Az önkormányzati választások után lesz mondanivalója Orbánnak, kiderül, mit tervez a kétharmad a következő hónapokra. Nem csupán Orbán fog beszélni, de felszólalnak az ellenzéki pártok képviselői is: Jakab Péter (Jobbik), Korózs Lajos (MSZP), Tordai Bence (Párbeszéd), Gyurcsány Ferenc (DK), Keresztes László Lóránd (LMP).
Kövessétek percről percre az eseményeket a Mércén!
Keményen indult a parlament őszi ülésszaka, akciózott Hadházy Ákos, akinek a fideszesek kitépték a kezéből a feltartott tábláját. Volt sok bekiabálás és erős szóváltás a miniszterelnök és az ellenzéki képviselők között.
Most zárjuk a parlamenti közvetítésünket, de maradjatok továbbra is a Mércével. Ha szeretnétek, hogy máskor is jelentkezhessünk ilyen közvetítésekkel, támogassatok bennünket.
Támogatás egyszerűen, bankkártyával, PayPal-on keresztül:
parlament • Steinmetz Ádám jobbikos képviselő, Athén olimpiai bajnok vízilabdázója behozta az ülésterembe egyik olimpiai aranyérmét, amelyet magasra tartott, miközben a képviselőkhöz beszélt.
„A magyar emberek büszkék a teljesítményünkre, megbecsülnek minket az életjáradékkal” -mondta, majd hozzátette: Borkai Zsolt, aki szintén olimpiai bajnok, luxusjachtos orgiájával méltatlanná vált egy családapához, polgármesterhez és olimpikonhoz. „Életjáradékából finanszírozza az erkölcstelen életét, felbecsülhetetlen károkat okozott az olimpiai mozgalomnak” – mondta Steinmetz.
Majd azt a kérdést intézte Orbánhoz:
Mit fog tenni az olimpikonok Borkai által megtépázott tekintélyének helyreállítása érdekében?
Orbán úgy válaszolt:
„Beteg dolognak tartom, ha valaki saját maga készít vagy készíttet felvételt a szexuális életéről. „
Szerinte először a Fidesznek kellett döntenie, és a párt világossá tette, hogy Borkaitól elválnak az útjai. A Győrre vonatkozó kérdésben Győr döntött, az olimpikonokat érintő kérdésben pedig a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) fog.
Steinmetz viszontválaszában erősen kontrázott: mivel számított Orbán reakciójára, benyújtott egy törvénymódosító javaslatot annak érdekében, hogy a MOB etikai bizottsága dönthessen az életjáradék megvonásáról is, és a javaslat támogatására kérte Orbánt és a kormánypártot.
„Egy olimpiai bajnok nem mehet le kutyába”
– zárta beszédét a korábbi vízilabdázó.
Orbán második válaszában is arra kérte Steinmetz Ádámot, hogy forduljon a MOB-hoz, mondván, az olimpikonok becsületéért a legtöbbet ők tehetnek.
Tordai Bence azonnali kérdése azzal vezette fel, hogy Orbán Gulyás Gergely szájával a választások előtt megfenyegette a budapestieket, hogy érvényét veszti a Tarlóssal kötött fejlesztési megállapodás, ha ellenzéki vezetést választanak. Most Orbán mégis azt állítja, érvényben marad ez az 1000 milliárdos szerződés.
Melyik verzió igaz: most hazudik vagy néhány héttel ezelőtt hazudtak? – tette fel a kérdést Tordai.
Ezután arról beszélt, Tarlós főpolgármestersége alatt a Fidesz kivéreztette Budapestet, 150 milliárdos tartozást hagyott hátra. Ezzel kapcsolatban azt kérdezte visszaállítják-e Budapest finanszírozását legalább a 2010-es szintre, és visszaadják-e a rendelkezést saját intézményeik fölött.
Orbán megismételte a délutáni felszólalásában mondottak: van egy írásos megállapodás, annak minden betűjét és minden számadatát be fogja tartani a kormány.
Szerinte a kivéreztetéssel nem érdemes dobálózni, mert most is közel 4000 milliárdnyi beruházás folyik a fővárosban, sok város és falu van az országban, amelyik ennyire kivéreztetve szeretne lenni.
Orbán arra is kitért, ne akarjanak 2010 elé visszatérni Tordaiék, mert akkor a városnak 270 milliárd forintnyi adóssága volt, amit a kormány 2010 után átvállalt.
