Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Mi indokolja, hogy focimeccsre, kocsmába járhatunk, de tüntetni nem?

Orbán Viktor péntek este Facebook-videóban jelentette be, hogy elértük a 4 millió beoltottat, ami azt jelenti, hogy mától újabb járványügyi lazítások léptek életbe. Ugyan sok újrainduló szolgáltatás csak védettségi igazolvánnyal vehető igénybe, ettől függetlenül egyre szembetűnőbbek a kormány nyitással és a továbbra is fennálló veszélyhelyzettel kapcsolatos kommunikációjának az ellentmondásai.

Május 1-jén életbe lépett a védelmi intézkedések feloldásának harmadik fokozatáról szóló kormányrendelet, amely kimondja, hogy a már védettséggel rendelkező személyek és a felügyeletük alá tartozó kiskorúak több, eddig zárva tartó helyszínt látogathatnak maszk nélkül, illetve meghosszabbítja az üzletek és vendéglátóhelyek nyitvatartását este 11 óráig, valamint a kijárási tilalom kezdetének időpontját is kitolja éjfélig. A védettségi igazolvánnyal rendelkezők ezentúl maszk nélkül látogathatják az állatkerteket, a múzeumokat, színházakat, mozikat és könyvtárakat, a vendéglátóhelyek beltereiben is tartózkodhatnak, valamint kulturális és sportrendezvényeken is részt vehetnek.

Tehát legalább négymillió ember (és a felügyeletük alá tartozó kiskorúak) számára, ha nem is mától, de rövidesen szinte teljesen visszaállhat a normális, vagy ahhoz közelítő élet. Eközben a veszélyhelyzet továbbra is fennáll, annak minden velejárójával.

Vagyis az a minden logikát nélkülöző helyzet állt elő, hogy kocsmákban és focimeccseken tömörülhetnek olyanok, akik még csak egy oltást kaptak, vagyis még nem teljesen védettek, ellenben még egy autós tüntetést se lehet tartani a járványügyi szabályok miatt, nemhogy egy hagyományosat.

A kormány ugyanis egy április 20-án benyújtott törvénymódosító-javaslat értelmében az országgyűlés őszi ülésszakának első ülésnapját követő 15. napig meghosszabbítaná a veszélyhelyzetet, azaz egészen szeptember közepéig – de az ülésszak kezdetének dátumától függően akár a végéig – még biztosan rendeleti úton fog kormányozni. A javaslatot a parlament még nem szavazta meg, de a pénteki vitáján Völner Pál fideszes képviselő azzal érvelt mellette, hogy „az új vírusvariánsok Európa-szerte terjednek, ezért a fokozott védekezés elengedhetetlen”. Völner szerint az átmeneti jogi keret jól szolgálja a védekezést.

A veszélyhelyzet november 11-i bejelentése óta nem élhetünk az egyik legfontosabb alapjogunkkal, a gyülekezési joggal, még akkor se, ha járványügyi szempontból ezt biztonságosan, például maszkban és távolságtartással bonyolítanánk le. Április közepén már legalább hét olyan panaszt nyújtottak be az Alkotmánybíróságnak, amely ennek a gyakorlatnak az alkotmányellenességét szeretné kimondatni, azonban a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely megerősítette, hogy a gyülekezési tilalom egyelőre biztosan érvényben marad – bár a kormány szeretné ezt is a „lehető leghamarabb enyhíteni, majd megszüntetni, amint azt a beoltottak száma lehetővé teszi”.

A kormány által a közelmúltban hozott döntések fényében azonban semmivel nem indokolható, hogy a gyülekezési korlátozásokat továbbra is fenntartsák.

Kérdéses, hogy a négymilliomodik beoltott elérését követő lazítások járványügyi szempontból mennyire biztonságosak – több szakember szerint például elhamarkodottak voltak, főleg az indiai helyzetet és az onnan terjedő vírusmutánsokat tekintve. És hiába állítja Gulyás, hogy az igazi különbség a védettségben az oltatlanság és az első oltás között van, nem a két oltás között, attól még tény, hogy teljesen védetté csak a második oltás után két héttel válunk, vagyis a védettségi igazolvány hamis biztonságérzetbe ringathat minket.  Mindettől függetlenül azonban

ha védettségi igazolvány nélkül is ülhetünk tömegben egy vendéglátóhely teraszán, természetesen maszk nélkül, akkor tüntetni is jogunk van.

Az, hogy ezt a kormány mégse engedélyezi, és emellett csak akkor hozza be szempontként az új vírusvariánsokat és a fokozott védekezés szükségességét, amikor a veszélyhelyzet meghosszabbítása mellett érvel, miközben mindenhol máshol kizárólag a beoltottak számát és a nyitást hangsúlyozza a kommunikációjában, tökéletesen megmutatja, mire is használta fel a világjárványt az elmúlt több mint egy évben: a hatalma további bebetonozására és a központi narratívától eltérő vélemények elhallgattatására.

Ma van a munka ünnepe. Ez a sör- és virslifogyasztás mellett hagyományosan politikai esemény is, a koronavírus kitörése előtti utolsó május 1-jén például szakszervezetek vonultak fel és ellenzéki pártok tartottak nagy létszámú gyűléseket az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos kampányuk részeként a budapesti Városligetben, a Momentum pedig többezer fős tüntetést tartott. Mára maradt a „terasz-tüntetés” és a Facebookos bejegyzések és videók, miközben normál esetben egy évvel az országgyűlési választások előtt fontos kampányesemény lehetett volna ez a nap az ellenzék számára.

Ehelyett marad a politikától megfosztott teraszozás és a beoltottak száma feletti örömködés.

Címlapkép: MTI/Balázs Attila