Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az MNB elemzése szerint a gatyánkat is ráfizetjük az élelmiszerre, és ez jövőre is így marad

Az inflációt, vagyis a forint leértékelődését különbözőképpen érzékelik az egyes társadalmi csoportok annak függvényében, hogy jövedelmük mekkora részét költik egyes termékekre, termékcsoportokra – és jellemzően az eleve rosszabb anyagi helyzetben lévők jobban megszenvedik a folyamatot.

Idén és jövőre sincs ez másképp, az élelmiszerek tartós és markáns drágulásával elsősorban az alacsony keresetűek járnak rosszul.

A Népszava idézi a Magyar Nemzeti Bank tanulmányát, mely szerint az élelmiszerek az infláció átlagos szintjénél jobban drágulnak, aminek több, különböző oka van, de a bank elemzői szerint minden rossz összejött. A határzárak miatt csökkent a kínálat az élelmiszerek piacán, a tavaszi időjárás miatt pedig a zöldség- és gyümölcstermés jóval alacsonyabb lesz a megszokottnál – először a fagy, aztán pedig a heves esőzések tették tönkre a terményt, ami szintén felhajtja az árakat.

Épp emiatt is leginkább a feldolgozatlan élelmiszerek drágulnak, a banki elemzők szerint 13 százalékkal, mindazonáltal ezek alatt nem csak a zöldség- és gyümölcsféléket kell érteni, de a feldolgozatlan húst, tejet is, ráadásul a fenti érték átlagot jelöl, magyarán lesznek olyan termékcsoportok, melyek ennél nagyobb mértékben fognak drágulni – ahogy persze lesznek olyanok is, melyek kevésbé.

Átlagosan, valamennyi élelmiszert számolva 8,6 százalékkal emelkednek az árak a várakozások szerint, ez jóval magasabb, mint a várakozások szerint 3,2-3,3 százalékos infláció, melyet visszafog az üzemanyag árának hat százalékos csökkenése, valamint az ipari termékek és az energia árának 0-1 százalék közötti növekedése. A piaci szolgáltatások 4,5, az alkohol és a dohánytermékek pedig 6,7 százalékkal drágulnak az idén.

A forint gyengülését okozza a jegybanki alapkamat csökkentése is, ráadásul a jelenlegi 0,75 százalékos értéket még egyszer, 0,6 százalékra fogja csökkenteni a jegybank, ami miatt a jelenleg 355 forint körüli euró árfolyam tovább fog emelkedni. Ez jó az exportnak, vagyis az exportorientált és ipari fókuszú magyar gazdaság (lásd még: összeszerelőüzem) pörgetésére, a társadalom széles rétegeinek életszínvonaláról viszont már nem mondható el ugyanez.

A fentiekből látszik, hogy alapvetően azok fogják súlyosabban érezni az infláció hatásait, akik költéseik során nagyobb arányban vásárolnak élelmiszert, vagyis a szegényebb társadalmi csoportok, ellenben akik többet költenek energiára, üzemanyagra, azok jobban fognak járni az árak változásával.

Ezt tetézi, hogy akik rosszul éltek a válság előtt, a válság hatására még nehezebb helyzetbe kerültek jellemzően: sokaknak csökkent a fizetésük, és a munkanélküliségi ráta is jelentősen nőtt az elmúlt néhány hónapban, ezzel viszont nincsenek összhangban a kormány szociális intézkedései.

Szintén aggodalomra adhat okot, hogy az idei infláció és a GDP várhatóan öt százalék körüli visszaesése után noha 2021-ben lassulni fog a drágulás, de az árak kitartanak, némiképp még nőnek is: a feldolgozatlan élelmiszerek várhatóan ismét több, mit öt százalékkal fognak drágulni. Vagyis továbbra is erősíteni fogják az inflációt, ami nem jelent túl fényes kilátásokat a nyugdíjasok és az alacsony keresetűek számára, akik már így is jövedelmük jelentős részét költik élelmiszerre.

Címlapkép: MTI/Soós Lajos