Ezt kérik vissza? – kérdezte Orbán.
Tordai viszontválaszában értelmezte a miniszterelnök szavait. Szerinte Orbán arról beszélt a sorok között, hogy a budapestiek örülnek annak, hogy a kormányfő Várba költözését vagy a Városliget betonba öntését finanszírozzák.
Tordai szerint most Orbán azt is bevallotta, hogy néhány hete, amikor fenyegetett, akkor hazudott.
Örülök, hogy ebből gyáván meghátrált és elvárjuk, hogy betartsanak mindent, amit a budapestieknek megígértek – mondta Tordai.
Orbán viszontválaszában hangsúlyozta, a kormány nem kíván olyan beruházásokat kivitelezni, amelyeket a helyiek nem akarnak. Hozzon egyenként döntést a Fővárosi Közgyűlés arról, melyik beruházás maradjon, melyik nem.
Ha a közgyűlés azt kéri, hogy ne legyen atlétikai világbajnokság Budapesten, akkor nem lesz. Ha a közgyűlés azt kéri, hogy ne legyen kézilabda EB-döntő, akkor nem lesz – mondta.
parlament • Az LMP-s Schmuck Erzsébet kérdésében kifejtette: azt reméli, hogy már Orbánék sem állítják azt a klímaváltozásról, hogy egy „kommunista trükk”. Példaként a mai októberi hőséget és a tegnapi évszázados melegrekordot hozta fel.
Az ENSZ-főtitkárra és Ferenc pápára hivatkozott Schmuck, akik klímavészhelyzet kihirdetésére hívták fel a politikusokat.
Schmuck Erzsébet szerinte sürgető lenne egy klímatörvény és egy Klímaügyi és Fenntarthatósági Minisztérium létrehozása. A magyar embererek azt szeretnék látni az LMP-s politikus szerint, hogy a kormány tenni akar a klímaváltozás megfékezéséért.
Orbán válaszában hűvös egyszerűséggel kijelentette:
„Aki szerint a klímaváltozás egy kommunista trükk, az nem normális.”
A kormány számára igenis fontos a klímavészhelyzet a miniszterelnök szerint.
Orbán arra hivatkozott, hogy Szabó Tímea ma délután arról tájékoztatta, hogy Karácsony Gergely indítványára a fővárosi közgyűlés be fogja vezetni a klímavészhelyzetet Budapesten,
„Így végre látni fogjuk, mit kell csinálni.”
Orbán szerint igenis van klímaterve Magyarországnak: az a vállalás, hogy 2030-ra szén-dioxid- és karbonsemleges legyen a magyar energiatermelés 90%-a, de ehhez nukleáris energiára is szükség van -mondta Orbán.
Schmuck viszontválaszában azt hangsúlyozta, hogy bár szép dolog, hogy települések kihirdetik a klímavészhelyzetet, de országos szinten is szükség lenne rá, hozzátéve, hogy nagyon ingatag lábakon áll Orbánék klímaterve.
Orbán második válaszában úgy fogalmazott: tényleg ambiciózus terv a magyar klímaterv, amihez Schmuck és társai támogatását is kérte.
Harangozó Tamás, az MSZP-s képviselő az évek óta húzódó Microsoft-botrányról kérdezte Orbánt. Dióhéjban az ügy így néz ki: 2013 és ’14 folyamán a Microsoft brutális kedvezményekkel adta el termékeit magyar közvetítőcégeknek, akik aztán kormányzati intézményeknek adták tovább ezeket a szoftvereket, csak már a piacival majdnem megegyező áron. Az amerikai hatóságok azt feltételezik, hogy a viszonteladók a hatalmas profitból kormányzati szereplőket is lefizethettek, így garantálva, hogy a kormányzat nem mástól vesz szoftvereket.
Harangozó szerint az Egyesült Államok Ügyészsége azt állítja, hogy egy magyarországi Microsoft-alkalmazott gépéről származik az a levél, amely szerint Orbán tudomásával történtek a visszaélését. Harangozó azt kérdezte a miniszterelnöktől, miért nem indít KEHI-vizsgálatot az ügyben.
Azért nem rendelek el KEHI vizsgálatot, mert nyomozás van folyamatban, és folyamatban lévő büntetőeljárásban nem lehet ilyen vizsgálatot indítani – mondta Orbán. Majd átdobta a labdát az USA udvarába. Szerinte ugyanis a magyar kormány továbbra közvetítők nélkül, közvetlenül a gyártóktól akar szoftvert venni, de a Microsoft ezt nem akarja, amerikai szabályozás miatt. Szóval ez az amerikaiak problémája.
Harangozó viszontválaszában rámutatott, hiába takarózik Orbán folyamatban lévő amerikai nyomozással, ugyanis számtalan politikai szál van az ügybe, ami a parlamentre tartozik.
parlament • Este 18 órától kezdődött meg az első őszi parlamenti plenáris ülésen az azonnali kérdések órája.
Komoly bajban van Orbán Viktor, ha igaz Kásler Miklós híres mondása, miszerint a Tízparancsolat betartása jót tesz az egészségnek – kezdte azonnali kérdését az elsőként szólásra emelkedő Jakab Péter jobbikos frakcióvezető.
Kitért a lopás, illetve a hazugság parancsolataira, példaként hozva Mészáros Lőrinc gazdagodását és a fideszes propagandát, majd végül a „Ne ölj!” parancsolat kapcsán a kórházak állapotát.
Orbán a legutóbbi Fidesz-kongresszuson elhangzott „tizenegy parancsolattal” kapcsolatban azt mondta Jakabnak, ez egy Ronald Reagen-idézet, „oda forduljon”, ha nem érti, miről szól.
A miniszterelnök ezenkívül gyurcsányozással és kisnyilasozással válaszolt.
Jakab viszontválaszában „Orbán-elvtársnak” szólította a miniszterelnököt, hozzátéve, hogy a legutóbbi választáson négymillióan mondtak nemet a lopásra és a hazugságra.
Beszéde végén aztán ezúttal nem száraztésztát, hanem egy narancsos buktát vett elő a pad alól, amelyet szalvétába csomagolva odavitt a miniszterelnöknek, Szilágyi György pedig egy Tízparancsolattal kínálta meg Orbánt .
(Jakab korábban azért vitt tésztát Orbánnak, mert szerinte ilyen alapvető élelmiszerekkel vásárolja meg a Fidesz a legszegényebbek szavazatait.)
Orbán végső viszontválaszában az október 23-án a Mi Hazánkkal ünneplő Pongrátz Andrást idézte, akik nemrégiben azt fejtegették, hogy, hogy a Jobbiknak semmi keresnivalója a forradalom évfordulóján a Corvin-közi ünnepségeken.
„Borkai Zsolt botránya nemcsak a győri polgármester romlottságára és álszent képmutatására irányította rá a figyelmet, de rávilágított arra is, hogyan működik a Fidesz nevű, államhatalmat foglyul ejtő bűnszervezet”
– kezdte interpellációját Varju László, a Demokratikus Koalíció politikusa, akinek Polt Péter kérésére percekkel korábban függesztette fel mentelmi jogát az Országgyűlés.
Varju arra volt kíváncsi, hogy a szex- és korrupciós botrányba keveredett, de október 13-án újraválasztott, majd Fideszből kilépett győri polgármester ellen indul-e nyomozás.
Varju felsorolta azokat a gyanús ügyeket, amelyek Borkait körülveszik, és amelyekről az elmúlt időszakban a sajtó tüzetesen beszámolt. Felemlegette a Borkai közeli szövetségeséhez, Rákosfalvy Zoltán ügyvédhez köthető offshore-cégeket, a győri Audi-bővítés nyomán azokba befolyó hatalmas összegeket, a Borkai fiának nem működő cég által adott havi egy millió forintos fizetést, a túlárazott közbeszerzéseket, stb.
„A fenti ügyekben, amelyeket a sajtó annak idején részletesen tárgyalt, indult-e nyomozás? Ha igen, milyen eredménnyel? Ha nem, várható-e, hogy most, amikor a figyelem középpontjába kerültek, végre megindítják-e a nyomozást?” – tette fel kérdését Varju.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára válaszában arról beszélt, Magyarországon senki nem áll a törvények felett, és aki bűncselekményt követ el, az nem részesül védelemben.
„Az interpellációban felsorolt ügyekkel összefüggésben nyomozás van folyamatban” – jelentette ki Kontrát.
Az államtitkár ennél több konkrétumot a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva nem árult el, annyit tett még hozzá, hogy a győri polgárok szabadon, az információk ismeretében döntöttek október 13-án.
Varju gyors reakciójában örömét fejezte ki, hogy nyomozás folyik Borkai ellen, ám hangsúlyozta, az továbbra is elfogadhatatlan, hogy a Fidesz ott tartja őt a Győr élén.
A Kontrát Károly által megosztott információ azért érdekes, mert másfél hete, a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség azt állította az Azonnalinak, hozzájuk feljelentés nem érkezett, a médiában megjelent információk alapján pedig nem indítanak vizsgálatot. Néhány napja kiderült, időközben a rendőrséghez befutott néhány feljelentés, azokat egyik esetben sem utasította vissza, de a nyomozást sem rendelte el, hanem feljelentéskiegészítést kért. Ez a magyar jogban azt jelenti, hogy a hatóság nem tudja eldönteni, nyomozzon-e, vagy sem, ezért a további adatok beszerzésére időt és eszközöket biztosít a nyomozóhatóság, illetve az ügyész számára.
Ahogy arról korábban már mi is beszámoltunk, megválasztása után Karácsony Gergely több olyan intézkedést is bejelentett, amelyek főpolgármesterségének első időszakát jellemezni fogják. A bejelentett lépések között szerepel a klímavészhelyzet kihirdetése, a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő bérlakásban a kilakoltatások felfüggesztése, a Városliget további beépítésének akadályozása, illetve az önkormányzati munka átláthatóságának megteremtése.
A sajtóban akkor már többen jelezték, hogy sok ígéret nem megvalósítható pusztán fővárosi szinten, törvények módosítására is szükség van, ebben pedig csak az Országgyűlés illetékes.
A Párbeszéd parlamenti frakcióvezetője, Szabó Tímea ma délelőtt be is jelentette, hogy pártja átfogó javaslatcsomagot nyújt be, hogy országos szinten is megvalósulhassanak a Karácsony által bejelentett intézkedések.
Szabó sajtótájékoztatóján elmondta: az október 13-i választáson a választók kifejezték, hogy elég volt a gyűlöletből, a zsarolásból, a fenyegetésből, a kisemmizésből, a betonból, a szegények elnyomásából, és abból, hogy minden csak a fideszes haveroknak jár.
Úgy látja, miután Karácsony Gergely felvázolta terveit, a parlamentben nekik az a feladatuk, hogy amire az emberek Budapesten és a városokban szavaztak, az megvalósuljon.
A Párbeszéd által benyújtásra kerülő javaslatcsomag célja, hogy bebizonyítsa, lehet lopás nélkül politizálni, lehet az emberek érdekében politizálni, lehet mindenkinek emberhez méltó életet biztosítani, és garantálni, hogy senki ne érezze magát veszélyben.
A hétpontos javaslatcsomag a következő elemekből áll:
- Mindenhol felfüggesztenék a kilakoltatásokat az önkormányzati bérlakásokból.
- A klímavészhelyet elrendelése által megvédeni és felkészíteni a magyar lakosságot az egyre hosszabb hőhullámokra és a környezeti átalakulásokra.
- Természeti örökségünk, zöldterületeink megóvása: ne lehessen több fát kivágni Magyarországon, és állítsuk meg ezt „az eszement orbáni betonozást”.
- A rabszolgatörvény alkalmazásának megtiltását is kezdeményezik. Ez már megtörtént Budapesten, Szeged, Salgótarjánban és néhány másik helyen, de most a Párbeszéd módosítaná a Munka törvénykönyvét, érdemben felszámolva a rabszolgatörvényt.
- A lex CEU eltörlését.
- A közösségi közlekedés támogatását. Szabó szerint a Fidesz folyamatosan építette le ezt a támogatást, így szeretnék elérni, hogy a kormányzat legalább 1/3-át biztosítsa a fővárosi tömegközlekedés fedezetének.
- Átláthatósági csomagot nyújtanak be, országos szintre emelve, amit 2014-es megválasztása után Karácsony elsőként Zuglóban bevezetett.
Élőben itt nézhetitek:
parlament • 146 igen és 23 nem szavazattal 0 tartózkodás mellett a fideszes többségű parlament felfüggesztette a DK-s Varjú László mentelmi jogát.
A legfőbb ügyész egy folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványozta az ellenzéki képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Az ügyészség gyanúja szerint ugyanis Varju László a 2018-as országgyűlési választás előtt anyagi juttatást ígért egy függetlenként induló jelöltnek azért, hogy visszalépjen a javára.
A szóban forgó jelölt az egykori szocialista Horváth Imre, aki 2017 novemberében lépett ki az MSZP-ből, akkori sajtóinformációk szerint azért, mert a 2018-as országgyűlési választáson az újpesti egyéni választókerület ellenzéki jelöltségét nem ő, hanem a DK-s Varju kapta meg.
Horváth végül elindult a választásokon az újpesti választókerületben, ám a szavazatoknak csupán 2,34 százalékát szerezte meg. A képviselői mandátumot Varju nyerte el, a voksok 40,8 százalékával.
A Demokratikus Koalíció korábban közleményben állt ki képviselője mellett, és hangsúlyozta: koncepciós eljárásnak tartják a Polt Péter vezette ügyészség fellépését.
A DK alelnöke hétfőn a mentelmi bizottsági ülést követően tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, semmilyen bűncselekményt nem követett el országgyűlési képviselőként, ami történt, az a „legfőbb ügyész koholmánya”.
Varju László úgy fogalmazott: az az ország egy diktatúra, ahol a pártállam képviseli a közvádat, ahol Polt Péter „fideszes politikusként jár el” az ellenzékiekkel szemben. „Orbán rendszerében élünk”, ahol az ellenzéki politikusoknak nem kell csodálkozniuk azon, hogy időről-időre ilyen koncepciós eljárás indul ellenük – tette hozzá Varju László, aki szerint minél sikeresebb lesz az ellenzék a jövőben, minél több vereséget szenved a Fidesz, Polt Péter annál több közvádas eljárást indíthat.
parlament • További napirend előtti felszólalásokkal, folytatódik a Parlament első őszi ülése, élő közvetítésünkben lehet követni:
Az ellenzéki reakciók elhangzása után Orbán Viktor válaszolt a neki címzett mondatokra.
Elsőként Jakab Péter felszólalására reagált: „szeretném a magyar emberek nevében visszautasítani a jobbágy megnevezést” – mondta, és hozzátette: itt szabad emberek élnek, nem nevezhetjük jobbágyoknak őket. A keresztény viselkedésmódot érintő jobbikos kijelentésekre annyit mondott:
„kisnyilasoktól tanácsokat nem kérünk”.
Szabó Tímea szabad sajtót érintő kijelentésére elmondta: örülne, ha ezt a gyermeteg elképzelést modernebbre cserélnék le, szerinte ugyanis a szociális média világában nem lehet korlátozni a médiaszabadságot.
„Nevetségesnek tartom a 21. században a szabad sajtó hiányáról szóló felvetéseket” – tette hozzá.
A szíriai háborúban szerinte annyi történt, hogy a legnagyobb NATO szövetségesünk, az USA kivonult egy területről, oda egy másik NATO szövetségesünk bevonult, majd ott tűzszünetet kötöttek.
Szerinte Magyarország és az EU előtt két lehetőség előtt áll, a Törökországban élő 3 millió szíriait visszaviszik Szíriába, vagy Ankara Európa felé nyitja meg előttük a kapukat.
Orbán szerint itt érhető tetten a „nemzeti érdek”, hogy ne az utóbbi forgatókönyv valósuljon meg. Ekkor egy ellenzéki képviselő bekiabálta, hogy „de hát van kerítésünk”.
Orbán erre azt reagálta, nem javasolja azt a forgatókönyvet, amikor a kerítés egyik oldalán „százezer migráns” álljon, szemben ötvenezer visegrádi határvédővel.
Épp ezért olyan külpolitikát javasol, ami helyben oldja meg a szíriaiak problémáit.
Azokra a kijelentésekre, hogy Tarlós főpolgármestersége alatt szétlopta a Fidesz a fővárost, Orbán elmondta: 2010 óta 1850 milliárdnyi fejlesztés valósult meg kormányzati pénzből, 4853 milliárdnyi fejlesztés van most folyamatban.
Sok város és falu szeretne ilyen kisemmizett lenni – viccelődött
Hozzátette: az előző polgármesterrel kötött megállapodásokat betűről betűre be fogja tartani a kormány, de szeretne közgyűlési döntést látni arról, hogy milyen fejlesztéseket akar folytatni a főváros.
Csak olyan fejlesztéseket hajtunk végre, amelyeket a helyiek akarnak, nem zajlik és nem is fog zajlani olyan beruházás, amit a főpolgármester és a fővárosi közgyűlés nem fogadott el – tette hozzá.
Viszontválasza végén kijelentette, ha jól érti, az összes ellenzéki hozzászólót, ők nem kevesebbet tettek, mint arra szólították fel a polgármestereket, hogy a kormánnyal való együttműködés helyett viseljenek hadat a kormány ellen.
Azt akarom kérni, ezt gondolják át újra – mondta.
Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke felszólalását azzal kezdte, hogy boldog Karácsonyt kívánt Orbán Viktornak, új értelmet adva ezzel a miniszterelnök 2017-es felszólalásának.
Szabó a továbbiakban is Orbán Viktorhoz intézte beszédét, méghozzá az október 13-ai választási eredményekkel kapcsolatban: szerinte a Tarlós István és Karácsony Gergely közötti 7 százalékos különbség azt mutatja, a budapestiek szabadságra vágynak a Fidesztől, a párt minimum egy bocsánatkéréssel tartozik nekik.
Szerinte a Fidesznél „kicsit túltolták a biciklit”: a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel és veje, Tiborcz István, illetve jóbarátja, Mészáros Lőrinc kicsit sokat lopott.
Szabó arról is beszélt, szerinte a választási eredményeken látszik, hogy nem lehet megzsarolni a budapestieket és a nagyvárosokban élőket azzal, hogy nem jutnak forrásokhoz, ha nem szavaznak a Fideszre.
A budapestieknek elegük lett a migránsozásból, a propagandalapokból árasztott egyéncikkekből, elegük lett abból, hogy pusztulnak a kórházak, hogy 10-ből 8 ember meghal gyógyítható betegségben, hogy nincs CT és MR.
„Miniszterelnök úr, drága, maga szórakozik velünk?”
– kérdezte a képviselő ingerülten, majd folytatta: a választók megelégelték Borkai Zsolt luxusorgiáit és milliárdos lopásait is. A „luxushentergő” Borkaiból pedig nem csak egy van, hanem százával rohangálnak ebben az országban.
A Fidesz Borkai Zsoltok gyülekezete. Borkai Zsolt maga a Fidesz. Ezért nyert Karácsony Gergely és ezért nyert az ellenzék a nagyvárosokban.
– mondta, miközben a Fidesz padsoraiban hallhatóan felborult a rend.
Karácsony főpolgármestersége alatt felfüggesztik az elhelyezés nélküli kilakoltatásokat az önkormányzati lakásokban, nem fogják ledózerolni a Római-partot, nem lesz betondzsungel a Városligetből, Rogán Antal baráti köre sem építi be a Hajógyári-szigetet luxuslakóparkká, a fővárosi cégeknél nem lesz rabszolgatörvény és ki fogják hirdetni a klímavászhelyzetet
– sorolta az ellenzék első tervezett lépéseit Budapesten.
A folytatás pedig az egész országra kiterjed majd: ahogy felszabadították most Budapestet, úgy fogják felszabadítani az egész országot 2022-ben
– ígérte a miniszterelnöknek Szabó Tímea.
A képviselő teljes felszólalását itt lehet megnézni:
parlament • A fideszes Kocsis Máté a kormánypárti frakciók segítségéről biztosította a kormányt, majd utána gondosan végighaladva az eddigi ellenzéki felszólalók során, mindenkinek beszólt egy cifrát.
Az ülés kezdetén akciózó Hadházynak úgy üzent: „ezek azok a provokatív és anarchista húzások, amikre a magunk mértéktartó módján, de határozottan fogunk reagálni”
„Egy anarchista fajankó csinál ilyet, nem egy felelősségteljes képviselő”
– tette hozzá.
A Jobbik frakcióvezetőjének, Jakab Péternek címezve azt mondta, kérdezze meg elődjét, milyen érzés cigányt verni, beleköpni a Duna-parti cipőkbe.
Gyurcsány Ferencet sem hagyta ki a sorból: „nem felejtjük a el minden idők legkorruptabb kormányzását, és a szemkilövetést” – mondta Kocsis
Szabó Tímea felszólalására úgy reagált: „figyelemre méltó, hogy egy nulla százalékos párt politikusát sikerült Budapest főpolgármesterévé tenni.”
Az MSZP elnöke szerint az október 13-i választások után megszűnt az a rendszer, amiben a fideszesek gondolkodtak, és „mi, ellenzéki politikusok megértettük a választók üzenetét”. Tóth szerint a szabad városokban az ellenzéki vezetéseknek meg kell teremteniük azokat a feltételeket, amiket a kormánypártiak elmulasztottak. Szerint Orbán „a termelési értekezletében” megint nem tért ki a társadalmi egyenlőtlenségekre, a fiatalok lakhatáshoz juttatásáról, a nyugdíjasok körében tapasztalható szegénység megfékezéséről. A szabad városok szerinte erre fognak összpontosítani.
Nem meglepőek az ülésszak első ülésén tapasztalható indulatok, és szerinte jogtalanul, erőszakkal vették el Hadházy tábláit.
Megköszönte a választóknak, hogy éltek szavazati jogukkal, és köszönetet mondott külön az LMP-s jelöltekre szavazóknak.
Győzelmi jelentésként értékelte Orbán nyitóbeszédét, de szerinte ez tévedés, és a Fidesz túlerejéhez mérten Keresztes szerint igenis óriási vereség volt a múlt vasárnapi választás végeredménye.
Szerinte óriási felelősség terheli a frissen megválasztott településvezetőknek, be kell bizonyítaniuk, hogy tudják tisztességesen, jól vezetni a városokat és falvakat, és minden polgár érdekeit egyaránt képviselniük kell.
parlament • „Jobb lett volna, ha a kormányfő nemcsak beszél, hanem mond is valamit” – kezdte beszédét Gyurcsány Ferenc. A volt miniszterelnök úgy fogalmazott, nem nyitotta ki a vitát arról, hogy ki nyerte a választást, de ha a nagyobb települések többsége az ellenzékre szavazott, az azt mutatja, hogy z ország többsége nem azt gondolja, hogy jó irányba mennek a dolgok.
Gyurcsány a Fidesz politikájával szembeni lázadásnak nevezte az önkormányzati választás eredményét.
Majd arról beszélt, 30 évvel ezelőtt „látott egy bátor embert szónokolni, akiről akkor azt gondolta, bátrabb is mint ő maga”. Orbán akkoriban Gyurcsány szerint beszélt egy szabad világról, a sajtószabadságról, de ma elmondhatta volna, hogy mi történt vele, mert ma tudtával, sőt megrendelésére hazug félrevezető propaganda zajlik Magyarországon.
Végül azt is szemére hányta Orbánnak, hogy Törökország Szíria agresszora, felelős sok ezer civil ártatlan haláláért, és szerinte nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy ezért Orbán is felelős.
Azt javasolta végezetül az ellenzéki kollégáinak, hogy annak érdekében, hogy két év múlva tavasszal „boldog húsvétot kívánjanak egymásnak, jöjjenek létre a jövőbeli győzelemhez szükséges szövetségek.
„Ahol elfogynak az érvek, ott jön az erőszak” – reagált a Hadházy elleni kormánypárti akcióra Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője felszólalása kezdetén. Jakab beszédének lényege az első mondatban összefoglalható volt: „A 2022-es választási győzelemhez megvették október 13-án a belépőjegyet a szavazók.”
Jakab szerint a Fidesz és Orbán saját földjükként kezelték a városokat és a falvakat, jobbágyként kezelték az ott lakókat.
Jakab szerint azonban közeleg a trónfosztás. Orbánnak címezve Jakab azt mondta:
Elvesszük a hatalmát, és utána elvesszük a szabadságát.
Jakab szerint emberségből és kereszténységből jelesre vizsgáztak azok az ellenzéki szavazók, akik félre rakták a különbségeket, és az ellenzéki jelöltekre szavaztak. Jakab szerint ez a rendszer megtanította a másik ember tiszteletét az embereknek, megtanította, hogy meg kell egymást hallgatni. megtanította szerinte azt is, hogy nem az a kérdés, ki a fideszes, ki az ellenzéki, ki a bal-, vagy a jobboldali, hanem az, ki a tisztességes vagy tisztességtelen. „A miniszterelnök úr menthetetlen, mert nem tisztességes, de mindenki más menthető” – zárta gondolatát Jakab
„Az önök eszköze a gyűlölet” – kezdett bele az utolsó gondolatba a Jobbik frakcióvezetője, majd így folytatta: „Addig maradnak hatalmon, ameddig ez a gyűlölet működik.” Ezzel szemben áll Jakab szerint az ellenzékiek szolidaritása, amelynek alapja az, hogy szolidárisnak kell lenni mindenkivel szemben, aki tisztességes.
A miniszterelnök ülésszaknyitó felszólalásában elmondta: 100 napja ült utoljára össze az országgyűlés, neki pedig be kell számolnia, mit végzett a kormány az elmúlt száz napban.
