Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A hadiállapot megszűnt, Ukrajna újra a nyugat segítségét kéri

Egy hónapra rendelték el, és  a tegnapi napon véget is ért a hadiállapot Ukrajnában, ezt Petro Porosenko ukrán elnök jelentette be az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ülésén. Nem igazolódott be tehát azoknak a – főként Putyin-barát vélekedőknek – sejtése, akik arra számítottak, hogy a nem nagyon népszerű Porosenko a márciusban esedékes választások elhalasztása érdekében hosszabbítja majd meg a hadiállapotot. A feszültség ugyanakkor nem enyhül a két fél közt.

Az Oroszország által 2014-ben megszállt Krím-félsziget és Oroszország közt fekvő Kercsi-szorosban történt konfliktus, és a 10 megyére kiterjedő hadiállapot bejelentése után Porosenko elnök bejelentette, csak abban az esetben hosszabbítják majd meg a hadiállapotot, ha Oroszország megtámadná nyugati szomszédját. Erre nem került sor, ugyanakkor az elnök hangsúlyozta, hogy

nem is javult jelentősen az ország fenyegetettségi helyzete: ukrán és EBESZ-es felderítések alapján kijelentette, hogy a szakadár ellenőrzés alatti Luhanszk körzetében rakéta-sorozatvetőket észleltek, az orosz haderő növelte a tüzérségi fegyverek számát, és a harckocsikat sem vonták hátrébb a térségből.

Nem csökkent Oroszország katonai jelenléte az Azovi-tengeren sem. Az elnök ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az ország védelmi képessége javult a hadiállapot alatt.

A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ülésén tovább bővítették a 2015-ben bejelentett szankciókat Oroszországgal szemben, olyan politikusokra és üzletemberekre terjesztve ki azt, akik a tanács szerint „aktívan támogattak vagy hozzájárultak az Ukrajnával szembeni agresszív cselekményekhez”. Oroszország szintén a napokban terjesztette ki az Ukrajnával szemben elrendelt gazdasági ellenszankcióit.

A hadiállapotot azt követően jelentette be Petro Porosenko, hogy november 25-én  az orosz határőrizet tüzet nyitott az ukrán haditengerészet három hajójára a Kercsi-szorosnál, miután azok át akartak haladni az Azovi-tenger felé Mariupolba. A konfliktus során három ukrán tengerész megsérült. A hajó személyzetét őrizetbe vették, majd Moszkvába szállították, és tiltott határátlépés gyanújával eljárást indítottak ellenük. Az ukrán fél azt állítja, 11 napig nem kaptak hírt a hogylétükről.

A hajók az ukrán fél szerint nemzetközi előírások szerint előre bejelentették útjukat, az oroszok szerint viszont illegálisan próbáltak meg orosz felségterületre behatolni, és nem reagáltak az orosz hatóságok figyelmeztetésére. Az orosz fél nyílt provokációnak tekinti az esetet, Vladimir Putyin elnök az ukrán-orosz konfliktus szándékos eszkalálásának szándékát fedezte fel a provokáció mögött, ennek alátámasztására nyilvánosságra hoztak a személyzet kihallgatásán készült felvételeket, amelyeken három tengerész el is ismeri az illegális határsértés szándékos voltát.

A konfliktus nem várt csavart is hozott. Az orosz felsőház egyik tagja szerint Donald Trump a konfliktust követően arra hivatkozva mondta le a tervezett Putyin-Trump találkozót, hogy az ukrán tengerészek és hajók nem térhettek vissza ukrán területre. Ha ez valóban így volt, az a Krím orosz voltának régen várt elismerését jelentené amerikai részről.

Az Európai Unió egyelőre nem kíván új szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben, és a deeszkalációban bízik. A Kercsi-incidens után Porosenko katonai támogatásért fordult a NATO felé, de egyértelmű visszautasítást kapott. A hadiállapot megszüntetésével a nyomásgyakorlás biztosan nem ér véget: az ukrán külügyminiszter tegnap az amerikai Politico-n közölt cikket, amelyben hangsúlyozta, hogy az orosz fél nem tiszteli a nemzetközi vizekre vonatkozó szabályokat.

A Kercsi-szoroson átívelő, idén átadott hidat az orosz fél szerinte arra használja, hogy akadályozza az ukrán kereskedelmi forgalmat, bedöntve ezzel az ukrán nemzetközi kereskedelem jelentős részét. Pavlo Klimkin úgy fogalmaz,

Putyin legutóbbi támadásával Ukrajna nyakára helyezte kezét, és egyre csak szorítja.

Az ukrán külügyminiszter arra hívja fel cikkében a nyugati államokat, hogy akadályozzák meg az orosz félt a birodalmi terjeszkedésben. Azt a félelmét is megosztja, hogy Oroszország megpróbál majd beavatkozni a tavaszi választásokba. A nemzetközi közösséget elsősorban arra kéri az ukrán kormány, hogy helyezzenek nyomást Oroszországra, legalább annak érdekében, hogy a foglyul ejtett tengerészek hazatérhessenek.

(MTI, Poltico)
Címlapkép: Wikimedia Commons
Olvass tovább!