Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Orbán: „Egyetlen magyar sem kerülhet az ukrán üllő és az orosz pöröly közé”

Kossuth tér Míg a Duna túloldalán az ellenzék Orbán Viktor leváltására buzdított, a választásokra készülő miniszterelnök a Kossuth téren mondott beszédet a Békemenet résztvevői és a hozzájuk csatlakozók előtt.

Legutóbbi ünnepi beszédében, 2021. október 23-án Orbán célja elsősorban az volt, hogy az ellenzéki előválasztást követően megalapozza a Fidesz fő kampányüzenetét, mely szerint az ellenzék alkalmatlan a kormányzásra, Márki-Zay pedig jobboldaliságot hazudó baloldali politikus. A miniszterelnök beszédében ekkor már feltűnt a motívum, mely szerint Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt „báránybőrbe bújt farkas”, valójában Gyurcsány Ferenc embere. A Fidesz-propagandagépezete azóta is erre a megfejtésre épít.

Októberben a miniszterelnök szokásától eltérően a Fidesz-táboron túlra is üzent, úgy fogalmazott, a Fidesznek „minden magyar számít, mert azok is jobban járnak a kormányzással, akik nem ránk szavaznak”.

Az egyértelmű kampányjelleg ellenére „állami díszünnepségként” szervezett eseményen a miniszterelnök a hagyományos március 15-i műsort követően lépett színpadra. A rendezvényt „tanácsnak” aposztrofálta, melyre szerinte veszélyben mindig sort kerítenek a magyarok, meghívva a tanácskozásra az ősöket és a jövő nemzedékeit is. „Etelközben, Pusztaszeren, a Rákos mezején, a Duna jegén, Pozsonyban és Pest-Budán 174 éve is összegyűlt a magyar és megtanácskozta, hogy mi legyen a veszély idején” – írta körül beszédhelyzetét a mai nemzeti tanács egyetlen szónoka.

Orbán külön köszöntötte a kárpátaljai magyarokat, később egy szófordulat erejéig a menekülteket segítőket is elismerő szavakkal illette, azt is kiemelve, hogy – szemben 2015-tel – ma valódi menekültek érkeznek az országba.

A választások előtt 19 nappal Orbán szerint „talán még sohase néztünk ki olyan jól, mint éppen ma”. Felidézte a tavaly októberi nagygyűlést, melyen akkor azt üzenték a baloldalnak, hogy

„nem oda, Buda, de ahogyan az esélyeket látom, most már nem oda Pest sem”.

A „baloldali kormányzásról” „rémálomként” beszélt, a „baloldal” mögött nemzetközi médiát, Brüsszelt és „soros györgyöket” sejtetett a miniszterelnök.

Budapest, 2022. március 15. Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Kossuth téren rendezett állami díszünnepségen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján, 2022. március 15-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Az ellenfelet tanácstalan csoportosuláskét festette le, mely a szétesés határán áll. Márki-Zayról októberi önmagát parafrazálva úgy szólt,

„hiába bújt a farkas báránybőrbe, a csalárdság árát meg kell fizetni. Az üstökösnek hitt miniszterelnök-jelölt már földbe csapódott kihűlt kődarab”.

A Duna túlpartján az ellenzék rendezvényén vele párhuzamosan beszédet mondó volt lengyel miniszterelnököt, az Európai Tanács volt konzervatív elnökét – szemben Márki-Zay Péterrel – nevén nevezte a kormányfő, szerinte Donald Tuskot „otthon is szégyellik”, miután szétverte a saját pártját, majd az Európai Néppártot is.

A szomszédunkban zajló háború különös tétet ad a választásoknak a miniszterelnök szerint. A háborúból való kimaradást nemzeti érdekként írta le, melyet szerinte a Fidesz az ellenzék ellenében képvisel. A jobboldal békepártiságát történeti perspektívába helyezte a kormányfő. Szerinte „a magyarok mindig ugyanazt akarták: békét, szabadságot és egyetértést”.

