A magyar társadalom kevesebbet hajlandó környezetvédelemre áldozni, mint 1993-ban
A Tárki idei Társadalmi riportjából legalábbis ez derül ki.
A Tárki idei Társadalmi riportjából legalábbis ez derül ki.
Azzal, hogy a hátralékosoknak még a sürgősségi ellátás sem lesz ingyenes, egy nyolcvanéves rendszer, a magyar társadalombiztosítás végét is kimondja az új rendelet. Mégis hallgat a felszín ebben az ügyben. Vajon miért?
A demokrácia több, mint absztrakt elvek intézményesülése: a létező demokráciák egy osztálykompromisszum termékei. Ha a társadalmi konfliktusokat a demokrácia nem kezeli, akkor felborul az osztálykompromisszum, a demokrácia legitimációja meginog.
A falvakban és Budapesten élők elsöprő nem „versenyképességre” és multik támogatására költene, hanem szociális kiadásokat, és adót emelnének. Az ellenzéki szavazók pedig alapjövedelmet is akarnak. Ez derült ki egy januárban készített felmérésből
Éppen ezért ő nem is akar ilyesmit. Mindezt pedig egy fideszes szervezésű nemzetközi konferencián árulta el, amit élőben is közvetített.
Az inflációnál jóval nagyobb arányban emelkedik az élelmiszerek ára, és ez elsősorban az alacsonyabb keresetűeket sújtja.
De azért az igazát jó lenne, ha magára is alkalmazná.
A sarki jégsapkák olvadása látványos és jól dokumentált, de a gleccserek visszahúzódása legalább akkora problémát jelent.
A bezárkózással együtt kialakuló félelem nem pusztán személyes vagy individuális félelmet jelent, hanem azt, hogy ez a félelem egy társadalmi test működését koordinálja, mozgásterét szabályozza, és nem utolsó sorban, a szabadság értelmét teszi értelmetlenné.
Finnország kísérleti jelleggel 2017-ben vezette be az általános alapjövedelmet, most felmérést készítettek az eddigi hatásokról.