Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Jönnek a nyugati bérek? Hát nem egészen!

Ez a cikk több mint 6 éves.

„2017. augusztusban a bruttó átlagkereset 292 400 forint volt, 13,2%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. 2017. január–augusztusban a bruttó átlagkereset 290 600 forint volt. Az év első nyolc hónapjában a bruttó és a nettó keresetek azonos mértékben, 12,7%-kal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25%-os emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.”

(KSH, Keresetek gyorsjelentés, 2017. október 19.)

Sokadik alkalommal kapunk hírt emelkedő bérekről a magyar gazdaságot illetően. Ez örvendetes, de nem árt egy kicsit a számok mögé nézni! Hogy értsük ezeket a híradásokat? Megindult a bérfelzárkózás, jönnek a nyugati bérek? Miért nőnek egyáltalán a bérek? Miért most? Mindenkinek növekszik a bére? Nem kevés kérdés merül fel egy-egy ilyen hír kapcsán. Kezdjük az elején!

A keresetek növekedése kétségtelenül komolyan beindult Magyarországon.

A bruttó átlagkereset majdnem eléri a 300000 forintot, a nettó pedig 200000 forint körül ingadozik. Attól függően, hogy családi adókedvezmény nélkül (alatta), vagy azzal együtt nézzük (felette). Éves (12 havi) összehasonlításban 13 százalékkal nőttek a keresetek, ami igen impresszív. Még akkor is az, ha ez az átlagos növekedés alatta marad a minimálbér 15 százalékos növekedésének, pláne a garantált bérminimum 25 százalékos növekedésének. Mivel a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése nagyjából a munkavállalók 30-40 százalékát érinthette (akár magasabb hányadot is), így nyilvánvaló, hogy alacsonyabb átlagos emelkedés csak úgy lehetséges, ha voltak olyan területek (szakmák), ahol ennél kisebb mértékben nőtt vagy akár egyáltalán nem növekedett a munkabér. A minimálbér és garantált bérminimum emelése ebben az esetben nem lefelé húzza, hanem felfelé tolja a nemzetgazdasági egészre vonatkozó átlagot. A fentiek alátámasztják azt a vélekedést, hogy a minimálbér emelés bérnövelő hatása az új minimum felett közvetlenül és a magasabb bérkategóriákban korlátozott. A megemelt minimálbér közvetlen környezetében (felülről) elmaradó béremelések úgynevezett bértorlódást okozhatnak, amelyek bérfeszültségekkel járnak (részletesebben lásd a minimálbér emelés hatását vizsgáló korábbi írásomban). A bérek természetesen nőnek (nőhetnek) a magasabb bérkategóriákban is, azonban ez esetben egyéb tényezők, például az ágazati munkaerő-piaci helyzet, határozzák meg. Nyilván magasabb bérnövekedést tapasztalhatunk egyes – a munkaerő kivándorlás által erősebben – érintett ágazatok esetében, ahol a túlkereslet gyors bérnövekedést eredményez, míg más területeken, ahol kisebb (vagy nincs) keresleti szívóhatás, a bérnövekedés is alacsony (vagy nulla).

A Magyar Nemzeti Bank szerint: „Mind a kivándoroltak összetételét, mind az összes foglalkoztatotthoz való arányát tekintve az építőiparban és a vendéglátó ágazatban dolgozók vannak a legtöbben.”

A fenti ábra forrása: A kivándorlás hatása a hazai munkaerő-piacra. MNB-tanulmányok 114, 2014

A legfrissebb átlagos bruttó bér (292 400 HUF) kapcsán egyrészt nem árt emlékeztetnünk magunkat arra, hogy a kapott kereseti adat eleve felfelé torzított, mivel a mérés során a jellemzően alacsonyabb béreket fizetni tudó 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatok alkalmazottainak keresete nem jelenik meg a számított átlagban.

Másfelől ugyancsak nem árt észben tartani, hogy az átlag mögött erős szórás található.

Erősen szóródó kereseteket találunk például ágazatonként (a teljesség igénye nélkül):

forrás: KSH

Valamint területi elhelyezkedés alapján (megyei átlagok). Az alábbi táblázat adatai szerint a budapesti átlagkereset majdnem duplája annak a bérnek, amit Szabolcs-Szatmár-Beregben el lehet érni, míg a legfejlettebb (gazdasági értelemben) megyék (Budapest – Győr – Székesfehérvár „aranyháromszög”) átlagkeresetei nagyjából másfélszeresei annak.

Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete – területi egységenként

forrás: KSH

Láthatjuk, hogy igen jelentős ágazati és területi különbségek húzódnak meg az átlag mögött: nem csak az nem mindegy, hogy valaki ápolónő-e vagy informatikus, de az sem, hogy Békésben dolgozik-e az erdőgazdaságban, vagy Fejér megyében. Az ágazati és a regionális adatok esetében a változások dinamikája (százalékos változás az előző év azonos időszakához képest – lásd a fent hivatkozott KSH táblák) azt a hipotézist erősítik meg, hogy az alacsony bérkategóriákban magasabb (minimálbér és garantált bérminimum emelés miatt), míg a magasabb bérkategóriákban alacsonyabb volt az átlagos kereseti növekedési ütem.

