Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A PDSZ Strasbourgig vinné a pedagógusok sztrájkját ellehetetlenítő törvény ügyét

Az elmúlt hetekben a pedagógustársadalmat egy olyan törvénymódosítás foglalkoztatta, amely jelentősen megnehezíti az oktatási szférában dolgozóknak, hogy éljenek a sztrájkhoz való, Alaptörvényben rögzített jogukkal.

Mint ahogyan arról korábban beszámoltunk, ez annak köszönhető, hogy úgy csűrik-csavarják a közoktatási sztrájk idején nyújtandó kötelező minimális szolgáltatás szintjét, hogy törvényesen még akkor is alig-alig tudnának sztrájkolni a pedagógusok, ha a kormány hajlandóságot mutatna a megegyezésre egy esetleges sztrájk részleteiről (amit a tapasztalatok szerint egyébként nem mutat). Ezt csak tetézi, hogy a javaslat szerint az intézményvezető elrendelheti hogy a sztrájkban résztvevő pedagógus felvegye a munkát hogy teljesüljön a sztrájk alatt is elvárt minimális – a fentieknek megfelelően igen magas – működési szint. Amennyiben pedig nem teszi meg, szintén kirúghatják, jogi szakzsargonnal fogalmazva a „nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben foglalkoztatott, a munkavégzési kötelezettségének egyébként eleget nem tevő közalkalmazottal, munkavállalóval szemben a munkáltató a kötelezettségszegéstől számított nyolc napon belül a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 56. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezményt alkalmazhatja.

Miután az Országgyűlés nem túl nagy meglepetésre elfogadta a törvénymódosítót (melyre Azbej Tristan miniszterelnökségi államtitkár szerint a közoktatás „zavartalan működése” és a gyermekek Alaptörvényben rögzített jogainak tiszteletben tartása miatt van szükség) a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közös levélben fordult a nemrég hivatalba lépett Novák Katalin köztársasági elnököz, hogy ne írj és küldje normakontrollra az Alkotmánybírósághoz a törvényt, amely olyan korlátozásokat vezet be a pedagógusok sztrájkhoz való jogában, melyet az egészségügyi veszélyhelyzet végével az érdekvédelmi szervezetek nem tartanak megalapozottnak.

Azonban a május 26-i Magyar Közlönyt böngészve a Népszava újságírói bukkantak rá arra, hogy

Novák Katalin aláírta a tanárok sztrájkjogát súlyosan korlátozó törvényt.

Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke szerint ez a lépés arra enged következtetni, hogy az április választási sikere után igen magabiztossá váló kormány nem kívánja feléleszteni azt a partnerségi viszonyt a pedagógus-szakszervezetekkel, melyen az elmúlt hónapok folyamatos üzengetései és az érdekvédelmi szervezetek kéréseinek figyelmen kívül hagyása már így is komoly csorbát ejtett. A PSZ és a PDSZ ezért közös alkotmányjogi panaszt nyújt be a törvénnyel kapcsolatban az Alkotmánybíróságnál.

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője pedig kijelentette hogy ha az Alkotmánybíróság helyben hagyja a kormány döntését, akkor a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához tervezik vinni a sztrájkjogot jelentősen csorbító törvény ügyét.

A lapunkhoz eljuttatott közleményében a PDSZ kifejezte felháborodását a törvény elfogadását illetően és arra kérték Novák Katalint, hogy semmiféle jogi és erkölcsi aggályt nem talált az elfogadott törvénymódosításban, akkor legalább utólag indokolja meg a döntését.

A szakszervezeti vezető a Népszavának nyilatkozva azt is elmondta azt is, hogy hamarosan folytatódnak a sztrájkbizottsági tárgyalások a szakszervezetek és a velük való kormányzati kapcsolattartásra kirendelt Maruzsa Zoltán között, aki a kormányzati átalakítást követően az oktatásért is felelős Belügyminisztérium államtitkára. Azt azonban Nagy Erzsébet is hozzátette a Népszavának, hogy az idei tanévben már nem valószínű, hogy sztrájkot szerveznek.

A tanárok sztrájkjogát ellehetetlenítő törvénymódosítás ellen korábban 5 nagy szakszervezeti szövetség (konföderáció) adott ki közös nyilatkozatot, amelyben a törvényjavaslat azonnali visszavonását követelik. Mint írják, elfogadhatatlannak tartják azt az elképzelést,  amely szerint a közoktatás területén a sztrájk alatti elégséges szolgáltatásról történő szabad megállapodás, illetve a munkaügyi perben eljáró bíróság jogerős határozatának helyébe egy  jogkorlátozó , tételesen szabályozó megoldás lépjen.

Kifejtik továbbá, hogy ha a kormányzat már azt a megoldást választja, hogy törvényileg szabályozza a sztrájk alatt nyújtandó elégséges szolgáltatás mértékét és annak feltételeit, akkor az kizárólag akkor fogadható el számukra, ha a jogszabály  figyelembe veszi a korábbi ítélkezési gyakorlatot. Ráadásul úgy látják, hogy az idén tavasszal tartott pedagógussztrájkot ellehetetlenítő intézkedések már így is jelentősen aláásták a munkabeszüntetéshez való jogot.

A nyilatkozatot aláíró szakszervezeti szövetségek között találjuk a Szakszervezetek Együttműködési Fórumát (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülést(ÉSZT), a Magyar Szakszervezeti Szövetséget (MASZSZ) mellett  a LIGA Szakszervezeteket és a Munkástanácsok Országos Szövetségét (MOSZ) is.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a LIGA és a Munkástanácsok sok tekintetben jó kapcsolatot ápol a kormányzattal, ám úgy tűnik, hogy a pedagógusok sztrájkjogának megnyirbálása nem tartozik ezek közé a kérdések közé.

Egyébként nem ez az első eset, hogy a LIGA és a MOSZ bírálja a kormány politikáját, a LIGA például a 2018-as „rabszolgatörvényt” elleni tiltakozásokban is részt vett és a Munkástanácsok is kritikusan nyilatkozott a kormány ezen intézkedéséről.