Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Orbán biztosította az Audit, hogy a profit privát, a kockázat közös

„A koronavírus-járvány gazdasági hatása még az olyan, világszínvonalon kiemelkedő gyárakat is rendkívül érzékenyen érinti, mint az Audi, és az is nyilvánvaló, hogy a gazdaság újraindításához – még a saját lábán megálló Audi-gyár újraindításához is – kell kormányzati segítség. Ennek hiányában ugyanis a gazdaság nem indul újra”

fejtette ki Orbán Viktor, miután az MTI híre szerint a járműgyár három műszakra átállása alkalmából Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kíséretében látogatást tett a gyárban (velük volt a győri polgármester is).

Gyõr, 2020. június 15. Orbán Viktor miniszterelnök (j), Palkovics László innovációs és technológiai miniszter (b) és Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP), Gyõr polgármestere a gyõri Audi-gyárban 2020. június 15-én. Orbán Viktor kormányfõ a jármûgyár három mûszakra átállása alkalmából Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kíséretében látogatást tett a gyárban. MTI/Koszticsák Szilárd

Ami abból a szempontból különösen érdekes, hogy a 24.hu számításai szerint az elmúlt tíz évben a német multi beszámolói szerint az Audi győri leányvállalata – ami a gyakorlatban a világ legnagyobb motorgyárát jelenti – csaknem 2000 milliárd forint adózott profitot termelt. Ebből pedig több, mint 1800 milliárd forintot osztalék formájában vitt ki az országból a német cég (erre szokták azt mondani, közös sikerünk).

A fentiek olvastán sajnos nem nehéz a kortárs kapitalizmus azon, már legalább a 2008-as válság óta széles körben ismert alapvető törvényére gondolni, miszerint a profit privát, a kockázat közös.

Hisz azt látjuk, hogy itt egy hatalmas német autóipari multi, ami az elmúlt években annyi profitot termelt, hogy az már gombócból is sok, erre láss csodát, mikor beüt egy kis gebaß, rögtön rohan személyesen a miniszterelnök biztosítani a céget, hogy a társadalom majd megfizeti a bevételkiesést.

Igen, az a miniszterelnök, Orbán Viktor, aki számtalanszor elmondta az utóbbi években, hogy nincs ingyenebéd, de még a koronavírus-válság alatt is képes volt a kormány valamennyi tagjával és tartozékával kórusban szajkózni, hogy nincs segély (mert az bizony ingyenpénz, és még a megbecsülése is hova lesz tőle az embernek), mert pénz bizony csak a munkáért jár, ők meg majd teremtenek munkahelyet, ha nincs, ezért a társadalmi kataklizma rémképét előrevetítő álláskeresési járadék rendszeren sem fognak változtatni.

Persze, megy a szövegelés, hogy a cégek támogatása útján megmentik a munkahelyeket, meg a magyar gazdaság húzóágazata, és az MTI beszámolója szerint,

„most még az Audi-gyárért is küzdeni kell” – hangoztatta Orbán Viktor, aki ugyanakkor arra számít, hogy „a válságot nemcsak hogy túl fogjuk élni, hanem megerősödve is fogunk kikerülni belőle”, és ennek része lesz „az Audi nevű sikersztori” folytatása.

Gyõr, 2020. június 15.
Orbán Viktor miniszterelnök emblémát ragaszt fel egy készülõ autóra a gyõri Audi-gyárban 2020. június 15-én. Orbán Viktor kormányfõ a jármûgyár három mûszakra átállása alkalmából Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kíséretében látogatást tett a gyárban.
MTI/Koszticsák Szilárd

Persze, hogy reméli, hogy része lesz, hiszen itt most nem azért kell az Audit kitömni költségvetési pénzzel, mert különben a gyár tönkrement volna, ki kellett volna rúgnia a munkásokat, és bedőlt volna Győr régiójának a gazdasága, hanem mert egy ekkora multicég simán meg tudja zsarolni egy nem túl nagy kelet-európai ország kormányát.

Az Audi befektetői, tulajdonosai simán ki tudnák segíteni a céget. Csak épp nem akarják, ha egyszer lehet számítani állami pénzekre is, ha elkezdenek revolverezni egy-egy kormányt, hogy lehet, hogy a jövőben mégiscsak inkább máshol fejlesztenék a gyárat, mert az EU-ban megtehetik, éppoly jó hely lesz nekik bármely kelet-európai tagállamban, ha ott jobbak a feltételek.

