A bezárkózással együtt kialakuló félelem nem pusztán személyes vagy individuális félelmet jelent, hanem azt, hogy ez a félelem egy társadalmi test működését koordinálja, mozgásterét szabályozza, és nem utolsó sorban, a szabadság értelmét teszi értelmetlenné.
Finnország kísérleti jelleggel 2017-ben vezette be az általános alapjövedelmet, most felmérést készítettek az eddigi hatásokról.
Pedig a második Orbán-kormány azt még annak idején aláírta, igaz, azóta sem ratifikálta. A kisebbik kormánypárt szerint viszont nem kellene „társadalmi nemekről” beszélni.
Persze, sokkal szebb adatokat kapunk, ha nem a megfelelő módszertannal, önkényesen meghatározott kritériumok alapján számolunk.
És abban még nem voltak benne az áprilisi adatok.
Orbán Viktor keddi megszólalása beismeri, a magyar kormány egyszerűen az EU-s és nemzetközi pénzügyi segélyekre vár, amiket azután maga költhet el, a magyar dolgozók viszont nem számíthatnak lényegi segítségre.
Az ATV szerezte meg a számokat, a várakozásokhoz képest is lesújtó mértékű az állástalanok mértéke pár hét alatt.
A járványra adott társadalmi válaszok azt mutatják, hogy ha az embereket megfelelően tájékoztatjuk a veszélyekről, akkor hajlandóak akár radikálisan is változtatni az életmódjukon. Miért ne történhetne meg ugyanez a klímaváltozás megállítása érdekében?
Az iskolák, óvodák és bölcsődék bezárása miatt otthon maradó gyerekek felügyeletének megszervezése mellett fontos kiemelten figyelnünk a környezetünkben élő idős emberekre is, akiknek a jelenlegi helyzetben nem ajánlott sűrűn közösségbe járni.
Pedig nemrég még azt ígérték, 1,2 millió ilyen otthon felújításában segítenek majd.