174 évvel ezelőtt, március 15-én tört ki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, miután – a monarchia működését érintő kisebb reformok, és a polgárság, valamint a nemesség egy részének egyre hangosabb zúgolódása után – Pestre is megérkezett a kontinensen fellángoló forradalmi hullám.
Az emlékezés és ünneplés mellett idén a közelgő választások miatt várhatóan a szokásosnál is komolyabb szerepet fog kapni a napi politika.
Ezt a pártok sem titkolják, a Fideszt támogató Békemenetnek és az ellenzéki nagygyűlésnek egyaránt deklarált célja a nagy politikai tömbök melletti kiállás, és nem lenne meglepő az sem, ha az Orbán Viktor miniszterelnök által celebrált állami ünnepség is kampányszerű fordulatokat venne.
A nagy politikai tömörülések mellett számos kisebb párt és más társadalmi szervezetek is készülnek az ünnepségre: feministák, szakszervezetek és mások nyilatkozatai, rendezvényei várhatók még a nap során.
A Mérce be is fog számolni ezekről, szövegben, álló- és mozgóképben egyaránt, ami mind megtalálható lesz ebben a percről percre tudósításban. Érdemes hát velünk tartani egész nap!
Élő videós közvetítésünk a Műegyetem rakpartról, ahol Márki-Zay Péter és az ellenzéki pártok tartanak nagygyűlést:
Kedves Olvasóink!
Köszönjük figyelmüket, mára zárjuk a közvetítésünket.
Holnapi is lesz esemény, amely megérdemli figyelmünket.
Reggeltől késő délutánig a pedagógusok országos sztájkját közvetítjük majd percről percre a Mércén.
Lapunk csak olvasóink jóvoltából működhet. Ha teheted, támogasd munkánkat rendszeresen, avagy egyszeri összeggel.
Köszönjük a figyelmet!
Ahogy azt már mi is megírtuk, néhány napja járta körbe a magyar sajtót az a videó, melyen Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke látható, ahogy karlendítést intéz egy pódium elől. A politikus később a Telexnek megszólalt az ügyben, azonban az ellenzéki összefogás részéről még egy párt sem nyilatkozott a történtekről, Z. Kárpát pedig továbbra is az Egységben Magyarországért koalíció befutó, kilencedik helyét foglalja el a pártlistán.
A The Jewish Voice („a zsidó hang”) nevű hetilap és portál tette közzé elsőként a politikusról készült videót, amely később a magyarországi médiában is elterjedt. A Telexnek sikerült megszólaltatni Z. Kárpát Dánielt is az ügyben, aki úgy védekezett, sosem volt sem náci, sem antiszemita, maga is elfogadta a „néppárti Jobbik elvi nyilatkozatát” majd hozzátette, „az antiszemiták a Fideszben vannak”.
Síri csend honol azonban a többi ellenzéki párt között a videóval kapcsolatban. Ez azért is furcsa, mert már nem az első jobbikosról kerülnek ki karlendítős felvételek. Tavaly az előválasztási kampányban az ózdi jobbikos jelöltről, Farkas Péter Barnabásról került elő náci karlendítős fotó, ezután pedig egy másik jobbikos alpolgármesterről is megjelent egy ilyen kép. Akkor azonban az ellenzéki pártok sorra elhatárolódtak a fasiszta gesztusokat imitáló politikusoktól, Farkas pedig le is mondott az alpolgármesteri posztjáról, majd az előválasztásból is kiesett.
A mai ellenzéki megmozdulás végén a Partizán kérdezte Márki-Zay Pétert, az Egységben Magyarország miniszterelnök-jelöltjét a Z. Kárpát-üggyel és annak lehetséges következményeivel kapcsolatban. A hódmezővásárhelyi polgármester kijelentette, hogy a közös ellenzéki lista befutó, 9. helyén helyet kapó Z. Kárpát Dániel ügyében elsősorban pártjának, a Jobbiknak kell döntést hoznia. MZP azonban kifejtette abbeli örömét, hogy az egykoron szélsőjobboldali, rasszista és antiszemita eszméket hirdető párt az elmúlt években folyamatosan haladt a párt által „néppártosodásnak” is hívott mérséklődés útján, kivetve tagjai közül a szélsőséges elemeket.
Az ellenzék kormányfő-jelöltje szerint szélsőséges nézeteket ma nem a Jobbik, hanem a Fideszhez közel álló Mi Hazánk és a Munkáspárt, valamint a Szanyi Tibor egykori MSZP-s politikus fémjelezte ISZOMM képviselnek.
Márki-Zay úgy látja, hogy egyébként maga Orbán Viktor is szélsőségesnek nevezhető, hiszen míg egykoron a Kommunista Ifjúsági Szövetségben (KISZ) vállalt vezető szerepet, addig ma az erősen magyarellenes retorikát képviselő romániai szélsőjobboldali párt, a Románok Egyesüléséért Szövetség (Alianța pentru Unirea Românilor, AUR) fűzi szorosabbra a viszonyt.
Kossuth tér • Míg a Duna túloldalán az ellenzék Orbán Viktor leváltására buzdított, a választásokra készülő miniszterelnök a Kossuth téren mondott beszédet a Békemenet résztvevői és a hozzájuk csatlakozók előtt.
Legutóbbi ünnepi beszédében, 2021. október 23-án Orbán célja elsősorban az volt, hogy az ellenzéki előválasztást követően megalapozza a Fidesz fő kampányüzenetét, mely szerint az ellenzék alkalmatlan a kormányzásra, Márki-Zay pedig jobboldaliságot hazudó baloldali politikus. A miniszterelnök beszédében ekkor már feltűnt a motívum, mely szerint Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt „báránybőrbe bújt farkas”, valójában Gyurcsány Ferenc embere. A Fidesz-propagandagépezete azóta is erre a megfejtésre épít.
Októberben a miniszterelnök szokásától eltérően a Fidesz-táboron túlra is üzent, úgy fogalmazott, a Fidesznek „minden magyar számít, mert azok is jobban járnak a kormányzással, akik nem ránk szavaznak”.
Az egyértelmű kampányjelleg ellenére „állami díszünnepségként” szervezett eseményen a miniszterelnök a hagyományos március 15-i műsort követően lépett színpadra. A rendezvényt „tanácsnak” aposztrofálta, melyre szerinte veszélyben mindig sort kerítenek a magyarok, meghívva a tanácskozásra az ősöket és a jövő nemzedékeit is. „Etelközben, Pusztaszeren, a Rákos mezején, a Duna jegén, Pozsonyban és Pest-Budán 174 éve is összegyűlt a magyar és megtanácskozta, hogy mi legyen a veszély idején” – írta körül beszédhelyzetét a mai nemzeti tanács egyetlen szónoka.
Orbán külön köszöntötte a kárpátaljai magyarokat, később egy szófordulat erejéig a menekülteket segítőket is elismerő szavakkal illette, azt is kiemelve, hogy – szemben 2015-tel – ma valódi menekültek érkeznek az országba.
A választások előtt 19 nappal Orbán szerint „talán még sohase néztünk ki olyan jól, mint éppen ma”. Felidézte a tavaly októberi nagygyűlést, melyen akkor azt üzenték a baloldalnak, hogy
„nem oda, Buda, de ahogyan az esélyeket látom, most már nem oda Pest sem”.
A „baloldali kormányzásról” „rémálomként” beszélt, a „baloldal” mögött nemzetközi médiát, Brüsszelt és „soros györgyöket” sejtetett a miniszterelnök.
Az ellenfelet tanácstalan csoportosuláskét festette le, mely a szétesés határán áll. Márki-Zayról októberi önmagát parafrazálva úgy szólt,
„hiába bújt a farkas báránybőrbe, a csalárdság árát meg kell fizetni. Az üstökösnek hitt miniszterelnök-jelölt már földbe csapódott kihűlt kődarab”.
A Duna túlpartján az ellenzék rendezvényén vele párhuzamosan beszédet mondó volt lengyel miniszterelnököt, az Európai Tanács volt konzervatív elnökét – szemben Márki-Zay Péterrel – nevén nevezte a kormányfő, szerinte Donald Tuskot „otthon is szégyellik”, miután szétverte a saját pártját, majd az Európai Néppártot is.
A szomszédunkban zajló háború különös tétet ad a választásoknak a miniszterelnök szerint. A háborúból való kimaradást nemzeti érdekként írta le, melyet szerinte a Fidesz az ellenzék ellenében képvisel. A jobboldal békepártiságát történeti perspektívába helyezte a kormányfő. Szerinte „a magyarok mindig ugyanazt akarták: békét, szabadságot és egyetértést”.
Orbán szerint ugyanakkor mindez az erős népek jutalma,
„a gyenge nép nem kap békét, legfeljebb megkegyelmeznek neki”.
Az elmúlt 12 év kormányzása szerinte az erős ország építéséről szólt, ennek volt eszköze a családok támogatása, az „egymillió új munkahely, a multik adóztatása, a rezsicsökkentés és az IMF hazaküldése is”. Az erős ország továbbépítésére két veszély leselkedik a kormányfő szerint, a háború és „a baloldal”.
A miniszterelnök új formában megismételte szokásos geopolitikai elemzését, melyben Magyarország kis ország, „hatalmas országok látókörében”. Ez azonban nem ok a kishitűségre, önfeladásra.
„Az oroszlánt nem lehet lebirkózni, de lehet homokot szórni a szemébe.”
Közép-Európa történeti tapasztalatai szerint „errefelé a háborúkat nem értünk, nem a mi érdekünkben vívják, Közép-Európában akárki győz, mi rajtavesztünk.”
Szerinte most is az történik, hogy „a nagyhatalmak a frontba akarnak tolni, és szívesen fel is áldoznak minket.” Oroszország az orosz érdekeket nézni, Ukrajna az ukránokét. A magyar érdekeket csak a magyarok tudják képviselni.
„A legjobb háború az, amit sikerül elkerülni… Ne legyünk gyalogáldozat mások háborújában. Semmit sem nyerhetünk, de mindent veszíthetünk… Egyetlen magyar sem kerülhet az ukrán üllő és az orosz pöröly közé.”
– foglalta össze Orbán a kormány álláspontját, mely szerint sem katonát, sem fegyvert nem küldhet az ország Ukrajnába.
A magyar kormány külpolitikáját „belevalónak” nevezte, melyen a határok „migránsok” előli lezárását, ütőképes hadsereg építését és tiszteletet parancsoló hadiipar felépítését értette.
Az elmúlt években a koronavírus-járvánnyal és a háborúval a kormányfő szerint „a veszélyek korába léptünk, és „egy rossz döntést sem engedhetünk meg magunknak” – utalt ismét az április 3-i választásra és népszavazásra.
Orbán az ellenzékkel kapcsolatban a fideszes propaganda – minden alapot nélkülöző – állítását visszhangozta, mely szerint „a baloldal” „beletámolyogna a háborúba, katonát és fegyvert akar küldeni”, célponttá tenné az itthoni és a kárpátaljai magyarokat. A baloldal mögött „háborús bajkeverőket” sejtetett, és a háború vonatkozásában Magyarország első női köztársasági elnökéről is szót ejtett.
Szerinte Novák Katalinnak (és vele „az asszonyoknak”) van igaza, aki szerint „a nők a békét akarják megnyerni, nem a háborút”. Orbán szerint a legjobb pillanatban lett nő köztársasági elnök, mert ma „az asszonyokra kell hallgatni”.
A választás lényegét a „békepárti jobboldal” és a „háborús baloldal” közötti választásban írta le.
„Aki a békére és a biztonságra szavaz, az a Fideszre szavaz”
– foglalta össze mondandóját a miniszterelnök, kiemelve, hogy őt már nem érheti meglepetés, ez pedig „nem az amatőrök órája, nem a dilettánsok ideje”.
Orbán végül a homofób népszavazásról is szót ejtett, mely szerinte „a dzsenderőrület megállításáról” szól.
A végére egy anekdota is belefért. Felidézte, hogy egyszer Arnold Schwarzeneggert arról kérdezte, hány fekvőtámaszt csinál egy nap. „Csak onnan számolom, amikor már fáj” – szólt a válasz a kormányfő emlékei szerint. Híveit hasonló hozzáállásra kérte, „kérlek benneteket, tegyetek rá még egy lapáttal”.
A miniszterelnök beszéde után az egybegyűltek elénekelték a Himnuszt.
műegyetem rakpart • Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjeként mint a műsor sztárfellépője meglehetősen lelkes konferálás után utolsóként állt ki a színpadra beszédet mondani.
Elmondta, hogy a magyarok számára határokon innen és túl, keletre és nyugatra március 15. ünnep, majd elmondta, hogy gyerekkora óta egészen különböző március 15-ökre emlékszik.
Ugyanakkor nem emlékszik olyanra, ahol megkérdőjelezték volna, mi ellen lázadtak a hősök, vagy hogy ők álltak volna a jó oldalon.
Márki-Zay szerint mikor forradalmakat vívott a magyarság, olyan dolgokért amiért érdemes élni, nemzetnek lenni, amire az utókor tisztelettel tekint, a harc elbukott, mégis győzedelmeskedett idővel, mert azóta is generációk idézik fel a nép hősiességét, szabadságvágyát és önfeláldozását.
Emlékeztetett, hogy a magyarokra a világ szabadságszerető része csodálattal tekintett 1848-49-ben, majd küzdelme bukása után befogadta menekültjeit, akárcsak 1956-ban. Úgy gondolja, hogy az őszinte szimpátia és szolidaritás határozta meg amit rólunk gondoltak bárhol a világban, amire büszkék is lehetünk, mert a történelemben a jó oldalán álltunk.
Ezzel szemben 33 évvel a rendszerváltás után már nem egy nép vagyunk a világ számára, hanem mint Orbán Viktor miniszterelnökre utalva kifejtette, ma egyetlen arc vagyunk, egy ember kisajátított minket, és ha a világban azt mondják hogy magyar, akkor Orbán arca jelenik meg, „elhomályosítva mindent amit generációk építettek.”
Utalt arra, hogy Orbán legfeljebb szélsőséges pártcsaládoknak lehet szimpatikus, ugyanakkor egy személyben viszi vásárra a magyarok bőrét, és meg akarja mondani, ki része a nemzetnek és ki nem. Ráadásul véleménye szerint a miniszterelnök köpönyegforgató, naponta változó érdekek alapján játszik a világ színpadán. Emiatt egyre többen szégyenkeznek magyarságuk miatt.
„Elvette önérzetünket, nemzeti büszkeségünket, de vissza fogjuk venni tőle”
– ígérte az ellenzék jelöltje. Meglátása szerint idehaza is rettenetes bűnöket követett el, éket verve az emberek közé. Kifejtette, hogy vissza kell szereznünk a nemzet elbitorolt fogalmát, ezért április harmadikán arra kell szavaznunk hogy ismét egy nép, egy nemzet legyünk és ne kívülállók saját hazánkban.
Márki-Zay szerint elfogadhatatlan, hogy pártállás alapján lássanak különböző embereket a magyarokban, és hogy Orbán megmondja, miről mit kell gondolni.
Hogy az egyiktől mindent elvegyenek, míg a másik bármit megtehessen, hogy a játék szabályait csak az egyik fél írta, mégis mindenki kénytelen azok szerint játszani, hogy ismét vesztesek legyünk a saját hazánkban, hogy ismét a rossz oldalra sodornak minket, és nem külső kényszer, leigázó hatalom, hanem saját vezetőink választották a „lemaradó keletet, a rabságot és a gyűlöletet, önként mentünk vissza a történelem rossz oldalára.”