Azt pedig remekül tudja az összes multi és Orbán Viktor is, hogy Magyarország jelenlegi kormányát és működését azért tolerálja az Európai Unió, mert ez a kormány olyan kritikátlanul szolgálja ki a nyugat-európai multik érdekeit, mint talán egyetlen másik sem, viszont míg így tesz, nagyjából azt csinál, amit jónak lát.

Így hát a cégnek és a kormánynak egyaránt előnyös, ha Magyarország lakosai finanszírozzák, hogy a tulajdonosoknak ne fájjon a társadalom jelentős része számára igen súlyos következményekkel járó járvány, és még munkahelyvédelem címén is el lehet adni a projektet. Ami persze annak fényében kicsit röhejesen hangzik, hogy úgy egyébként a kormányt teljes mértékben hidegen hagyja, mi is van a néppel, és azért durván álságos munkahely-védelemről papolni, mikor a munkanélkülieket gyakorlatilag leírták.

Ja, persze, majd menjenek közmunkára vagy a seregbe. Köszi.

Mert itt két problémát is azonosíthatunk (vagy ha akarunk, akkor sokkal többet, de most erről a kettőről lesz szó). Az egyik probléma Orbán Viktor politikája és kormánya, amely multinacionális nagyvállalatokat meg magyarországi oligarchákat támogat a válságban ahelyett, hogy olyan kezdeményezéseket finanszírozna, melyek a társadalom jólétét és megélhetését szolgálják.

Ez egyébként teljesen idegen az Orbán-kormánytól, valahogy jobban szeretik, ha a társadalom különböző csoportjai egymással látszólagos érdekellentétben, de mindenképp függő és zsarolható helyzetben vannak, ráadásul a munkahelyek védelméről (= cégek kifizetéséről) is sokkal könnyebb beszélni, ha nagy, magántulajdonú cégeknél dolgoznak emberek, és latifundiumokon termelnek éhbérért mezőgazdasági terményeket, mintha például szövetkezetekben. (Közben a CBA-ban spanyol a paradicsom, oda se neki.)

Gyõr, 2020. június 15. Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a gyõri Audi-gyárban 2020. június 15-én. Orbán Viktor kormányfõ a jármûgyár három mûszakra átállása alkalmából Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kíséretében látogatást tett a gyárban. MTI/Koszticsák Szilárd

A másik probléma pedig az a rendszer, ami mindezt lehetővé teszi, sőt, megkívánja a fent leírt jellegű működést.

Mert biztos lehet elviekben másképp is működtetni egy országot az EU perifériáján, mint Magyarországot. Azonban azt láthattuk már, mi történik, ha egy szegényebb, függő helyzetben lévő uniós ország nem a centrum érdekeit szolgálja ki, mikor Görögországban konkrétan megpuccsolta az EU a megválasztott kormányt, amin, mit ad isten, Németország irdatlan nagyot kaszált.

Persze Magyarországnak nincsenek hatalmas hiteltartozásai, de annyi már van a tízéves NER számláján, hogy a vezetőit simán lehet válogatott emberiségellenes bűnökkel vádolni, ha netán Orbán úgy döntene, nem kívánja kiszolgálni a német érdeket.

Tehát nemcsak Magyarország, de az Európai Unió működésébe van kódolva, hogy az egyes országok kormányai kiszolgálják a nemzetközi nagytőke érdekeit, melyek tevékenysége folytán a periféria munkásai által megtermelt érték is a centrumban csapódik le.

Gyõr, 2020. június 15. Orbán Viktor miniszterelnököt (j3) fogadja Alfons Dintner, az Audi Hungaria Zrt. igazgatóságának elnöke, mellette Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP), Gyõr polgármestere (j4) a gyõri Audi-gyárban 2020. június 15-én. Orbán Viktor kormányfõ a jármûgyár három mûszakra átállása alkalmából Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kíséretében látogatást tett a gyárban. MTI/Koszticsák Szilárd

A válságban pedig, ahogy fentebb írtam, a rendszer működéséből fakadóan a kockázat közös. Pedig az mégiscsak igazságosabb lenne, ha a profiton osztoznának a társadalom széles rétegei – ne adj’ isten igazságos formában – a tehetősek meg viselnék a kockázatot.

De a leghasznosabb a társadalom szempontjából mégiscsak az lenne, ha nem lennének ezek a nagy magántulajdonú cégek, ahol a termelés egyetlen funkciója, hogy a befektetők, tulajdonosok tőkéjét szaporítsák, hanem közösségi tulajdonú üzemekben termelnék meg azon dolgokat, melyekre valóban szükség van.

Egy ilyen rendszerben Audi például nem valószínű, hogy lenne egyáltalán.

Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd