Péntek reggel szokásához hűen ismét a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorának vendége volt Orbán Viktor miniszterelnök, ahol beszélt a várható lazításokról, és arról is, hogy a válságra adott válaszként hogyan fog munkahelyeket teremteni a kormány.

„Lesz az még rosszabb is” – vágta Orbán Viktor Nagy Katalin műsorvezető kérdésére, amelyben azt vetette fel, hogy a márciusi, ipari termlésről szóló KSH-adatok 5,6%-os csökkenést mutatnak.

A miniszterelnök szerint az áprilisi adatok „brutálisak lesznek”.

Majd a sort folytatva hozzátette: a májusi adatok is rosszak, de már valamivel jobbak lesznek, és a júniusiak – „ha a Jóisten megsegít minket” Orbán szerint – már sokkal jobbak lesznek, mint a márciusiak.

Orbán szerint a kormány akkor ragadja meg a gyökerénél a bajt, ha új munkahelyek létrehozásán gondolkodik.

Mint mondta, a szerdai kormányülésen állami munkahelyteremtő programokról beszéltek.

Orbán utasította a belügyminisztert és a pénzügyminisztert, hogy a közfoglakoztatottak számát duplázzák meg.

„Tehát ma készen állunk arra, hogy hogy 200 ezer közfoglalkoztatottnak is munkát adjunk” – tette hozzá.  De a közmunkapogramon kívül Orbán említte azt is, hogy a hadsereg is megkezdte az intenzívebb toborzást, és az állami cégek kaptak feladatokat, amelyekhez új embereket tudnak időleges szerződésekkel fölvenni.

„Látni fogunk itt majd mindenfajta munkanélküli statisztikai adatokat, ez legalábbb olyan bonyolult tudomány, mint az orvostudomány”

– mondta.

Ahogy Orbán fogalmazott, a „tegnap esti” adatok szerint Magyarországon jelenleg 163 ezer olyan ember van, aki elvesztette a munkáját, és álláskeresési támogatást vagy valamilyen jövedelempótló juttatást kért.

Orbán kifejette, abban hisz, hogy beruházásokra és fejlesztésekre, új munkahelyekre van szükség, ezért ezermilliárdos nagyságrendeben adnak támogatást a vállalatoknak. Mint mondta, az a gondolkodásmód, ami 2010-ben Orbán szerint működött, az most is kihúz minket a bajból.

A műsorvezető kérdésére, miszerint a miniszterelnök elégedett-e a vidéki lazítási intézkedések eredényeivel, Orbán azzal válaszolt, ő csak akkor lesz elégedett, „ha megöltük ezt a nyomorult vírust”, de hozzátette, ez csak akkor következik be, ha már rendelkezésre áll a vakcina, így mint mondta, miközben „szép eredményeket” értünk el az élet újraindításában, nem szabad átesni a ló túlsó oldalára, és úgy tenni, mintha a járvány megszűnt volna.

A politikai döntéshozókat és az újságírókat a a miniszterelnök szerint fenyegeti az a veszély, hogy egy idő után úgy érzik, hogy szakértővé váltak, de Orbán arra figyelmeztetett : „Ne higgyük, hogy virológusszakértőkké lettünk, maradjunk a kaptafánál, hagyjuk meg a teret az orvosoknak, professzoroknak, hogy elkészítsék a döntéseket előkészítő elemzéseket”. Ugyanakkor szerinte a döntést és a felelősséget vállalnia kell a politikusoknak a járávnyügyi intézkedésekben.

Az élet fokozatos újraindításáról és a korlátozó intézkedések további feloldásáról Orbán azt mondta: „Könnyebben lelkesedünk, ha látjuk a fényt aza alaút végén, de nem tudjuk, hogy ez nem a szembe jövő vonat reflektora-e”.

Majd hozzátette: a „professzorok” Budapest esetében azt mondják, hogy óvatosak legyünk, meg kell várni, hogy a halálozási számok csökkenejnek, ezért legközelebb jövő hét végén kerülhet sor lazításokra.

Nagy Katalin a következő témát, a héten lezajlott írásbeli érettségikkel kapcsolatos kérdéseket úgy vezette fel, hogy „mindenki örült annak, hogy az érettségizők ezen a héten megtették, ami a kötelességük”.

Orbán erre azzal felelt: „Gyakran tévednek politikai viták az oktatás területére”, de szerinte most „a véresszájú politikusok is egy kicsit óvatosabbá válhatnak”, mert „kiderült, hogy működik az oktatás”, és bár voltak olyanok, akik azt mondták, hogy nem szabad, felelőtlenség most érettségiztetni „de a valóság nem ezt mutatja” – mondta a miniszterelnök. Orbán hangsúlyozta: ő „ilyen gyors átállást ilyen kevés zökkenővel” nem látott máshol Euróban, mint a magyar oktatásban. Arról is beszélt, hogy „nincs retorzió azok felé, akik féltek most érettségizni”.

A miniszterelnök „nagyon bizonytalan” az iskolák nyári szünet előtti kinyitásával kapcsolatban, erre a kérdésre azt mondta: nem látja, hogy a feltételek meglennének ahhoz, hogy kinyissanak az iskolák”, de ha „lesz nagy tömegű igény” erre, akkor kinyitják őket.

A vírus elleni védekezéshez szükséges eszközök beszerzését saját elmondása szerint Orbán „személyes felelősségének” érezte – szerinte ezért kellett szkafanderben végigjárnia a kórházakat -, mert látott már több válságot, „sok lében fürdött”. A beszerzéseket is kontroll alatt tartotta, mert „szép dolog, ugyan, ha egy országnak, „agilis, fiatal külügyminisztere van”, de nem bízhatjuk a védekezést arra, hogy másoktól beszerezzük az eszközöket, és ha nincs saját gyártásunk, kiszolgáltatottak leszünk Orbán szerint.

Arról az európai néppárti pártelnököknek írt leveléről is kérdezte Orbánt a műsorvezető, amelyben a magyar miniszterelnök megvédi a hazai koronaívrus-törvényt, mondván, abban semmi olyan nincs, ami az uniós joggal szembemenne.

Orbán ennek kapcsán arról kezdett el beszélni, hogy „nem akarunk feloldódni semmilyen birodalomban, nem akarunk egy európai birodalom része lenni, meg akarunk maradni magyaroknak, Magyarországnak”. Szerinte minden alkalmat meg fognak ragadni a „birodalomhívők”, hogy gyengítsék a magyar kormányt, ezért támadják a koronavírus-törvényt is.

Nagy Katalin arra is rákérdezett , hogy „érdemes-e összefogásról beszélni az Európai Néppártban” vagyis virágynyelven azt próbálta megtudokolni, hogy a Fidesz ki szeretne-e lépni a Néppártból.

Orbán erre megint „igen is, meg nem is” választ adott. Mint mondta: „egy család vagyunk, és amíg lehet, addig egyben kell tartani  ezt a családot, aztán persze kiderül néha, hogy nem sikerül, akkor olyan megoldást kell választani, ami mindenkinek jó.”