Meggyilkolt újságírótól a szlovéniai Orbán-átokig: felemás évet zárt Közép- és Kelet-Európa

A 2018-as évre érdemes nemcsak magyar fókusszal visszatekinteni, a Közép-Kelet-Európai régióban is számos fontos, váratlan politikai esemény történt. Az alábbiakban Kelet-Európai toplistánkat olvashatjátok.

1. Kuciak-gyilkosság

Jan Kuciak szlovák újságírót és élettársát meggyilkolták otthonukban egy-egy lövéssel. Jan Kuciak oknyomozó újságíró volt, halála előtt egy olyan cikken dolgozott, ami az olasz maffia szlovák kötődéseit tárta fel. A gyilkosságban magyar szálak is feltűntek, a feltételezett elkövető a magyar származású Sz. Tamás volt, és a magyar rendőrséget is bevonták a nyomozásba. Az Új Szó szerint 70 ezer eurót ért Kuciak meggyilkolása. A tragikus eseményt közfelháborodás, tüntetések követték az országban. Több vezető politikus lemondott, maga a miniszterelnök, Robert Fico is.

Fotó: Twitter / Euronews

Ugyancsak gyilkosság áldozata lett októberben a bolgár oknyomozó újságíró, Viktorija Marionva.

2. Milos Zeman cseh államfőt újraválasztották

2013 óta választják közvetlenül az államfőt Csehországban, idén bár szoros versenyben, de újra nyert az orosz- és Kína-barát Milos Zeman, Jiri Drahos végzett mögötte. A választásnak nem volt kicsi a tétje: a 2017-es cseh választásokon, az ország második leggazdagabb embere, az Orbán Viktorral is jó viszonyban lévő Andrej Babis és pártja, az ANO aratott győzelmet. Korrupciós botrányai miatt nem volt combos az eredmény, Babis csak kisebbségi kormányt tudott alakítani, ami megbukott a januári bizalmi szavazáson. Babis tehát egy ügyvezető kormány feje lehetett. Zeman bejelentette, szeretné felkérni Babist a kormányalakításra, így második nekifutásra a szociáldemokratákkal koalícióban, és Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának segítségével júliusban ez sikerült.

3. Krímbe rabolták ifjabb Andrej Babist, a cseh miniszterelnök fiát

Fél éven át keresték, majd Svájcban találták meg oknyomozó újságírók ifjabb Andrej Babist, akit 2016-ban azért vitt el a miniszterelnök köre Prágából először Krímbe, hogy ne tudjon tanúvallomást tenni apja korrupciós ügyeiben, a Čapí hnízdo cég ügyei személyesen őt is érintették, hisz papíron résztulajdonosa volt a vállalatnak. A miniszterelnök azt állítja, a fia mentális beteg. Az ellenzék meg akarta vonni a bizalmat, követelték Babis lemondását, de a miniszterelnök maradt a helyén.

4. Đukanović nyerte meg Montenegróban a választásokat

Nagy fölénnyel nyerte az Európa-párti politikus a montenegrói választásokat, már a választás első fordulójában. Đukanović kampányát is arra építette, hogy Brüsszel felé való közeledést és Moszkvával való távolságtartást ígért. Đukanović 27 évet volt már az ország élén, állam- és kormányfői posztot is betöltött. Az ő irányítása alatt függetlenedett 2006-ban Szerbiától az ország. Ugyanő indította el az uniós és NATO-csatlakozásokat is Montenegróban, ez utóbbi már meg is valósult, és 2025-re várható, hogy az ország az Európai Unió tagjává váljon. Đukanović ellenfelei egyébként vele ellentétben a Moszkvával való szorosabb viszony irányát jelölték ki kívánatos útnak.

5. Hiába akarta, nem puccsolta meg a lengyel kormány a Legfelsőbb Bíróságot

A szélsőjobboldali lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság Pártja a lengyel legfelsőbb bírák nyugdíjkorhatárának 65 évre való leszállításával próbálta elérni, hogy saját embereit ültethesse a bírói székekbe. A törvényt természetesen visszamenőleges hatállyal akarták meghozni, tehát az épp hivatalban lévő bírákra is vonatkozóan. A javaslat társadalmi ellenállásba ütközött, voltak tüntetések, a bírák maguk sem fogadták el a helyzetet. A legfelsőbb bíróság elnökét, Małgorzata Gersdorfot a tiltakozók munkahelyére is elkísérték. Ezenkívül az Európai Bíróság is lépett, határozatban szólította fel a lengyel kormányt az ötlet visszavonására. A lényegi kérdéseket érintően módosították a törvényt, a bírák maradhattak a helyükön.

6. Szlovén választások

A júniusi szlovén választásokon az Orbán Viktorral szövetséges Janez Janša és pártja az SDS, – akiket Habony Árpád cégei segítették a kampányban – kapták a legtöbb szavazatot, ez azonban nem volt elegendő a parlamenti többséghez. Marjan Šarec balközép pártja, az LMS szerezte meg a második helyet, aki a koalíciós tárgyalásokon a szociáldemokrata, centrista és balközép pártokkal szövetkezve elérte, hogy a miniszterelnök-jelölti szavazáson az Országgyűlés neki adjon bizalmat. A voksoláson a Levica nevű szélsőbaloldali párt is támogatta szavazatával Šarecet és a megállapodás szerint a kisebbségi kormányt kívülről támogatják. A Levica félévente ellenőrzi a kormányzati projekteket és a költségvetés tervezésében is részt kívánnak venni és érvényesíteni saját megszorítás-ellenes politikájukat.

7. Konfliktus a Kercsi-szorosban, ukrán hadiállapot

Novemberben az oroszok tüzet nyitottak ukrán hadihajókra a Kercsi-szorosnál. Oroszország állítása szerint illegális módon érkeztek orosz fennhatóságú területre a hajók, ezt pedig nem értelmezhetik másként, mint nyílt provokáció. Az ukránok véleménye szerint a nemzetközi előírásoknak megfelelően érkeztek. Az ukrán parlament ezután nagy többséggel fogadta el a hadiállapotot, Odessza, Mikolajiv, Herszon, Zaporizzsja, Luhanszk, Donyeck, Szumi, Harkiv, Csernyihiv és Vinnicja megyékben, valamint a fekete- és azovi-tengeri ukrán belvizeket érintő területen. Petro Porosenko államfő  rendelete november 28-án lépett életbe, és egy hónapig tartott.

A 2014-es krími konfliktussal kezdődött fokozott fenyegetettségi helyzet nem csillapodott Ukrajnában. Porosenko a NATO-tól vár segítséget, az ukránok azt állítják, hogy az oroszok arra használják az új, Kercsinél található hidat, hogy az ukrán kereskedelmet visszaszorítsák. Az Európai Unió nem tervez új szankciókat Oroszországgal szemben. Az ukránok tartanak attól is, hogy az oroszok megpróbálnak majd beavatkozni a választásokba és kérik a nemzetközi közösség segítségét, választásokat egyébként hadiállapot alatt nem lehet tartani. A közvélemény-kutatások szerint a 2004-2005-ös narancsos forradalom után miniszterelnökként tevékenykedő Julija Timosenko vezet Porosenkoval szemben.

7+1. Lett választások

Októberben nagyon alacsony, 50 százalékos részvételi aránnyal nyert az oroszbarát, önmagát szociáldemokrataként számon tartó párt, a Harmónia a lett választásokon, megverve az addig kormányon lévő jobbközép vezetést. Jelenleg a koalíciós tárgyalások húzódnak, hiszen semelyik párt sem tudott abszolút többséget szerezni.

Lettországban nagy arányú az orosz lakosság, azonban aggódnak az orosz befolyástól, ezért az állampolgársági törvény korlátozza például az orosz anyanyelvűek útlevélhez jutását és szavazati jogát.

Címlapkép: Janez Janša / Facebook
Olvass tovább!