Az USA és Kína a háborúk utáni világrendről egyezkednek, de Európának nem osztanak lapot
Miről beszélt csütörtökön és pénteken a kínai és amerikai elnök, és mit jelent ez ránk nézve?
Miről beszélt csütörtökön és pénteken a kínai és amerikai elnök, és mit jelent ez ránk nézve?
Talán léteznek fékek a nemzetközi rendszerben arra, hogy akadályozzák az atomháború felé sodródást, de ezek nem Izraelben és nem az USA-ban vannak.
Lehetséges, hogy Putyin, a birodalmi dicsőség helyreállításának lázában égve, már nem hoz racionális döntéseket. Volt már példa hasonlóra, de az ellenkezője, a racionális visszakozás gyakoribb, hisz minden politikai rendszerben erősen dolgozik az önfenntartás ösztöne.
Lehetséges a valódi zöld átállás, és ha nem, hogy igen? Interjú Thea Riofrancos a kritikai politikai gazdaságtan és a társadalmi mozgalmak nemzetközileg elismert kutatójával, ökoszocialistával.
Kínában is elkezdődtek az ipari gyártócégek trükkös leépítései, a munkahelyeket az olcsóbb Vietnámba igyekeznek áthelyezni a tőkések számára immár megdrágult Sencsenből. A munkások viszont visszavágtak.
Kína akkumulátoripari nagyhatalommá vált, ezzel új helyzetet teremtve az európai, magyar autóipari munkások számára is. Interjú egy szociológussal, aki két évtizede él Kínában.
Folytatódik az államszocializmus-vita, szempontok Böröcz József tanulmányához.
Interjú Boy Lüthjével, a Frankfurti Társadalomkutató Intézet tudományos munkatársával és a Kuangcsouban működő Sun Yat-sen Egyetem vendégprofesszorával a Fordulat legújabb, 34. számából!
Az USA bekeményít Dél-Amerikában, ezzel pedig az évtizedekkel ezelőtti, kemény CIA-beavatkozások politikája térhet vissza az amerikai kontinensre. A baj csupán az, hogy Venezuela Moszkvát hívhatja segítségül.
Kelet-Európa és Észak-Eurázsia tőkés-félperifériás társadalmai az államszocialista intézmények felszámolása után azt hitték, fenntartható szociális intézményhálóval tudják követni a náluk többszörösen gazdagabb centrumtársadalmakat. Képtelenség.