Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

73 ezer ember veszítette el az állását áprilisban, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékra nőtt

Megérkezett a KSH gyorstájékoztatója, amiből az derült ki:

  • a 2020. február–áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 174 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék volt,
  • a munkanélküliség a nők körében növekedett, a férfiak esetében stagnált,
  • 2020 áprilisában mintegy 73 ezer fő veszítette el állását, közülük 54 ezer fő gazdaságilag inaktívvá és 19 ezer fő munkanélkülivé vált.

A statisztikai hivatal jelentése megjegyzi azt is: „a koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot továbbra sem teljes egészében érintették, így hatásai a közölt munkanélküliségi adatokban ugyan a korábbinál markánsabban, de nem teljes egészében jelennek meg.”

Kép forrása: MTI

Ennél is érzékletesebbek a csak áprilisra vonatkozó adatok. A múlt hónapban

a munkanélküliek átlagos létszáma 187 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalék volt.

Az előző hónaphoz képest a munkanélküliek száma 19 ezer fővel, a 2019. áprilisi adatokhoz képest pedig 29 ezer fővel nőtt. A munkanélküliségi ráta egy hónap alatt 0,5 százalékponttal, egy év alatt 0,7 százalékponttal emelkedett.

Az állástalanokká válók száma az előző hónaphoz képest jelentősen, mintegy 73 ezer fővel növekedett.

Ez még úgy is magas szám, hogy a KSH módszertani okokra hivatkozva az állásukat vesztők jelentős részét nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak csoportjába sorolja.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) definíciója szerint munkanélkülinek számít az, aki az adott héten nem dolgozott, de a kikérdezést megelőző négy hétben aktívan keresett munkát, inaktív pedig, .aki szintén nem dolgozott az adott héten, viszont nem is keresett munkát, vagy ha igen, akkor nem tudott volna elhelyezkedni. Hogy ez a jelenlegi helyzetben problematikus, azt a KSH is érezte, ugyanis a gyorsjelentésben megjegyzik: a „munkahelyüket elvesztett személyek többsége ugyanis – elsősorban a személyes kapcsolatok korlátozása miatt – nem keresett aktívan munkát és/vagy nem tudott volna 2 héten belül munkába állni.” Vagyis leginkább azért nem kerestek munkát/nem álltak munkába, mert erre nem volt lehetőségük.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint  2020 áprilisában az egy évvel korábbihoz képest a nyilvántartott álláskeresők létszáma 26,5 százalékkal, 331 ezer főre nőtt.

A kormány gazdaságvédelmi akcióterve egyelőre nem sokat segít a munkavállalókon, és a miniszterelnök által többször belebegtetett „ahány munkahely megszűnik, annyit teremtünk” koncepció sem tűnik érdemleges segítségnek.

A közfoglalkoztatottak számának megduplázása, vagy a munkaerőnek a honvédség tárt karjaiba történő terelése ugyanis kevéssé tűnik valós megoldásnak, inkább csak a számok kozmetikázására, és a kedélyek megnyugtatására jó szólamok. Persze, ahogy azt nemrég a miniszterelnök is kifejtette, a munkanélküliségről szóló statisztikák értelmezése

„legalább olyan bonyolult tudomány, mint az orvostudomány”.

Kérdés, még hány hónap szomorú statisztikáit kell böngésznünk, míg sikerül megfejteni eme bonyolult adatsorokat, és érdemi megoldásokkal rukkol elő a kormány.

Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt