Egy nagyszerű nép tragédiája mindannyiunk figyelmét meg kellene ragadja. Amikor Hitlert arról kérdezték követői, hogy nem fogja-e az utókort borzalommal eltölteni, amit a nácik a zsidókkal tettek, Hitler azt válaszolta, senki nem emlékszik, hogyan gyilkolták meg 1915-ben az örményeket. Igaza volt, alig emlékszik valaki az örmény népirtásra (másfél millió halott), és a világ tele van Holokauszt-tagadókkal, nem beszélve azokról, akik be kívánnák végezni.

A kurdoknak – ahogy akkoriban az örményeknek és a zsidóknak – nincs államuk. Szétszórva élnek Törökországban, Irakban, Iránban, Szíriában és más országokban, ahol elkülönülő, autonóm kisebbséget alkotnak, saját komplex politikával és kultúrával, de anélkül a legcsekélyebb védelem nélkül, amelyet még a legszörnyűbb államok is biztosítanak a területükön élőknek.

Bátran védekeznek ellenségek sorával szemben, de a nemzetközi jog számukra nem biztosít jogokat, ahogyan az örményeknek és a zsidóknak sem biztosított. A következményeket ismerjük.

A nyugati hatalmak sorsukra hagyták az örményeket és a zsidókat – az Évian-les-Bains-i nemzetközi konferencián (1938. július 6-15.) a Dominikai Köztársaság kivételével az összes állam elutasította a zsidó menekültek befogadását, Golda Meir zsidó küldöttnek szót sem adtak, a náci sajtó pedig azt írta, lám, a zsidókat senki sem hajlandó eltűrni –, most pedig a kurdokat is.

Mindannyian tudunk Erdoğan elnök és a török hadsereg szíriai kurdok ellen indított gyilkos támadásáról. De ez még nem minden. Ne felejtsük, hogy járnak el Törökországban egy teljesen törvényes parlamenti párt ellen. A híradások szerint a török rendőrség kurd vezetésű önkormányzatokat rohant le, polgármestereit „terrorista propaganda terjesztése” és „nemzetközi terrorcsoportban való részvétel” gyanújával letartóztatta. A kormány Hakkari, Nuszajbin és Jüksekova városok élére „helytartókat” ültetett, így már nyolc HDP által vezetett önkormányzatot vezetnek „helytartók”. Korábban menesztett polgármestereket „folyamatban lévő jogi eljárások” miatt vettek őrizetbe. És így tovább. Ezek az emberek életben vannak, de egy pillanatra se feledjük, hogy a küzdelem minden fronton folyik, a kérdéses „tűzszünetek” és Erdoğan egyéb trükkjei ellenére.

A kurd nép erős, de nemzetközileg elismert közös állam hiányában a világ legerősebb hadseregeivel szemben nem képes vég nélkül ellenállni. Mivel saját szuverén állammal nem rendelkezik, az erőszak elleni nemzetközi szabályok nem alkalmazhatóak rá.

Európának lehetősége lett volna ezt az akadályt elhárítani, ha nem engedett volna Erdoğannak, aki azzal zsarolta, hogy menekültpestist zúdít Európára, amely gondolat elviselhetetlen a rasszista kormányoknak és a rasszizmussal fertőzött nemzeteknek. Az Európai Parlament épp most szavazott le egy javaslatot, mely a földközi-tengeri mentési kísérletek segítésére irányult; a többség nyilvánvalóan támogatja az erőszakos halál elől menekülők vízbe fulladását.

A helyzet rosszabb nem is lehetne, a világ vezető „demokratikus” szereplőinek erkölcsi hozzáállása épp olyan megvetendőnek bizonyul, mint amilyennek mindig is bizonyult hasonló helyzetekben. Sajnos hozzá kell tennem, hogy „kormányom”, a magyar kormány még csak nem is képmutató: nyíltan és hangosan támogatja Erdoğan úr lépéseit. Budapesten tiltakoztunk ez ellen és  november 7-én újra tiltakoznunk kell, amikor a török elnök azt a pimaszságot készül elkövetni, hogy ilyen körülmények között meglátogatja a magyar miniszterelnököt, Orbán úr pedig lesz olyan arcátlan, hogy fogadja őt. De ez részletkérdés.

A lényeg, hogy minden jó szándékú férfinak és nőnek támogatnia kellene a kurd ügyet, az egész világon. És még fontosabb, hogy a törököknek is támogatniuk kellene kurd fivéreiket és nővéreiket, aminthogy sem az elnyomásnak, sem a szabadságnak nincs faja vagy etnikuma.

Semmiféle nemzeti együttérzés – vagy világosabban fogalmazva, cinkosság – nem igazolhatja az igazságtalanság és a gyilkosság támogatását. Ezek természetesen közhelyek, de éppenséggel igazak.

Azzal semmire sem mentek, hogy gondolunk rátok, és nem felejtünk titeket, lévén hatalmunk nincs. De higgyétek el, a kormányok, amelyek cserben hagytak titeket, meg fognak fizetni ezért: közel az igazság órája.