Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nagyobbat zuhant májusban az ipari termelés, mint 2009-ben

A koronavírus-járvány és a velejáró válság miatt 30 százalékot zuhant Magyarországon az ipari termelés májusban, ami a különböző iparágak között különböző arányban oszlik meg – írja az MTI.

A Portfolio kimutatása szerint a visszaesés nagyobb, mint a 2009-ben tapasztalt.

A KSH gyorstájékoztatója szerint, melyben az első becslés adatait ismerhetjük meg, az előző év májusi értékéhez képest volt alacsonyabb a 2020 májusi ipari termelés 30,7 százalékkal, míg a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint az érték 27,6 százalék.

Ebben leginkább a járműipari termelés visszaesése játszik szerepet, mely Magyarország iparának húzóágazata. Mint a jelentésben írják,

„A feldolgozóipari alágak mindegyikében csökkent a termelés volumene. Kiugró visszaesés volt a legnagyobb súlyú járműgyártásban, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kisebb mértékben csökkent.”

Ez azért is aggasztó, mert a járműipar Magyarországon az ipari termelés legjelentősebb ágazata, számtalan külföldi tulajdonú multicég hatalmas üzemével, melyek széles külföldi és magyarországi tulajdonú beszállítói láncokat tartanak el.

A visszaesésnek már korábban mutatkoztak jelei, miszerint valamennyi autógyárban leállt a termelés, és a járvány lecsengésével is csak takaréklángon indulnak újra a gyártósorok – eközben több beszállítónál is komoly leépítésekbe kezdtek az elmaradozó megrendelések miatt.

Ezek elsősorban a hagyományos, belsőégésű motorral szerelt kocsikban használatos alkatrészeket termelő üzemek. Beszédes, hogy a járvány alatt is folytatódott a tendencia, miszerint a VW csoport németországi gyárait egyre inkább villamos autók gyártására állítják át, miközben Magyarországon, Győrben jobbára továbbra is a belsőégésű motorok gyártása folyik, eközben a BMW elhalasztotta debreceni gyára felépítését – ami a technológiai váltás miatt lassan feleslegessé váló kapacitások problémáját vetíti előre – noha kár lenne eltagadni, hogy az elektromos autók alkatrészeinek gyártókapacitásait gőzerővel építik Magyarországon.

Mindazonáltal további aggodalomra adhat okot, hogy a német ipar helyreállása a korábban vártnál lassabban folyik, ami komoly problémát jelent amiatt, hogy Magyarország gazdasága erősen függ az Európa húzógazdaságának számító Németországétól.

A kormány a problémát azzal igyekszik kezelni, hogy a nagytőkét támogatja, ettől várván a kapacitások – és végső soron a munkahelyek – megmentését (és természetesen nemzetközi támogatása fenntartását), ez azonban nem változtat azon a rendszeren, hogy a külföldi tulajdonú céget a Magyarországon megtermelt profitot külföldre viszik, miközben a magyarországi dolgozók benne ragadnak a perifériás munkásság kicsit sem szívderítő helyzetében.

Nemcsak az iparban van gond, a turizmus gyakorlatilag beleállt a földbe.

A szektor árbevétele 93 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a visszaesés egészen drámai: a külföldi vendégek száma 99, a vendégéjszakáké 98 százalékkal csökkent a megelőző évi időszakhoz képest, ilyen súlyos visszaesést korábban nem volt tapasztalható.

A fentiek pedig meglátszanak a munkanélküliségi adatokban is, a válság alatt hónapról hónapra egyre többen és többen veszítették el az állásukat, és várhatóan még többen fogják, miközben a kormány munkahelyteremtési és megőrzési programja nem tudja tartani a lépést a folyamatokkal – a munkanélküli segélyezés kirívóan szűkmarkú rendszere pedig nem sok jót ígér az állástalanoknak.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd