Az USA és Kína a háborúk utáni világrendről egyezkednek, de Európának nem osztanak lapot
Miről beszélt csütörtökön és pénteken a kínai és amerikai elnök, és mit jelent ez ránk nézve?
Miről beszélt csütörtökön és pénteken a kínai és amerikai elnök, és mit jelent ez ránk nézve?
Magyarországon a két nagy párt nem két, a társadalom berendezkedésére vonatkozó, eltérő javaslattal, hanem két nagyhatalmi struktúra és érdekcsoport igényeivel lép fel és kampányol 2026-ban.
Talán léteznek fékek a nemzetközi rendszerben arra, hogy akadályozzák az atomháború felé sodródást, de ezek nem Izraelben és nem az USA-ban vannak.
Jelenleg Európa északi és déli peremén látszanak az elvhű vezetés jelei. A nagy kérdés az, hogy a fősodor hajlandó-e végre figyelni rájuk.
A volt al-Kaida tag elnök a régi módszereket használja, hiába az új, Nyugat-kompatibilis megjelenés. A kurdok nemzetközi szolidaritást kérnek.
Egyértelmű, hogy az egyezménynek kiterjedt – és az aggodalmak szerint igen negatív – gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai lesznek, de az eljárás maga is jogi problémákat vethet fel.
Külső, tartós támogatás nélkül a jelenlegi gazdasági modell fenntarthatatlan, Magyarország újra válaszút előtt áll.
Nem egyszerűen gazdasági stagnálást látunk, a rezsim politikai válságba is sodródott.
Új uniós szuperhatóságot hoznak létre a közös határok védelmére – és a menekültek kitoloncolására.
Folytatódik az államszocializmus-vita, szempontok Böröcz József tanulmányához.