Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Koronavírus: a bezárkózás nem lesz elég, az együttműködések növelésére is szükség lesz

Szerda reggelre a koronavírusos fertőzések száma globálisan meghaladta a 81 ezret. Bár a fertőzések túlnyomó többsége (kb. 78 ezer) még mindig Kína területére korlátozódik, az iráni és olaszországi gócpontok kialakulása a világ nagy részét aggodalommal tölti el. Magyarországon mindezidáig egyetlen esetet sem konfirmáltak, és a hatóságok nyugalomra intenek.

A koronavírus-járvány alakulását, terjedését és visszaszorulását, ide kattintva tudjátok élőben követni. A koronavírusról szóló cikkeink itt olvashatók.

A hivatalosan COVID-19 névre keresztelt koronavírusfajta eddig gyorsabb terjedési rátát mutat, mint egyik legközelebbi rokona, a 2000-es évek elején felbukkant SARS: míg utóbbi 10 hónap leforgása alatt 8 ezer embert fertőzött meg, a COVID-19 két hónap leforgása alatt 80 ezer fertőzést okozott.

Cserébe viszont a mostani vírus halálozási rátája sokkal alacsonyabb a SARS-hoz képest, a fertőzéses eseteknek csupán 1-2 százaléka végződik halállal.

Az elmúlt hetekben egy ideig úgy tűnt, hogy a járványt sikerülhet a Távol-Keleten megfékezni, a Peking által bevezetett szigorú karantén-intézkedések és nemzetközi közlekedés egyre kiterjedtebb korlátozásának köszönhetően.

Az elmúlt napokban azonban a Távol-Kelet kívüli gócpontok is kialakultak: Olaszországban eddig 322 fertőzéses esetet erősítettek meg a szakhatóságok, Irán pedig eddig 95 esetről számolt be. Olaszországban 10, Irán 16 halálos áldozatról számoltak be.

Irán esetében azonban több ellentmondásos információ is napvilágot látott: a legsúlyosabban érintett Kom város egyik hivatalnoka hétfőn már 50 halálos áldozatról beszélt csak a településen, ami radikálisan szembemegy a központi kormányzat állításaival. A rezsim zártsága és vele szemben táplált nemzetközi szkepticizmus miatt tehát joggal lehet feltételezni, hogy súlyosabb lehet a helyzet, mint azt hivatalosan kommunikálják.

A probléma mindkét esettel az, hogy mind Olaszország, mind Irán fontos csomópontnak számít, ahonnan a szomszédos országok, és potenciálisan egész régiók megfertőződhetnek. Irán fontos célpont a környező országok, elsősorban Irán és Afganisztán dolgozói számára, Kom városa pedig az egész síita vallású régió egyik legfontosabb vallási központja, ahol zarándokok és vallásos tanulók ezrei fordulnak meg. Észak-Olaszország egyértelmű turisztikai központ, de kelet-európai, főként romániai vendégmunkások nagy számának is célpontja.

A járványok kirobbanásakor standard válasz a kereskedelmi és utasforgalom lezárása, szélsőségesebb esetben pedig a vesztegzár. Ezt történt Kínában is, és a friss hírek tanúsága szerint Irán és Olaszország esetében is. Utóbbiban eddig 11 várost zártak le, nagyjából 50 ezer lakos került karanténban.

Az Iránnal szomszédos majdnem összes ország lezárta a határt vagy korlátozta a forgalmat: Törökország, Örményország, Pakisztán és Afganisztán a határokat zárta le, Irak a közlekedést korlátozza a szomszédos országgal, Bahrein, Omán, Jordánia, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek pedig eddig a legi közlekedést függesztették fel.

A korlátozás és a bezárkózás azonban távolról sem elégséges feltétele a koronavírus megfékezésének – és erre épp Irán szolgáltatja a legtalálóbb példát.

Miközben Kína igen látványos adminisztratív erőforrásokat tudott felsorakoztatni a járvány megfékezésére, hermetikusan zárt vesztegzárral és napok alatt felhúzott sokezer férőhelyes kórházakkal, Iránban mindezek a lehetőségek nem állnak fenn.