Mivel az átlag mögötti egyes adatok eloszlása nem egyenletes (nem a közép körül sűrűsödik), hanem balra húz (az alacsonyabb keresetek oldalán sűrűsödnek az adatok) ezért szokták a közgazdászok, szociológusok inkább az átlag helyett a medián kereset (jövedelem) használatát ajánlani. A medián ugyanis pontosan az a szám, amely alatt ugyanannyi elemszám található, mint felette. A medián kereset esetében biztosak lehetünk abban, hogy a foglalkoztatottak 50 százaléka keres kevesebbet, 50 százaléka pedig többet, míg az átlag esetében fogalmunk sincs arról (nem is lehet), hogy a keresetek hány százaléka kisebb és hány százaléka nagyobb az átlagos adatnál. Miközben azt tudjuk, hogy a bruttó átlagkereset 292 400 forint volt idén augusztusban, azt nem tudjuk, hogy mennyi volt a medián kereset, mert erre vonatkozóan (sajnos) nem közöl adatot a KSH. Szerencsére az Eurostat által közölt bruttó medián órabérből kiszámolhatjuk a medián keresetet. A bruttó medián órabér 3,59 euró volt az Eurostat adatközlése[1] szerint 2014-ben Magyarországon, ami az MNB 2014-re vonatkozó árfolyamadatai szerint 195.681 forintos bruttó medián keresetnek felel meg (22 munkanappal számolva). Ugyanerre az évre (2014) a KSH által közölt bruttó átlagkereset 237.695 forint volt, ami az Eurostat által közölt medián órabérből számított[2] mediánnál kereseti adatnál jóval magasabb érték. Vagyis a 237.695 forintos bruttó átlagkereset mellett a keresők (teljes állásban foglalkoztatottak) fele 195.681 bruttó bért kapott. Bár az előző adatok 2014-re vonatkoznak, de fent látott különbség az átlag és a medián között nem változhatott jelentősen sem 2016-ban, sem az idei év során.

Lássuk mire jó, mire elég a hazai kereset nemzetközi összehasonlításban? Mire számíthatunk a keresetek növekedése kapcsán? Felzárkóznak-e a hazai bérek a nyugati bérszinthez? Nos, ez egyelőre nem igazán várható. A hazai bérszint nem csupán a nyugati országok, vagy az Uniós átlaghoz képest alacsony, de a Visegrádi országok csoportja (a többi tag) is elhúzott mellettünk.

 

forrás: Eurostat

forrás: Eurostat

A fenti ábrák bruttó órabérei után lássuk, hogy hogyan alakultak a nettó keresetek az elmúlt években a Visegrádi országokban! Mivel a nettó keresetek az adókkal és járulékokkal csökkentett összegek, ezért nem lehetetlen, hogy egy alacsonyabb bruttó kereset magasabb nettó kereset lesz az alacsonyabb adók, alacsonyabb járulékterhek miatt.

forrás: Eurostat

forrás: Eurostat

A családi adókedvezmény miatt ugyan a különbség csökken a háztartások szintjén összesített keresetekben a gyermekszám növekedésével, de a kereseti különbségek még ekkor is jelentősek maradnak.

Végül a bruttó és a nettó keresetek alakulása kapcsán érdemes hangsúlyozni, a kereset és a jövedelem különbségét. A kereset a foglalkoztatottakra vonatkoztatható kategória, hiszen nekik van keresetük, míg a jövedelem a teljes népességen értelmezhető fogalom, hiszen azoknak is van (társadalmi) jövedelme, akiknek nincs keresetük (nyugdíj, családi pótlék, GYED, GYES, ösztöndíjak, segélyek, stb.) Mivel a társadalmi jövedelmek általában kisebbek, mint a munkabér, így az átlagjövedelem mindig alacsonyabb, mint az átlagkereset.

 

forrás: Eurostat

forrás: Eurostat

Az átlagjövedelem esetében még nagyobb különbséget látunk, mint az átlagkeresetet illetően. Valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha ezt a magasabb különbséget annak tudjuk be, hogy a többi vizsgált országban az állam bőkezűbben méri a társadalmi jövedelmeket, mint Magyarországon. A keresetek közti távolságot a társadalmi jövedelmek magasabb szintje ugyanis csökkentené, míg az alacsonyabb szint természetszerűn növeli azt.

Sok minden előjött a KSH által a napokban publikált bruttó és nettó kereseti átlag kapcsán. Szóba került a növekedés természete, a mérés pontatlansága (5 főnél kevesebbet foglalkoztatók adatai hiányoznak), az átlag mögött meghúzódó területi és ágazati bérkülönbségek, a medián fontossága az átlaggal szemben és a keresetek, valamint a jövedelem nemzetközi összehasonlítása. Remélem sikerült kicsit árnyalni az amúgy örvendetes, az átlagkereset emelkedéséről szóló hírt.

[1] – Az Eurostat a nemzeti adatközlések, vagyis esetünkben a KSH adatszolgáltatásai alapján közli adatsorait.

[2] – Az így számított medián felülbecsült értéket ad, az Eurostat által közölt bruttó medián órabér ugyanis a 10 főnél többet foglalkoztató vállalatok adatait használja, míg nekünk az 5 főnél többet foglalkoztatók adatai kellenének. Az 5-10 fő közötti foglalkoztatók adatai – lévén kisebb cége esetén tipikusan alacsonyabbak a keresetek – lefelé módosítanák a számított medián kereseti értéket.