Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kevés-e a 14 ezer sztrájkoló?

Idén január végén, amikor legutóbb egységes sztrájkot hirdettek a pedagógus-szakszervezetek, még nem volt érvényben a sztrájk alatt de facto tanítást előíró, később törvénnyé avanzsált rendelet, és bírósági per volt folyamatban annak kapcsán, hogy milyen elégséges szolgáltatásokat kell nyújtaniuk a pedagógusoknak munkabeszüntetés alatt. Ennek ellenére folyamodtak akkor a béremelést követelő pedagógusok a figyelmeztető sztrájk eszközéhez. A PDSZ és a PSZ adatgyűjtése alapján január 31-én a kétórás figyelmeztető sztrájkban 26 782 fő vett részt. Ebben nem voltak benne azok a munkavállalók, akik bár szerettek volna ténylegesen bekapcsolódni a sztrájkba, erre valamilyen okból (betegállomány, karantén, délutáni műszak, stb.) nem volt lehetőségük.

A 26 ezres számhoz viszonyítva mindenképpen csalódást keltőnek tűnhet a PDSZ által ma bejelentett 13-14 ezer fő. 

Azt ugyanakkor tudni kell, hogy a két sztrájkidőszak között sok minden történt, például kiüresedett a tanárok maradék sztrájkjoga is.

Széles körben ismert tény, hogy a kormány gyakorlatilag elvette a tanárok sztrájkjogát azzal, hogy májusban a fideszes kétharmad megszavazta egy korábbi rendelet törvénybe foglalását, amely szerint 

  • sztrájk esetén a tanulóknak minden, a sztrájkkal érintett munkanapon reggel 7 óra és iskolák esetében 16 óra, általános iskola esetében 17 óra, óvodák esetében 18 óra között kötelező szakképzett pedagógus által felügyeletet biztosítani. 
  • Kötelező továbbá a tanórák 50 százalékát, az érettségi előtt álló diákok számára pedig a kötelező érettségi tantárgyak 100 százalékát megtartani. 
  • A sajátos nevelési igényű diákok számára szintén valamennyi foglalkozást és tanórát meg kell tartani.

Ezek a szabályok rendeleti formában már érvényben voltak február végétől. Mivel a fenti feltételek önmagukban azt jelentik, hogy lehetetlenné válik a munka fel nem vétele sztrájk alatt, ekkor kezdett „népszerűvé” válni a munka bejelentés nélküli megtagadása, azaz a pedagógus-szakszervezetek által polgári engedetlenségnek hívott demonstratív eszköz. Az inkriminált rendelet, majd pedig törvény életbe lépése óta nem véletlen, hogy a szakszervezetek is inkább – bár nem szervezik, szervezhetik azt –, a polgári engedetlenségről mint érdemi tiltakozási formáról kommunikálnak többet.

A tiltakozók számát viszont elsősorban a sztrájkbejelentések alapján lehet megállapítani, hiszen azokról készül hivatalos bejelentés, míg a polgári engedetlenség bejelentésére – definíciószerűen – nem kötelezhetik a munkavállalót

Ezért is nehéz megállapítani, hogy valójában pontosan hányan nem vették fel ma a munkát.

Na de miért tarthatja mégis célszerűnek a sztrájkot sok pedagógus, ha egyszer a kormány lehetetlenné tette azt?

A PDSZ kisokosa ad erre választ:

„Azért, mert ha erre az időre polgári engedetlenséget is szerveznétek, akkor is fontos, hogy azt a sztrájkkal együtt tegyétek, a sztrájkot is jelentsétek be” – írják.

Ennek okai:

  • A sztrájkolókról készül egy hivatalos adat, amelyet a kormány kénytelen nyilvánosságra hozni a KSH-n keresztül. Ha nem adják le a számokat, könnyű lesz azt mondani, nem is voltunk annyian.
  • A sztrájk bejelentése után, amennyiben az intézményben megszervezik a felügyeletet, úgy a diákoknak már nem kötelező igazolniuk a jelenlétet, hiszen azt csak tanóra esetén kötelesek megtenni – azaz nyugodtan távol maradhatnak.
  • A felügyelet megszervezése pedig akkor is kényszer, amennyiben annyira sok diák nem érkezik be, hogy nem lehet tanítani.
  • Most, hogy nincs járvány, a felügyeletet meg lehet szervezni csoportosan is, azaz láthatóvá válhat a sztrájk is.
  • A sztrájk védi a polgári engedetlenkedő tanárokat is, hiszen nem lehet arra hivatkozni, hogy a diákokat súlyos hátrány érte, hiszen aznap nem volt más, csak ügyelet.
  • Sztrájk esetén az intézményvezető köteles tájékoztatni a szülőket a sztrájkról.

A PDSZ mindenesetre azzal mozgósít a következő egységes munkabeszüntetésre, hogy

„Október 14-én tegyük le még többen a munkát!”