 óra kötelező óraszámmal is heti 40 óra munkaidő felett lát el munkaköri feladatokat. A szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják a munkaidő jelenleg felosztását, a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt és a kötött munkaidőben előírható – és ki nem fizetett – eseti helyettesítést. Követelik, hogy legyen törvényben előírt kötelező óraszám, a többletórákat pedig mindenkor fizessék ki.
  4. A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb heti 35órát legyenek beoszthatók gyermek vagy tanulócsoportban önállóan végzendő gyermekfelügyeletre. Rendszeresen előfordul ugyanis az intézményekben, hogy pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseket – pedagógus jelenléte nélkül – osztanak be gyermekcsoportokba, illetve tanulócsoportokba gyermekfelügyeletre. Ennek oka elsősorban a nagymértékű pedagógushiányban keresendő. A gyermekek, tanulók abban az esetben sem maradhatnak felügyelet nélkül, ha az adott tanítási órára, foglalkozásra pedagógus nem biztosítható, ám mivel a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek munkaidő-beosztása nem tanítási órákban, illetve foglalkozásokban meghatározott, szükséges az önállóan ellátandó felügyelet időtartamát jogszabályban korlátozni. Az ugyanis semmiképp sem méltányos, és az egészséges és biztonságos munkavégzés előírásának nem felel meg, hogy a foglalkoztatott számára a napi nyolc órás munkaidőben önállóan ellátandó felügyeletet gyakorlatilag szünet beiktatása nélkül rendeljen el az intézményvezető – figyelmeztetnek a szakszervezetek.

+1.Helyezzék hatályon kívül a sztrájktörvényt, amely láthatatlanná teszi a közoktatásban a sztrájkot.

+2. Vonják vissza azt a kormányrendeletet, amely alapján a „kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben” megszegő, például polgári engedetlenkedő pedagógusokat az adott tanévben bármikor elbocsáthatják a munkáltatók.

Komjáthy emlékeztetett, hogy a kormány változatos módszerekkel igyekezett ellehetetleníteni a pedagógusok tiltakozását – a Kúria azonban kimondta, hogy a szakszervezetek minden lépése jogszerű volt.