Vízháború, gázháború, McDonald’s: hogyan lázadtak fel Bolíviában az ország kiárusítása ellen?
Bolíviában hét héten keresztül útlezárások, sztrájkok és tömegtüntetések bénították meg La Pazt és az ország nyugati régióit.
Bolíviában hét héten keresztül útlezárások, sztrájkok és tömegtüntetések bénították meg La Pazt és az ország nyugati régióit.
A latin-amerikai baloldali mozgalmak lassan felismerik, az elit által fogva tartott demokratikus intézmények nem fogják megállítani az USA nyomulását országaikban. Bolíviában már népi mozgalom is indult, Peru pedig mostanában döbbenhet rá a választási rendszer alkalmatlanságára.
Mi történt La Paz-ban? Elmeséljük.
A fővárosba vonuló tiltakozók a fogyatékkal élők támogatásának növelését és a társadalmi megbélyegzés felszámolását követelték.
A tavalyi évben a legtöbb erdőirtás Brazíliában történt, a legnagyobb erdőirtás-növekedés pedig Bolíviában volt. Ennek politikai okai vannak.
A volt elnök, Evo Morales pártja, a Mozgalom a Szocializmusért színeiben induló Luis Arce nagyobbat nyert, mint Morales 2019-ben.
A közvélemény-kutatások a baloldal magabiztos fölényét mutatják a vasárnapra kiírt bolíviai elnökválasztásokon.
Magára talált Latin-Amerika talán legjobban szervezett népi mozgalma, és feladta a leckét az USA által is támogatott szélsőjobboldalnak.
Evo Moralest viszont pont erre hivatkozva, és amerikai segítséggel puccsolta meg a jelenlegi, jobboldali rezsim.
Az év második felének tüntetési hullámai arra utalnak, hogy a kapitalizmus után végre az antikapitalizmus is globalizálódik.