Irán talán az első olyan nagyobb gócpont, amely viszonylag gyenge közegészségügyi infrastruktúrával rendelkezik. Az országban 1000 emberre nagyjából 1,5 kórházi ágy jut, ami Szaúd-Arábia képességeinek fele, és még látványosabban marad el az egyébként sokszor kárhoztatott magyar egészségügyi rendszertől: nálunk 1000 lakosra 7,1 kórházi ágy jut, az uniós átlag pedig valahol 5,2 ágy/1000 fő körül van.

A gyengébb egészségügyi ellátással és infrastruktúrával rendelkező országok esetében értelemszerűen sokkal nagyobb a járvány kiszélesedésének veszélye és a szomszédos országokra való átterjedésé is.

A COVID-19 hosszú lappangási ideje és az egyik személyről a másikra való átterjedési módjának tisztázatlansága (a cseppfertőzés biztos, de nem világos, hogy milyen más módokon tud még terjedni) miatt is egyértelmű, hogy a határok lezárása és a karanténok felállítása nem képes teljességgel kizárni a járvány továbbterjedését, ezt Kína jól alá is támasztotta.

Ha mindez párosul egy gyengébb egészségügyi rendszerrel, akkor az elegy igen robbanékonnyá válhat. És itt jön be a nemzetközi együttműködések fontossága.

Irán egészségügyi és gazdasági infrastruktúráját ugyanis nem más gyengítette le ennyire, mint a nemzetközi együttműködés hiánya. Az országot hosszú évek óta sújtják nemzetközi szankciók, amelyek tovább erősödtek miután az USA 2018 májusában felrúgta a 2015-ös atomalkut.

Osman Dar, a Chatham House Globális Egészségügyi Programjának igazgatója a CNBC-nek úgy nyilatkozott, a szankciók hatására Irán kevésbé fér hozzá orvosi felszerelésekhez és minőségi gyógyszerekhez, így nehezebben tud a járványra reagálni. Olyan alapvető eszközökből is akkut hiány van, mint amilyenek az egyszerű védőmaszkok.

Amennyiben a világ legtöbb jómódúbb országa fenntartja az Iránnal szembeni szankciókat, úgy nemcsak a helyi lakosságot szolgáltatja ki a járványnak, de a fertőzés globális továbbterjedését is ösztönzi, vagyis végső soron maga alatt is vágja a fát.

A nemzetközi szolidaritás, kölcsön segítés és együttműködik akkor is fontossá válik, ha más olyan országban alakulnak ki gócpontok, ahol az egészségügy nem elég felkészült a helyzet kezelésére.

A vesztegzár, a bezárkózás csak a védekezés egyik oldala, amely hatástalan marad, ha nem párosul a védekezési erőforrások határokon átívelő jelenleginél intenzívebb megosztásával.

Itt érhető el a magyarországi koronavírus ellen védekező operatív törzs

Ügyeleti központot működtet a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs – közölte a Belügyminisztérium szerdán az MTI-vel.

Tudatták: az ügyeleti központ munkájában a Belügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Honvédelmi Minisztérium, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ felelős munkatársai vesznek részt.

A kormány döntésének megfelelően az operatív törzs továbbra is folyamatosan figyelemmel kíséri a koronavírus-fertőzésre vonatkozó, ellenőrzött egészségügyi és járványügyi adatokat. Magyarországon a vírus jelenlétét nem mutatták ki – hangsúlyozták.

Az ügyeleti központ e-mail-elérhetősége: koronavirus@bm.gov.hu. A beérkező elektronikus levelekre a központ a lehető legrövidebb időn belül ellenőrzött, hiteles választ küld.

A 06-80-277-455 illetve a 06-80-277-456 számú, ingyenesen hívható információs vonalakra kezdeményezett hívásokat a nap 24 órájában az ügyeleti központban fogják fogadni a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársai – tették hozzá.

(MTI)

Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt