Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Óriásit kaszált a német kormány a görög hitelválságon

2,9 milliárd euró kamatjövedelemre tehetett szert a német szövetségi bank 2010 óta a görög euróválság idején kibocsátott államkötvényprogram útján – jelentette csütörtökön a német DPA hírügynökség nyomán a HVG.

Berlin a görög hitelválság során, a brüsszeli székhelyű Európai Központi Bank (EKB- az euróövezet jegybankja) által elindított görög SMP (Securities Market Program – Biztosítási Piaci Program) keretében vásárolt nagy összegben értékpapírokat és államkötvényeket. Német adatok szerint ezekből a Bundesbank 2017-ig 3,4 milliárd euró kamatnyereséget vett ki.

A sors további fintoraként a nyereségből éppen azt az Európai Stabilitási Alapot töltötte fel Németország, amelyből például a rekordnagyságú második görög mentőcsomag EU-s tagállamokra eső részét is finanszírozták. Ide 900 millió euró jutott a görögökön nyert pénzből. Egy másik német állami befektetési bank, a KfW 400 millió eurós kamatjövedelmével együtt pedig az összes nyereség 2,9 milliárd euróra tehető.

Sven-Christian Kindler, a német Zöldek szakpolitikusa fel is hívta a figyelmet arra, hogy országa egyértelműen nyert a válságon, és mindezt csak azért tehette meg, mert a görögök minden híreszteléssel ellentétben szigorúan betartották a megszorítócsomagokkal járó takarékoskodási intézkedéseket.

„Ideje lenne annak, hogy az Eurogroup is tartsa ígéreteit, és végre segítő kezet nyújtson a görögöknek” – tette hozzá.

Az SMP- kötvényeket, a 2015-ben hatalomra került, az újabb mentőcsomagot elutasító Sziriza volt pénzügyminisztere, Jánisz Várufákisz már 2017-es könyvében (Adults in the Room) is említette, mint olyan, Tsziprasz miniszterelnök kezében lévő csodafegyvert, amelynek a görög részről történő lehívása esetén az EU és az eurózóna komoly anyagi problémákkal nézett volna szembe. Várufákisz könyvében azt állítja, azért fordították ellene a kormányzó Sziriza több tagját és Tszipraszt is a németek 2015-ben, hogy a miniszter SMP-kre vonatkozó „nukleáris opcióját” megakadályozzák.

Görögország 2011 és 2015 között összesen három, az EKB, az IMF és az EU (azaz a trojka) által kierőszakolt „pénzügyi mentőcsomagot”, azaz óriáshitelt fogadott el, rendkívül drasztikus megszorítási intézkedésekkel együtt, amelyek a minél hatékonyabb visszafizetést voltak hivatottak szolgálni, de nem voltak tekintettel az intézkedések társadalmi következményeire Görögországban.

A most nyilvánosságra került adatok is azt bizonyítják viszont, hogy az újabb és újabb mentőcsomagokra inkább Németországnak és Franciaországnak volt szüksége. A mentőhitelek kamataiból saját növekedésüket finanszírozták.

A 2010-es mentőcsomag még 110 milliárd eurót juttatott a dél-európai gazdaságba, ezt 2012-ben, épp a megszorítások miatti újabb államcsődközeli helyzet után követte a második, 246 milliárd eurós csomag.

A két mentőcsomag között Georgiosz Papandreu balközép kormánya összesen hat megszorítócsomagot fogadott el, amely befagyasztotta az állami alkalmazottak fizetését, a legtöbb nyugdíj-jövedelmet, valamint drasztikusan emelte az alapvető fogyasztási cikkek árát is.

2015-re Görögország már az összeomlás szélén szavazott az adósrabszolgaságból radikális baloldali kiutat kínáló Szirizára, amelynek azonban a trojka tisztségviselői nem tették lehetővé, hogy érdemi tárgyalást folytassanak az új fizetési határidő előtti újabb csődhelyzet rendezésére. Az ellenállás lényegi megtörése után következett végül az új miniszterelnök, Alekszisz Tsziprasz által is elfogadott harmadik mentőcsomag, amely 86 milliárd euró kölcsönt folyósított az országnak.

Történt ez annak ellenére, hogy a tárgyalásokat megelőzően a görögök népszavazáson, kétharmados arányban utasították el újabb hitelcsomag felvételét 2015 júniusában.

A megszorítások görög árát szakértők nagyon jól ismerik. Egy 2017-es, igen alapos brit-görög egészségpolitikai tanulmány megállapította: a válság kezdete óta évente 7,8%-kal növekedett az öngyilkosságok száma Görögországban. És az egészségügyi rendszer megszorításai miatt még a gyermekhalandóság is emelkedő pályára állt: 2009 és 2015 között 20%-os növekedést mutatott.

HVG, GreekReporter
Olvass tovább!