Orbán szerint ugyanakkor mindez az erős népek jutalma,

„a gyenge nép nem kap békét, legfeljebb megkegyelmeznek neki”.

Az elmúlt 12 év kormányzása szerinte az erős ország építéséről szólt, ennek volt eszköze a családok támogatása, az „egymillió új munkahely, a multik adóztatása, a rezsicsökkentés és az IMF hazaküldése is”. Az erős ország továbbépítésére két veszély leselkedik a kormányfő szerint, a háború és „a baloldal”.

A miniszterelnök új formában megismételte szokásos geopolitikai elemzését, melyben Magyarország kis ország, „hatalmas országok látókörében”. Ez azonban nem ok a kishitűségre, önfeladásra.

„Az oroszlánt nem lehet lebirkózni, de lehet homokot szórni a szemébe.”

Közép-Európa történeti tapasztalatai szerint „errefelé a háborúkat nem értünk, nem a mi érdekünkben vívják, Közép-Európában akárki győz, mi rajtavesztünk.”

Szerinte most is az történik, hogy „a nagyhatalmak a frontba akarnak tolni, és szívesen fel is áldoznak minket.” Oroszország az orosz érdekeket nézni, Ukrajna az ukránokét. A magyar érdekeket csak a magyarok tudják képviselni.

„A legjobb háború az, amit sikerül elkerülni… Ne legyünk gyalogáldozat mások háborújában. Semmit sem nyerhetünk, de mindent veszíthetünk… Egyetlen magyar sem kerülhet az ukrán üllő és az orosz pöröly közé.”

– foglalta össze Orbán a kormány álláspontját, mely szerint sem katonát, sem fegyvert nem küldhet az ország Ukrajnába.

A magyar kormány külpolitikáját „belevalónak” nevezte, melyen a határok „migránsok” előli lezárását, ütőképes hadsereg építését és tiszteletet parancsoló hadiipar felépítését értette.

Az elmúlt években a koronavírus-járvánnyal és a háborúval a kormányfő szerint „a veszélyek korába léptünk, és „egy rossz döntést sem engedhetünk meg magunknak” – utalt ismét az április 3-i választásra és népszavazásra.

Orbán az ellenzékkel kapcsolatban a fideszes propaganda – minden alapot nélkülöző – állítását visszhangozta, mely szerint „a baloldal” „beletámolyogna a háborúba, katonát és fegyvert akar küldeni”, célponttá tenné az itthoni és a kárpátaljai magyarokat. A baloldal mögött „háborús bajkeverőket” sejtetett, és a háború vonatkozásában Magyarország első női köztársasági elnökéről is szót ejtett.

Szerinte Novák Katalinnak (és vele „az asszonyoknak”) van igaza, aki szerint „a nők a békét akarják megnyerni, nem a háborút”. Orbán szerint a legjobb pillanatban lett nő köztársasági elnök, mert ma „az asszonyokra kell hallgatni”.

A választás lényegét a „békepárti jobboldal” és a „háborús baloldal” közötti választásban írta le.

„Aki a békére és a biztonságra szavaz, az a Fideszre szavaz”

– foglalta össze mondandóját a miniszterelnök, kiemelve, hogy őt már nem érheti meglepetés, ez pedig „nem az amatőrök órája, nem a dilettánsok ideje”.

Orbán végül a homofób népszavazásról is szót ejtett, mely szerinte „a dzsenderőrület megállításáról” szól.

A végére egy anekdota is belefért. Felidézte, hogy egyszer Arnold Schwarzeneggert arról kérdezte, hány fekvőtámaszt csinál egy nap. „Csak onnan számolom, amikor már fáj” – szólt a válasz a kormányfő emlékei szerint. Híveit hasonló hozzáállásra kérte, „kérlek benneteket, tegyetek rá még egy lapáttal”.

A miniszterelnök beszéde után az egybegyűltek elénekelték a Himnuszt.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd