A betegek lopják szét az egészségügyet wc-papír gurigánként a Mandiner szerzője szerint
Nehéz lehet a közíró dolga, ha úgy kell a közegészségügyről írnia, hogy közben ennyire undorodik a közemberektől.
Nehéz lehet a közíró dolga, ha úgy kell a közegészségügyről írnia, hogy közben ennyire undorodik a közemberektől.
Szabad-e szerepet vállalnia a parlamenti választásokkal kapcsolatban egy olyan helyi érdekérvényesítő közösségnek, amely kifejezetten a város problémáival foglalkozik, azokra keres megoldásokat?
Minden egyes perc, ami a DK határozott elhatárolódása hiányában telik el, masszívan ront az ellenzék hitelességén. Egyetlen ellenzéki szavazónak sem kellene olyan méltatlan helyzetbe kerülnie, hogy egy olyan párt képviselője álljon a Fidesszel szemben, amely párt taktikája lényegileg egyezik a Fideszével.
A politikai nagyság nem azonos a morális „nagysággal” – ha van olyan –, ennek ugyanis nem az önmagam előtti megdicsőülés, hanem a más emberek számára elért eredmény a fokmérője.
Egészen elképesztő az ötlet, hogy egy gyerek akkor mehet farsangra, ha utána kampányfotóként használhatja az arcát valamelyik politikus.
Mit tennének egy kicsit igényesebb demokráciában?
Meddig fokozható a feszültség a közszférában?
A devizahitelek továbbra is százezreket nyomorgatnak. A devizás mozgalmak együttműködéséből a választások előtt létrejött az Adóskamara, ami lehetőséget teremt arra, hogy az érintettek a tudásainkat, tapasztalataikat összadják.
Avagy a propagandista nehéz és áldozatos munkájáról.
És azt ismerik, hogy Németh Szilárd szerint az alacsony gázár az rossz?