Először az önkormányzati választásokról beszélt. Szerinte az ország minden településén sikeresen és eredményesen lebonyolítottuk a választást, a kormány „közmegelégedésre” teljesítette a rá háruló feladatokat. Köszönetet mondott annak a több mint 20 ezer embernek, akik részt vettek a választások lebonyolításában.
Köszönet mondott a választóknak is, párhovatartozás nélkül. A magas részvételi arány szerinte megmutatta:
„a magyarok továbbra is elkötelezettek a demokrácia mellett.”
Gratulált a megválasztott polgármestereknek és önkormányzati képviselőknek is, és kijelentette
„minden polgármesterrel és képviselő-testülettel együttműködünk, aki maga is kész az együttműködésre”.
Szerinte pártállástól függetlenül igaz, hogy a választott tisztviselőknek az országért, a magyarokért kell dolgozniuk. Szerinte ugyanis
„továbbra is igaz, hogy a haza nem lehet ellenzékben.”
A családvédelmi akcióterv elmondta: több mint 60 ezren kapcsolódtak már be a programba.
A gazdaság jó teljesítményéről is beszélt, a növekvő bérekről és foglalkoztatottságról. Elmondása szerint 4.517.000 ember dolgozik jelenleg Magyarországon.
A kormány többet és jobbat szeretne, legalább Csehországot utol szeretnénk érni – tette hozzá.
Uniós vonalon említést tett Ursula von der Leyen Európai Bizottság élére való megválasztásáról. Orbán szerint ő „képes lehet kijavítani az előző évek hibáit a gazdaságban és a migráció területén”.
Kötelességemben éreztem, hogy megakadályozzam olyan jelölt megválasztását, aki tiszteletlenül viselkedett a magyarokkal szemben, és a migráció területén a magyarok akaratával szemben cselekszik – magyarázta.
Rá nem jellemző módon a klímapolitikáról is szót ejtett. Elmondása szerint a kormány rendelkezik céllal és tervvel is, mégpedig, hogy a Magyarországon megtermelt energiai 90 százalékáig mentes legyen szén-dioxid-kibocsátástól 2030-ra. Azonban az unióban most arról tárgyalnak, hogy 2050-re karbonsemlegesnek kellene lenni a teljes EU-nak.
Magyarország álláspontja, hogy ez a cél elérhető, de csak radikális és mélyreható gazdasági átalakítással. A kormány a tervek megalkotását megkezdte, és benyújtotta támogatási igényét Brüsszelnek. A kormányfő szerint ugyanis ez az átalakulás 50.200 milliárd forintot, vagyis 150 milliárd eurót venne igénybe. Ez Orbán szerint nem lehetetlen, de az EU hozzájárulására szükség van.
parlament • Orbán Viktor miniszterelnök első napirend előtti felszólalóként beszélt éppen az Országgyűlésben, amikor Hadházy Ákos független képviselő transzparenseket tartva odaállt a szónoki pulpitus alá:
A miniszterelnök először megpróbált rá sem hederíteni Hadházy akciójára, azonban egy ponton feladta látszólagos nyugalmát, és megpróbálta kirángatni a független képviselő kezéből a”Muszáj hazudnia, mert túl sokat lopott!” feliratú táblát.
Végül Orbán az ülésterem másik szegletéből érkező fideszesektől kapott segítséget, köztük volt például Kubatov Gábor és Hoppál Péter is, ők szerelték le Hadházyt:
Kövér László levezető elnök ezután felszólította az ellenzéki képviselőket, hogy tartsák be a házszabályt. Majd arra hivatkozott: a pulpituson „száz éves golyónyom árulkodik az ellenzéki felelőtlenségről, hazafiatlanságról”, és azt üzente az ellenzéki képviselőknek, hogy „abból a választási vereségből, amit szenvedtek, ne azt a következtetést vonják le, hogy ugyanazt a háborúskodást kell folytatni, amit eddig”.
Az őszi ülésszak első napján az Országgyűlés szavaz Varju László DK-s képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, de megemlékezik a nyári szünetben elhunyt volt a parlamenti képviselőkről – Máté László (MSZP), Tóth Sándor (KDNP), Rajk László (SZDSZ), Riz Levente (Fidesz), Szekó József (Fidesz) is. Az ellenzék rengeteg azonnali kérdéssel is készül, a Párbeszéd pedig hétpontos törvénycsomagot nyújt be, amellyel országos szintre emelné Karácsony Gergely főpolgármester első budapesti lépéseit, például a klímavészhelyzet kihirdetését, illetve a kilakoltatások felfüggesztését.