Úgy véli, a mindent kontrolláló hatalom a mindennemű propagandával igyekszik elbizonytalanítani az embereket, egység helyett kétséget kelteni – pedig soha nem volt még ilyen egyszerű a választás a kelet és Európa az önkény és szabadságot, a nélkülözés és emelkedő Magyarország között.
„Ez a történelmi hivatás és az isteni gondviselés hozott engem ide”
– ismertette önképét a megjelentekkel. Felemlegette, hogy négy éve még csak szűk körben kritizálta a rendszert, és 22 éven át egyszerű jobboldali, vallásos szavazó volt, akinek meg sem fordult a fejében, hogy négy év múlva itt áll a színpadon, miközben az ország fele gyűlöli, egy másik fele pedig tőle vár megváltást.
Ezután arra utalt, hogy akik tőle félnek, maguk is igen rossz körülmények között élnek, nem is ismerik őt, pedig soha nem bántotta őket, és nem is fog senkit bántani közülük.
Véleménye szerint sokakat bizonytalanít el a propaganda, hogy érdemes-e leváltani egy melegeket, cigányokat és zsidókat gyűlölő rendszert a kisebbségeket nem elnyomókra, illetve az egyértelműen rosszul kormányozó Orbánt olyanra, aki talán néha félremagyarázható dolgokat mond.
Ezután lehazugozta Orbánt, magát pedig őszintének titulálta.
Elmondta, hogy jobb, tisztességesebb Magyarországot építene, és véleménye szerint azért erős az ellenzéki összefogás, mert sokfélék. Emellett hisznek egy közös hazában, szerető és gondoskodó, igazságos és biztonságos Magyarországban, ahol mindannyiunk életét és biztonságát garantálja a NATO, a határokat védi a magyar és az uniós határőrség.
Továbbá:
- Ahol megbecsülik a rend őreit, akik nem a kiváltságosok vagyonát, hanem a legkisebb települések legelesettebb polgárait védik.
- Ahol a jog asztalánál mindenki egyformán foglal helyet.
- Ahol a politikus maffiával szemben lehet igaza a kisvállalkozónak.
- Ahol bankokkal szemben lehet igaza devizásnak.
- Ahol az állami kórházzal szemben lehet igaza az özvegynek, vagy az apának akinek a lánya hal meg.
- Ahol a kevesek magánrepülői, stadionjai, kastélyai helyett hajlékot adnak a hajléktalannak, lakhatást a fiataloknak, segítséget a gyámoltalannak lehetőséget az ellehetetlenítetteknek.
- Ahol nem kötelező az oltás, nem kötelező a szolgálati jogviszony az orvosoknak és az ápolóknak megélhetést és megbecsülést nyújtanak és a tesztek ingyenesek.
- Ahol a pedagógusok többet keresnek mint a frissen végzett diákok, szabadon választhatnak tankönyvet, és a jövő generációknak versenyképes a bérezése.
- Ahol nem a legelesettebbek viselik a közterhek javát, az alapvető élelmiszerek áfamentesek és adómentes a minimálbér, valamint megkétszerezik a 12 éve nem emelt támogatásokat és elismerik a szeretteiket ápolók munkáját.
- Ahol nem újságírókat és vállalkozókat, hanem terroristákat üldöznek.
- Ahol tisztességes emberek jutnak a parlamentbe.
- Ahol a bűnözőket elszámoltatják.
Ha pedig ez mind összejön – és véleménye szerint az ellenzék győzelme esetén össze fog – bizton és tartósan számíthatunk a megvont uniós segítségre, amit tudomása szerint a korrupció miatt nem kap meg Magyarország.
Márki-Zay szeretné, ha nem a fiataloknak kellene Európába menniük, hanem Európa jönne ide. Ha pedig április harmadikán az ellenzék győz, véleménye szerint épp ezért hazatérnek a kivándorolt fiatalok. Márki-Zay rendületlenül hisz az igazság erejében, hogy a jó győzedelmeskedik a gonosz felett, és Magyarország nem maradhat örökre a rossz oldalon a történelemben (jelentsen ez bármit is).
Ezután Vásárhellyel példálózott, amit véleménye szerint több tekintetben is sokkal jobban vezetnek mint az országot ami látszik például abban is hogy a vezetői lehajolnak mások szemetéért, ahelyett hogy egy várban bujkálnának.
Emlékeztetett, hogy többször is győzött választásokon politikai ellenfeleivel szemben. Kétszer Hódmezővásárhelyen, majd pártnélküli civilként megválasztották az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének. Mindhárom alkalommal 57 százalékkal győzedelmeskedett. Ezzel kapcsolatban a jelölt sokadjára is kifejtette, hogy nem törik le a közvélemény-kutatások eredményei, mert azokat a választásokkal szemben nem szokta megnyerni.
Végezetül arra kérte a megjelenteket, hogy ha már megfogták, ne engedjék el egymás kezét, és a jelenlévők győzzenek meg fejenként legalább három embert, hogy kétharmaddal válthassák le az Orbán-kormányt. Ebben külön kiemelt szerepet szán a fiataloknak, akiknek meg kell győzniük szüleiket.
Kifejtette, hogy miután rengeteg különböző ember összefogott, a gödörből, amibe Orbán vezette Magyarországot, a kijárat nem jobbra vagy balra, hanem felfelé van.
Budapest, műegyetem rakpart • Az ellenzéki pártok vezetői után Donald Tusk, Lenyelország 2007 és 2014 közötti miniszterelnöke, az Európai Tanács 2014-2019 közötti elnöke és az Európai Néppárt jelenlegi vezetője is beszédet mond. Az elmúlt évekkel Orbán Viktorral egyre kritikusabb hangot megütő lengyel jobboldali politikus úgy fogalmazott, hogy „azért vagyok ma itt, mert lengyel vagyok” utalván ezzel arra, hogy hasonlóan a magyarhoz, a lengyel nép is pontosan ismeri, mi az az elnyomás, ami ellen a márciusi forradalmárok küzdöttek.
Donald Tusk úgy látja, talán még sosem volt olyan felemelni a szavunkat a szolidaritás és a szabadság értékeiért mint most, amikor Oroszország inváziót folytat Ukrajna ellen. Szerinte ami ma Ukrajnában történik, az könnyen a mi valóságunkká is válhat, ezért arra buzdította a magyar választópolgárokat, hogy olyan vezetőket válasszanak, akik fel merik emelni a szavukat Vlagyimir Putyinnal szemben.
Az egykori lengyel kormányfő szerint Orbán Viktor az orosz-ukrán háborúban Putyin oldalán áll, így újabb választási győzelme Ukrajna és tágabb értelemben véve egész Európa számára veszélyt jelentene.
Ezért az április 3-i magyarországi országgyűlési választás végkimenetele sorsdöntő fontosságú nemcsak hazánk, de az Európai Unió és Ukrajna számára is.
Tusk szerint határozottan ki kell jelenteni, hogy „Európában nem kérünk Putyinból”. Szerinte az orosz elnök által képviselt autokráciát, intézményesített korrupciót és erőfitogtatásra épülő politikai kultúrát sajnálatos módon több európai ország politikai formációja is támogatandónak tartja.
A Fidesz a tagjai közül néhány évvel ezelőtt kizáró Európai Néppárt vezetője szerint nekünk, mint EU-tagoknak „a szavazólappal kell vívnunk azt a szabadságharcot”, melyet ma fegyverrel kell kivívnia a demokráciát és európai integrációt vágyó ukrán népnek. Tusk óva intette az európai országot attól, hogy meghunyászkodjanak Vlagyimir Putyin előtt
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció Európai Parlamenti képviselője a „Szabad ország, szabad egyetem!” jelszóval indította megszólalását.
Emlékeztetett, hogy 1848 márciusában is az egyetemre vezetett a forradalmárok első útja, hisz a zsarnok először a szabad szótól, szabad tájékoztatástól foszt meg minket, majd ezután a szabad gondolattól is. Véleménye szerint azért, mert tudják hogy szabad gondolkodás csak akkor tud születni, ha a tudás, az egyetem szabad.
Kifejtette, hogy az ellenzéknek nem szakpolitikai, oktatáspolitikai konfliktusa van a Fidesszel, hanem fundamentális, így a szabad iskola, szabad egyetem a szabadságunkról szól, azért van rá szükségünk.
„2022 márciusában a hősök holnaptól általános sztrájkot hirdettek az ország minden egyes pontján”
– utalt a pedagógusokra, és felszólított a támogatásukra.
Tizenkettedik pontként magyar eurót követelt. Erre véleménye szerint azért is van szükség, hogy ne tudjon a forint összeomlani, hogy kisebb legyen az infláció, és hogy ne tudjanak spekulálni a forinttal.
Emellett meglátása szerint nem halogathatjuk tovább egyetlen nappal sem, hogy hazánk elköteleződjön az Európai Unió mellett.
Úgy látja, a békét akaró, és garantálni tudó táborhoz kell tartoznunk, amely számára a béke „nem egy kétévente összebuszozott menet”, hanem tisztességes politika gyümölcse.
Továbbá azért, mert sokkal erősebb, összetartóbb, hatékonyabb Európára van szükség, kifejtve, hogy Európai Egyesült Államokat szeretne, de minimum erős Európát.
Dobrev azzal riogatta közönségét, hogy április 3. után aligha lesz lehetőség mélyebben integrálódni az Európai Unióba, ha nem az ellenzék nyer.
Tóth Bertalan, az MSZP férfi társelnöke a milliókat nélkülözésbe taszító gazdaságpolitika kritikájával kezdte. A Baranya megyei politikus szerint a Fidesz szánt szándékkal gyengíti a forintot, melybe hatalmas néptömegek roppannak bele. Szerinte az infláció megfékezésére csak az euró bevezetése jelent megoldást – melyet annak ellenére is választási ígéretévé tett az ellenzék, hogy számos közgazdász és egyes ellenzéki politikusok szerint sem szolgálná az ország gazdasági fejlődését.
Tóth Bertalan szerint a felelőtlen gazdaságpolitikáért megkülönböztetett felelősség terheli azt a jegybankot, melynek vezetőjét, Matolcsy Györgyöt jobban foglalkoztat családja vagyonának gyarapítása, mint az ország gyarapítása.
Az MSZP társelnöke a kormány honvédelmi politikáját is kritizálta, külön kiemelve, hogy miközben Orbán Viktor miniszterelnök szívesen beszél az ország katonai erejéről, a honvédség nem észlelte, hogy a napokban a magyar légtéren anélkül hasíthatott végig egy orosz katonai drón (amely végül a horvát főváros, Zágráb állt földbe).
Tóth Bertalan szerint nem meglepő, hiszen a magyar hatóságok csak akkor észlelték volna a drónt, ha az Orbán Viktor hatvanpusztai birtoka fölött körözött volna.
műegyetem rakpart • Jakab után Schmuck Erzsébet, a Lehet Más a Politika társelnöke lépett a színpadra.
„Követeljük a földtörvény eltörlését, követeljük hogy az uniós agrártámogatásokat a gazdák kapják, ne az oligarchák”
– adta meg megszólalása alaphangját az LMP-s politikus. Az úrbéli viszonyokhoz hasonlította a magyar vidéken uralkodó rendszereket, ahol a régi urak helyére narancsbárók léptek, akik az agrártámogatások jelentős részét kapják.
Kifejtette, hogy az éghajlatváltozás, a járvány, a háború azt üzenik, hogy képesnek kell lennie Magyarországnak az élelmiszer-önellátásra, ehhez azonban támogatni kell a gazdatársadalmat, Márki-Zay kormánya pedig így is fog tenni.
„Új földosztást hajtunk végre, a föld azé lesz, aki megműveli”
– mondta, hozzátéve, hogy az agrárium ügyében visszaadnák a döntő szót azoknak, akiket megillet, vagyis a földet megművelőknek és az állatokat nevelőknek. Fenntartható mezőgazdaságot, ökológiai gazdálkodást, talajmegtartást, vízmegtartó földművelést támogatnának.
Beszélt a jogbiztonság helyreállításának fontosságáról is, miszerint követelik a politikai alapú igazságszolgáltatási döntések befejezését. Meglátása szerint az igazságszolgáltatás egyre inkább a politikát szolgálja. Kijelentette, hogy megszüntetnék a politikai nyomásgyakorlást a bíróságokon és felszabadítják az ügyészséget Polt Péter alól, aki a bűnpártolást tekinti fő feladatának. A Fidesz mint mondta csaknem felszámolta a jogállamot, ezért nagy tétje van az április 3-i választásnak. „Együtt lehetőségünk van megakadályozni a jogállam lebontását, és győzni fogunk” – véli a politikus.
Meglátása szerint nemcsak a következő négy évről döntünk, hanem Magyarország jövőjéről, ne hagyjuk elveszni ezt a lehetőséget.
Meghallván Karácsony Gergely felhívását, azzal kapcsolatban, hogy „mutassuk meg Magyarország jobbik arcát”, Jakab Péter, a Jobbik elnöke és előválasztási miniszterelnök-jelöltje lépett a színpadra. A jobboldali politikus erősen indított, felelevenítve, hogy miközben néhány nappal korábban Bayer Zsolt Fidesz-közeli publicista trágár szavakkal támadta őt, most az ukrajnai háborút ellenző, békepártinak nevezett fideszes megmozdulás,a Békemenet szervezőjének tetszeleg.
Jakab felelevenítette, hogy míg a reformkorban Magyarország legvagyonosabb emberét gróf Széchenyi Istvánnak hívták, most ugyanezt a szerepet „gróf Mészáros Lölő” tölti be.
Hasonlóan Donáth Annához, Jakab Péter is arról beszélt, hogy a 48-as márciusi ifjak örökségét számos olyan társadalmi csoport viszi tovább, akiket a hatalom különböző módokon elnyom.
A jobbikos politikus külön kiemelte a rabszolgatörvény által megnyomorított munkásokat, az összeomló egészségügyben dolgozó orvosokat és ápolókat.
A korábban pedagógusként dolgozó Jakab is kifejezte köszönetét támogatását a holnapi naptól fogva sztrájkba lépő pedagógusokkal kapcsolatban.
A jobboldali politikus úgy látja, április 3-án a választópolgárok nem csak Magyarország új kormányáról, hanem arról is dönthetnek, hogy hazánk továbbra is Európához tartozzon-e.
Karácsony Gergely főpolgármester elmondta, hogy helyre kell állítani a jogállamot Magyarországon.
Ezzel szemben Magyarországnak jelenleg olyan kormánya van, ami a magánérdeket helyezi a közérdek elé, és a törvények a hatalmat védik a polgároktól és nem fordítva, az Országgyűlésnek nem elnöke hanem házfelügyelője van, a legfőbb ügyész nem üldözi hanem pártolja a bűnt, az önkormányzatokat pedig a kormány nem szövetségesként hanem ellenségként kezeli.
„Öntudatos polgárból engedelmes alattvalót akarnak csinálni belőlünk, de itt vagyunk, és kiállunk magunkért”
– ismertette a helyzetet Karácsony. Mint mondta arra szövetkezünk hogy tégláról téglára építsük újra a jogállamot Magyarországon. Ez véleménye szerint azzal kell hogy kezdődjön, hogy felszámolják a rendszert ami hatalomból pénzt csinál, és abból még több hatalmat. Ezzel a hatalom embereit felválthatja az emberek hatalma, mivel a hatalom a magyar népé kell hogy legyen.
Közölte azt is, vállalják a negyedik pontot: törvény előtti egyenlőséget nemtől vallástól, származástól és szexuális orientációtól függetlenül. Hozzátette, meg kell védeni a gyermekeinket a Fidesztől, és meg kell becsülnünk azokat, akik tanítják őket.
„Álljunk ki mi is a tanárainkért holnap!”
– adta ki a jelszót, majd elmondta, rájuk akarjuk bízni a gyerekeinket és ne a hatalomra.
Követelte, hogy zavarjuk ki a politikát a hálószobából, gyerekszobából és a magánügyeinkből. Mint elmondta, megtanított a 12 év NER, a járvány, a válság és a háború a szomszédban, hogy a szabad demokrácia csak egyesült erővel teremthető, és hogy az új politikát az embertelenség után az emberségre kell építenünk, aminek rengeteg jelét adta az ország a járvány alatt és a háború idején is.
„Változtassuk meg közösen Magyarországot!”
– zárta mondanivalóját a főpolgármester.
Iványi Gábor után a Momentum néhány hónappal ezelőtt megválasztott elnöke, Donáth Anna EP-képviselő lépett a színpadra. A politikus ironikusan azzal indított, hogy ha 1849-ben a Fidesz-közeli véleményformálók és propagandisták számoltak volna be a forradalom bukásáról, akkor az orosz intervenciót kiváltó rendbontással és zendüléssel vádolták volna meg a forradalom vezetőit.
Donáth szerint azzal, hogy a közmédia és a kormánypárti sajtó az ukrajnai háború kapcsán helyet ad a putyini propagandának, azzal Európa ellen dolgozik.
A Momentum elnöke szerint jelenleg a pedagógusok azok, akik a 48-as forradalom szellemi örököseként lépnek fel azzal, hogy az oktatási rendszer leépítése ellen március 16-tól határozatlan idejű sztrájkot szerveznek.
műegyetem rakpart • A Himnusz eléneklése és az orosz-ukrán háborúról szóló rövid beszámoló – valamint az áldozatok emlékére tartott egy perces néma gyászszünet – után Polgár Csaba színművész az alkalomhoz illően elszavalta Petőfi Sándor ismert költeményét, a Nemzeti dalt. Majd a műsorvezetők lelkesítették kicsit a közönséget és zenészek előadták a Patty Smith dallamára írt Hatalom a népé című kampánydalt, mielőtt Nagy Zsolt elszavalta a XIX. század költőit.
Ezután Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze lépett a színpadra.
A kormánnyal közismerten rossz viszonyt ápoló és számos kormányzati támadást túlélt kisegyház vezetője elmondta, a rádióban hallotta, hogy a lengyel, a cseh és a szlovén miniszterelnökök meglátogatják Kijevben Vologyimir Zelenszkij ukrán elnököt és az ukrán népet. Noha tudtával felkínálták, Orbán Viktor mégsem élt a lehetőséggel, hogy velük tartson.
Ezt ahhoz hasonlította, mintha Káin családvédelmi akcióterv keretében találkozott volna Ábellel, vagy Góliát a békés föld egyesítése érdekében kérte volna, hogy ne küldjenek csapatokat, és Dávid nem tudta volna, mi történik.
Iványi úgy gondolja, hogy április harmadika után el fog menni a miniszterelnök Kijevbe, mert Márki-Zay Péternek ez lenne az első útja.
Köszöntötte az ukránokat és oroszokat, és sok erőt kívánt a pedagógusoknak – akik holnaptól lépnek sztrájkba. Bemutatta a kabátjára tűzött szalagokat is, miszerint: kokárda, ellenzéki kék, az azt ukrán lobogó színeire kiegészítő sárga, valamint a pedagógusok küzdelmét jelképező kockás.
Az ukrán ellenállókat az 1956-os és 1848-as magyar forradalmárokhoz hasonlította. Emlékeztetett, hogy Orbán évek óta részt vesz az Ukrajna elleni orosz agitációban, majd „gatyás békegalambbá változott át”, mikor megindult az orosz hadsereg, és úgy folytatja az árulást.
Iványi szerint nem igaz, hogy a nemzet ellenségévé válna, aki fegyvereket küldene Ukrajnának – és szégyennek tartja, mikor a Fidesz ezt mondja. Felrótta a Fidesznek, hogy nem állítja le a titkos üzleteket sem. A Barátság érdemrenddel kitüntetett külügyminiszter pedig véleménye szerint Bem szobra mellől szabotálja a világszabadság ügyét.
Iványi elmondta, hogy a jelenlegi kormányzati érvrendszerek alapján 1956 novemberében megérdemelték sorsukat a magyarok, akik „Segítsetek!” kiáltással fordultak a világ népeihez. A kormánynak nincs köszönő szava a menekülteket etető és laktató civilekhez sem, ehelyett elnyomják őket, és rájuk szabadítják az adóellenőröket. Ennek ellenére kitartanak és szolgálnak.
Iványi kifejtette, az orosz népet nem tesszük ellenséggé, ha kiállunk az ukránok mellett, ahogy nem voltak ellenségek a Magyarországot felszabadító orosz katonák sem.
Szövetségesünknek nevezte ellenben Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezetőt, aki jelenleg börtönben ül, ezzel szemben Magyarország jelenlegi vezetőit az új cár – vagyis Vlagyimir Putyin bojárjainak nevezte.
A lelkész beszédéből kiderült, hogy véleménye szerint nincs se erkölcsi, se gazdasági alapja a jelenlegi orosz hatalommal való szövetségnek.
műegyetem rakpart • 10 perc „ráhagyással” kezdődött meg az ellenzéki ünnepség, Kálmán Olga DK-s elnökségi tag szerint – aki a Partizánnak nyilatkozott a Műegyetem rakparton – azért, hogy bevárják azokat az ellenzéki szimpatizánsokat, akik még a környező hidakon igyekeznek a helyszínre.
Az egykori tévés műsorvezető a Partizán kérdésére nem mert számot mondani arra vonatkozóan, hogy mekkora ellenzéki tömeg gyűlhetett össze, de szerinte az biztos, hogy „rengetegen” vannak. A DK-s politikus úgy véli, a legfontosabb az, hogy az ellenzék és szimpatizánsai mutassák meg az erejüket, március 15-ére emlékezve és április 3-ára várva mutassák meg, hogy egyet akarnak.
A Partizán Z. Kárpát Dániel karlendítésére is rákérdezett, valamint a dagadó zuglói parkolási botrányra, amelyben Tóth Csaba MSZP-s országgyűlési képviselő és Horváth Csaba, a XIV. kerület polgármestere is érintett.
Kálmán Olga szerint, ha valami a bűncselekmény kategóriájába tartozik, „akkor az evidencia, hogy az igazságszolgáltatásnak kell azt kimondania”.
„Az biztos, hogy az ellenzéki egyesült erő, mi mindannyian azt gondoljuk – hiszen pont ezt tagadjuk a Fidesz rendszerében -, hogy bűn büntetlenül nem maradhat”
– nyilatkozta Kálmán Olga.
Ezt itt:
Mit kíván a magyar nemzet?
Szabad, független, demokratikus Magyarországot.
- Valódi népképviseletet és többpártrendszert. Biztosítsák a választások szabadságát és tisztaságát.
- Rendőrállam helyébe jogállamot. Érvényesüljenek az emberi jogok, legyen bírói függetlenség.
- Szólás-, sajtó-, lelkiismereti és oktatási szabadságot. Számolják föl a hírközlés állami monopóliumát. Oszlassák föl az Állami Egyházügyi Hivatalt.
- Jogot a sztrájkra. Ne korlátozzák az érdekvédelem, a követelés és a szolidaritás szabadságát.
- Méltányos közteherviselést, a közkiadások társadalmi ellenőrzését. Szüntessék meg az egyéni és csoportos kiváltságokat. Adják meg mindenkinek az emberhez méltó élet alapfeltételeit.
- Észszerű gazdálkodást, működő piacot, a tulajdonformák egyenjogúságát. Állítsák le a pénzemésztő és környezetpusztító nagyberuházásokat, szüntessék be a veszteséges vállalatok támogatását, vessenek véget a vállalkozás és a lakosság megsarcolásának.
- A bürokrácia és az erőszakapparátus leépítését. Oszlassák föl a Munkásőrséget és az Ifjúgárdát.
- Szabadságot és önrendelkezést Kelet- és Közép-Európa népeinek. Szűnjék meg Európa katonai, gazdasági és emberjogi kettéosztása.
- Semleges, független Magyarországot. Vonják ki a szovjet csapatokat hazánk területéről. Töröljék a magyar ünnepek sorából november 7-ét.
- Felelős kisebbségi és menekültpolitikát. A kormány lépjen föl a nemzetközi fórumokon a magyar kisebbségek védelmében. Szűnjék meg a rendőri szemlélet és a jogtalan megkülönböztetés a romániai menekültek ügyében.
- Nemzeti önbecsülést. Vessenek véget a történelemhamisításnak. Adják vissza a nemzetnek címerét.
- Igazságot ’56-nak, tisztességet a forradalom mártírjainak. Nyilvánítsák nemzeti ünneppé október 23-át.
A színművész beszédének felvétele után Patty Smith énekesnő pedig szavazásra buzdította a résztvevőket videóüzenetében, és kifejezte reményét a kormányváltás mellett. Smith teljes felvétele az alább nézhető vissza.
A választáson Egységben Magyarország néven közösen induló ellenzéki pártok a „Hatalom a népé” címmel tartanak közös megemlékezést Budapesten, a Műegyetem rakparton. Kollégáink már a helyszínen vannak, és a felszólalásokra várva néhány képet is készítettek az egyre növekvő tömegről.
Az Ullman Mónika és Nagy Zsolt színművészek vezette eseményen az ellenzéki pártok vezetői mellett
Donald Tusk, Lenyelország 2007 és 2014 közötti miniszterelnöke, az Európai Tanács 2014-2019 közötti elnöke és az Európai Néppárt jelenlegi vezetője is beszédet mond.
A felszólalók listája:
Iványi Gábor
Donáth Anna, a Momentum elnöke
Karácsony Gergely, főpolgármester, a Párbeszéd társelnöke
Jakab Péter, a Jobbik elnöke
Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke
Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke
Dobrev Klára, a DK EP képviselője
Donald Tusk, Az Európai Néppárt lengyel elnöke
Márki-Zay Péter, miniszterelnök-jelölt
Az ellenzéki pártok megmozdulását 15 órától a Mérce Facebook-oldalán élőben lehet követni.
Budapest, Fridays for future, Pécs • A Fridays for Future Magyarország környezetvédő szervezet március 25-én több magyarországi helyszínen is csatlakozik a globális klímasztrájkhoz, így jelen lesznek Budapesten és Pécsett is, derül ki Facebook-bejegyzésükből.
A szervezet ezen felül az egykori márciusi ifjakhoz hasonlóan 12 pontba foglalt követeléseit is közzétette a fenti képen.
Ezek környezetvédelmi intézkedések többek között az önálló környezetvédelmi minisztériumtól a nagy tavak védelmén át a helyi közösségek önrendelkezéséig, mint írják:
„12 lépés azért, hogy azt a Magyarországot, amit ismerünk és szeretünk, megőrizzük a következő nemzedéknek!”
margit híd • A kormánypárti szimpátiademonstráció menetén belül egy csokorban vonulnak a fideszes európai parlamenti képviselők, a Paritzánnak pedig sikerült mikrofonvégre kapnia a párt veteránját, Deutsch Tamást. (Az élő adás nagyjából harmincadik percétől látható a villáminterjú.)
Arra a kérdésre, hogy a mostani események tükrében okos dolog volt-e a magyar kormány részéről Putyinnal üzletelni, a fideszes politikus azt válaszolta:
„A világ 60-70-80-100-150 országa tart fenn gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal. Ugyanúgy 200 ország tart fenn gazdasági kapcsolatokat az Egyesült Államokkal és Kínával, vagy nagyon sok ország Kubával, nagyon sok ország Franciaországgal, és még hosszan lehetne sorolni. A kölcsönös érdekek mentén megvalósuló, minden nemzetközi szabályt betartó üzleti kapcsolat egyébként pont a béke garanciája is tud lenni” – fogalmazott Deutsch.
Arra is kitért: a magyar energiaelltás biztonsága igényli a tisztességes, korrekt gazdasági kapcsolatoknak a meglétét.
„Magyarországon az élet állna meg, ha nem tudnánk a magyar energiaellátás biztonságát garantálni, ahhoz pedig földgázt és kőolajat kell beszerezni. És ezt a mai helyzetben egyetlenegy csatornából tudjuk beszerezni keletről, főleg az oroszoktól”
– tette hozzá.
A fideszes EP-képviselő a Partizán kérdésére elmondta, szerinte a 2022-es Békemenet az 1848-as követelésekkel összhangban a béke, szabadság és egyetértés értékei mellett áll ki, és mi, magyarok hozzá akarunk járulni ahhoz, hogy a szomszédunkban dúló háború mielőbb véget érjen
„Minden háború embertelen, minden ilyen politikai döntés embertelen, elutasítjuk az orosz agressziót is. De ez nem csupán akarat a részünkről, hanem mi, magyar fideszes és KDNP-s európai parlamenti képviselők a polgári-nemzeti kereszténydemokrata tábor keretében teszünk azért, hogy Európa aktívan lépjen a béke helyreállítása érdekében, és az Európai Unió állam- és kormányfői is ezen az állásponton vannak” – fejtette ki véleményét az ukrajnai invázióról Deutsch.
Mióta világ a világ, a magyar politikum mindig nagy lelkesedéssel nyúl vissza a 48-as forradalom emlékéhez, többé-kevésbé egyenlőségjelet téve aktuálpolitikai céljaik és a Habsburg-elnyomás ellen szerveződött népfelkelés követelései között.
Nincs ez másképp idén sem, már csak azért sem, mert néhány héten belül országgyűlési választásokat tartanak Magyarországon, így a pártok is elsősorban a közelgő megmérettetéshez igazítják üzeneteiket.
A Magyar Szocialista Párt szerint a márciusi ifjak olyan követelései mint a vélemény-és sajtószabadság, a demokrácia és az egyenlőség nemcsak 1848-ban, hanem most, 2022-ben is aktuálisak, hiszen a MSZP szerint az Orbán-kormány az elmúlt 12 évben éppen ezek ellen az értékek ellen folytatott harcot. A baloldali párt közleményében azzal vádolja a kormányfőt, hogy március 15-ét „a nacionalizmus és az EU-ellenesség napjává” züllesztette. A szocialisták szerint az ukrajnai háború árnyékában különösen fontos emlékeztetni magunkat arra, szabadságunk mennyire törékeny.
A Párbeszéd is párhuzamot von a ’48-as események és az ukrajnai háború között. A zöld párt szerint a forradalom örököseiként Magyarországnak egyértelműen az orosz megszállók ellen küzdő Ukrajna mellé kell állnia, és a párt közleményében azzal vádolja Orbán-kormányt, hogy semlegességet, „stratégiai nyugalmat” hirdető politikájukkal 1848 hőseinek örökségével mennek szembe.
Petőfi Sándort idézvén a Lehet Más a Politika (LMP) sajtóközleménye szerint az április 3-i választás tétje, az hogy „rabok legyünk vagy szabadok”. A párt szerint 1848. március 15-én megszületett a modern Magyarország eszménye, amely az egyenlőségen és az egyéni szabadságjogok megkérdőjelezhetetlenségét garantáló erős jogállamon alapszik.
A Momentum Mozgalom a márciusi ifjak követeléseit összefoglaló 12 pontot parafrazálván „Mit kíván a külföldön élő magyar nemzet?” címen adott közzé egy javaslatcsomagot, melynek célja, hogy megkönnyítse a választáson való részvételt a külföldön élő magyarok számára, valamint hogy hazacsábítsa a hazánkat elhagyó több százezer fiatalt. A Momentum minden külföldön élő választópolgár számára lehetővé tenné a levélszavazás intézményét, családtámogatást biztosítana a külföldről hazatérőknek, a diaszpóra számára pedig állandó, dedikált parlamenti képviseletet biztosítana.
A Jobbik elnöke, Jakab Péter szerint március 15-én „az összefogás győzött az elnyomás felett” és azt kívánja, hogy az április 3-i országgyűlési választásokon is ez történjen meg.
Az ellenzéki pártok egyébként három órától „a Hatalom a népé” néven tartanak közös megemlékezést Budapesten, a Műegyetem rakparton.
békemenet • A Partizán stábjának sikerült mikrofonvégre kapnia Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest a Békemeneten, aki kifejtette, hogy Magyarország mindig is békepárti volt, ami a kereszténységből fakad.
Semjén egy II. János Pál pápa idézetet is elejtett, miszerint
„a béke nem pusztán a háború hiánya, hanem az igazságosságnak a gyümölcse.”
Ebbe pedig beletartozik a kisebbségek jogainak a biztosítása is.
A miniszterelnök-helyettes arra nem tért ki részletesebben, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének miért nem sikerült biztosítani számos kisebbség jogainak érvényesülését, gondolva itt többek között a magyarországi romákra, vagy akár a szexuális kisebbségekre.
Semjén beszélt a kormány békepártiságának sarokköveiről, miszerint lehetőleg minél távolabb tartja magát bármitől, aminek köze van fegyveres cselekedetekhez. Ennek jegyében
- nem küld katonákat, a toborzást is tiltja,
- nem küld fegyvereket és nem is enged át fegyverszállítmányokat Magyarországon,
- mert Magyarország gazdasági érdeke az, hogy stabil legyen az energiaellátása.
Putyinról elmondta, hogy véleményük egyezik az Unióéval. Mint mondta elítélik a háborút, minden támadást, miközben kiállnak a nemzetközi jog mellett – és véleménye szerint nemzeti érdekünk, hogy az „Orosz Birodalom” és köztünk legyen egy semleges ország. A miniszterelnök-helyettes felsorolta, hogy Fidesz-kormány mi mindent tett Ukrajnáért (például vízummentes utazás), és hogy mennyi menekültet látott el eddig Magyarország (negyedmillió).
Azt végül nem sikerült kimondania, hogy Putyin agresszív lenne.
Végül Márki-Zayt a Partizán miniszterelnökének titulálta (amit a riporter kikért magának).
margit híd • A kormánypárti demonstrálók útnak indultak a Kossuth térre. Az M1 Híradója szerint a tömeg eleje a Margit hídon vonul át éppen, míg a vége a Császár-Komjádi Sportuszodánál van.
nyugati tér • Az MKKP is megünnepli az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóját. A párt és támogatói délután háromtól gyülekeznek a Nyugati téren, a zenés programmal egybekötött adománygyűjtés elvileg délután hatig tart.
A párt szerint az adománygyűjtéssel tudják a legmegfelelőbb módon ünnepelni az évfordulót.
„Hogy lehetne méltóbb módon ünnepelni a március 15-ét, mint egy adományfogadó bulival, ahol jótékony zenészurak és hölgyek kísérik muzsikával a helpsátorban folyó segítő melót? Sehogy, mi?”
– írják a Facebook eseményükben.
A sátornál koncertek is lesznek. Fellépők:
- Funktasztikus
- Zebulon
- Víg Mihály
- Nunki 50%
- Kettős Tamás, Major Bálint, Szolnok Bence Dániel és Adamish Aka Lxcrn
- Gimpel Tomi
- Dj Random Playlist
- és lehet a Csángálló is.
Az egyébként 0-24 órában működő segítősátrukban a kutyák élelmet, plédet és matracot gyűjtenek az Ukrajnából menekülők számára, és jelen vannak a Keleti Pályaudvarnál is. Eddig több, mint ezren jelentkeztek hozzájuk önkéntesnek.
Az MKKP tervei szerint forradalmi sikerekre is számíthatunk. Mint írják,
„Nagyon klasszak vagytok! SIMÁN KISZABADÍTJUK TÁNCSICSOT!”
Március 15-e régóta megkerülhetetlen része a magyar emlékezetpolitikának, az aktuális politikai vezetők korszaktól függetlenül szívesen nyúltak vissza a forradalom és szabadságharchoz, igyekezvén saját céljaik szerint aktualizálni a márciusi ifjak küzdelmét. Hogy ez mennyire nem új jelenség, azt mi sem mutatja jobban, mint az Esti híradó 1919 március 16-i adása, melynek felújított változatát a mai napon tette közzé a Nemzeti Filmintézet Filmarchívuma. A Filmintézet szerint ez a március 15-i ünnepségekről készült legkorábbi magyar híradófelvétel.
Az 1919-es állami ünnepség (melyet március 16-án tartottak) már csak azért is volt történelmi jelentőségű, mert
hetven év után ez volt az első, melyet Magyarország az osztrákoktól függetlenné válva ünnepelhetett meg.
Mint ismert, az 1526 óta tartó osztrák uralomnak az 1918 október 30-31-én zajló őszirózsás forradalom vetett véget, amelynek nyomán november 16-án megalakult a Magyar Népköztársaság, melynek első kormányfője Károlyi Mihály szociáldemokrata politikus lett. Az 1919-es március 15-i megemlékezés volt tehát az első, melyet Magyarország mint köztársaság ünnepelhetett.
A nemes alkalomból többek között Balassa Jenő színművész és a szociáldemokrata politikus Landler Jenő, a nemsokkal később, 1919. március 21-én megalakult Tanácsköztársaság belügyi és kereskedelmi népbiztosa mondott beszédet a Duna-parti Petőfi-szobornál tartott állami ünnepségen. Balassa Jenő Csizmadia Sándor Tűz című versét szavalta el, Landler Jenő pedig az 1848-as és az 1918-as forradalmat méltatta beszédében.
Március 15-e emlékezetpolitikai jelentőségéről Feitl István történész írt hosszabb elemzést a Mércén, amely itt olvasható.
elvis presley tér • Az Index stábja a helyszínről közvetítette a Békemenetre gyülekező tömeget Budáról, az Elvis Presley térről. A videó az alább nézhető vissza:
A Békemenet résztvevői nagyjából fél kettőkor indulnak el a Kossuth térre, ahol az állami ünnepség keretében Orbán Viktor miniszterelnök gondolatait hallgathatják majd meg az évfordulóról és vélhetően a jelenről valamint az előttünk álló időszakról is.
A miniszterelnök beszédét a Mércén szemlézni fogjuk.
A Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE), a Patriarchátust Ellenzők Társasága (PATENT) és a Női Érdek a forradalom kitörésének évfordulójára időzítve 12 pontban foglalta a magyar nők legfőbb követeléseit a 2022-es választásokra.
A szervezetek a #NŐVÁLASZ kezdeményezés keretében gyűjtötték össze, hogy mit várnak a választók a pártoktól, döntéshozóktól.
E szerint alapvetően
- biztonságot,
- szabadságot
- és egyenlőséget akarnak.
A 12 pont bővebben kifejtve:
- A nők és férfiak egyenlőségét, az erőszak-megelőzést célzó közoktatást.
- Kampányokat és szakember-képzést az utcai, munkahelyi és iskolai szexuális zaklatás és visszaélések ellen.
- Az online erőszak és zaklatás, a bosszúpornó büntetendővé tételét, és büntetését.
- A családon belüli és párkapcsolati erőszak áldozatainak védelmét: szakszerű, gyors eljárásokat; a menekülést, talpra állást segítő rendszer fejlesztését.
- A rendőrség, bíróság, igazságügyi szakértők, gyámügyi és hivatali dolgozók szakszerű továbbképzését.
- A nők elleni, a családon belüli erőszak eseteiben az eljárásoknak az áldozatok szolgálatába állítását.
- A nők elleni erőszak minden formájának elrettentő büntetését; az áldozatok kártérítését.
- Komoly lépéseket a lányok és a nők szexuális kizsákmányolása, prostitúciója ellen.
- A szülészeti erőszak elleni kemény fellépést.
- A nőkkel szembeni munkahelyi diszkrimináció tilalmának érvényt szerzést.
- Női érdekvédelmi és segítő szervezetekkel való együttműködést.
- Az Isztambuli Egyezmény törvénybe iktatását.
Budapest • A Magyar Távirati Iroda összeszedte, milyen forgalmi változásokra számíthatunk a nemzeti ünnep alkalmából.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte a police.hu oldalon, hogy a lezárások a II., a III., az V., a VI., a VII., a XI. és a XIII. kerületet érintik.
Ma nem lehet behajtani a Bródy Sándor utcába a Pollack Mihály tér és a Múzeum körút között, a Múzeum utcába, az Ötpacsirta utcába és a Pollack Mihály térre.
Lezárják az Árpád fejedelem útját a Szépvölgyi út és a Margit híd között, a Pacsirtamező utcát, a Lajos utcát a Pacsirtamező utca és az Árpád fejedelem útja között, a Bem felső rakpartot a Bem tér és a Margit híd között, az Andrássy utat a Bajcsy-Zsilinszky út és a Kodály körönd között, a Váci utat a Nyugati tér és a Ferdinánd híd között, a Bajcsy-Zsilinszky utat, a Károly körutat és a Műegyetem felső rakpart egy szakaszát.
Szakaszosan és időszakosan zárják le az Alkotmány utcát, a Garibaldi utcát, az Akadémia utcát, a Szalay utcát, a Balassi Bálint utcát, a Széchenyi felső rakpartot a Kossuth tér és a Jászai Mari tér között és a Honvéd utcát.
Szintén szakaszosan zárják majd le a Bem felső rakpart-Gyóni Géza tér-Lipthay utca-Margit körút-Margit híd-Szent István körút-Nyugati tér-Bajcsy-Zsilinszky út-Alkotmány utca útvonalat, valamint a Március 15. tér-Petőfi tér-Belgrád felső rakpart-Fővám tér-Szabadság híd-Szent Gellért tér-Budafoki út-Bertalan Lajos utca-Műegyetem felső rakpart útvonalat.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tájékoztatása szerint a Kossuth Lajos téri rendezvények miatt a 2-es és 2M villamosok dél felől csak a Kossuth Lajos tér (Széchenyi rakpart) megállóig közlekednek.
Vonulásos rendezvény miatt várhatóan 12.00 és 15.30 közötti időszakban lezárják a Margit hidat és a Szent István körutat, ezért a 4-es és a 6-os villamosok a dél-budai végállomások és az Oktogon között közlekednek. A budai fonódó villamosok délről a Széll Kálmán térig (17-es) és a Batthyány térig (19-es, 41-es), északról a Szent Lukács Gyógyfürdőig járnak.
Várhatóan 12 és 18 óra között részlegesen lezárják a Bajcsy-Zsilinszky utat a Váci út és az Andrássy út között, ezért Dél-Pest felől az M3-as metrópótló, a Deák Ferenc térig közlekedik, észak felől pedig az Oktogonig.
Várhatóan 13 és 15 óra között, szintén vonulásos rendezvény miatt a Március 15. tér és a Szent Gellért tér közötti szakaszon (a Műegyetem rakparton várhatóan 20 óráig) kell korlátozásokra számítani: a 47-es és a 49-es villamosok a Szabadság híd lezárásának idején a Deák Ferenc tér helyett a Batthyány térig járnak.
A BKK a kötöttpályás közlekedési eszközök, különösen a megszokottnál sűrűbben közlekedő 2-es és 4-es metró, valamint a szintén gyakrabban induló 2-es, 4-es és 6-os villamosok használatát javasolja.
A forgalomkorlátozásokról a rendőrség honlapján (police.hu) lehet tájékozódni, a közösségi közlekedési változásokról pedig a bkk.hu/nemzetiunnep oldalon.
Budapest • 2022. március 15-én ünnepeljük az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörésének 174. évfordulóját.
A felhozatal alapján a társadalom széles csoportjai találhatják meg az ízlésüknek megfelelő rendezvényt.
Reggel 9-kor ünnepélyesen felvonták a Kossuth téren a nemzeti trikolórt, és a közmédia beszámolója alapján egész nap ingyen lehet megnézni a Szent Koronát a Parlamentben.
Katonai tiszteletadással felvonják a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 174. évfordulóján az Országház elõtti Kossuth téren 2022. március 15-én. A Parlament lépcsõjén Áder János köztársasági elnök (j2) Kövér László, az Országgyûlés elnöke (j3) és Kun Szabó István, az államfõ fõhadsegédje.
MTI/Bruzák Noémi
Látogatók az Országház díszlépcsõházában az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója alkalmából tartott nyílt napon 2022. március 15-én.
MTI/Bruzák Noémi
Programismertetőjük szerint a Várkert Bazár és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum is egész napos programokkal várja a családokat. Továbbá a nap folyamán ingyenesen lehet megnézni a Szent István-termet és a Hauszmann-sztori kiállítást, továbbá az Új világ született kiállítást is a Déli Palotákban, valamint a pénteken megnyílt Gábor Áron rézágyúját a középpontba állító Lészen ágyú című tárlatot.
A tömegrendezvények sorát a kormánypárti Békemenet felvonulás nyitja meg, aminek keretében a Fidesz-KDNP támogatói az Elvis Presley téren gyülekeznek, hogy a Civil Összefogás Fórum szervezésében zarándokoljanak el a Kossuth térre, ahol délután háromkor Orbán Viktor miniszterelnök fog szólni a néphez.
A Nemzeti Múzeum kertjében tartott egész napos programok szomszédságában ver tanyát a Mi Hazánk. A szélsőjobboldali párt a Múzeum utcában tartja délután háromtól a „Magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk!” mottóval a NATO-csapatok Magyarországra telepítése ellen is tiltakozó megemlékezését, aminek keretében Lord koncerttel, ágyútűzzel és huszárokkal fogja szórakoztatni híveit.
Az Egységben Magyarországért ellenzéki szövetség szintén délután háromtól A hatalom a népé! címmel szervez nagygyűlést a Műegyetem rakparton. A rendezvényen az ellenzéki összefogás prominens politikusai és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt mellett énekesek és színművészek gondoskodnak a közönség szórakoztatásáról és az előre beharangozott kormányváltó hangulatról.
A Szikra Mozgalom pedig a Fővám téren gyülekezik délután 2 órakor, ahonnan együtt vonulnak át az ellenzéki gyűlésre.
