Balesetet szenvedett és meghalt egy 17 éves diákmunkás Szegeden – járta be a hír a sajtót július közepén. A fiú az építőipari cég egyik szerződéses partnerének volt a munkavállalója, a szeletelőgép mögött dolgozott – írta meg a Délmagyar. A hatóságok foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt indítottak büntetőeljárást.

A szeletelőgép az épületek szigetelésére alkalmas táblákat vágja gyorsan forgó körfűrésszel, szalagfűrésszel, vagy fűtött huzallal (típustól függően). A veszélyesebb gépeknél a vágóeszköz részben nyitott, ezért speciális munkavédelmi előírások vonatkoznak rájuk.

A baleset különösen aktuálissá teszi a fiatal munkavállalók biztonságának kérdését: a nyári hónapokban több tízezer diák vállal munkát országszerte, sokan először dolgoznak ipari, kereskedelmi vagy vendéglátóipari környezetben, ahol a munkáltatók felelőssége a megfelelő betanítás és a biztonságos munkavégzés biztosítása.

A mostani tragédia a munkavédelmi szabályozás korábbi vitáit is felidézi. 2023-ban szakszervezetek és diákok tiltakoztak a munkavédelmi oktatás lazítása ellen, arra figyelmeztetve, hogy a szabályok korábbi munkabalesetek és halálesetek tanulságai alapján alakultak ki. Szerintük a megfelelő betanítás és a munkavédelmi előírások betartása különösen fontos a tapasztalatlan, első munkahelyükön dolgozó fiatalok esetében.

A nyári diákmunkaprogram nem új kezdeményezés: az előző kormány is támogatta a fiatalok szezonális foglalkoztatását, elsősorban a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban. A program célja kezdettől fogva kettős volt: egyrészt munkatapasztalatot biztosítani a diákoknak, másrészt enyhíteni a mezőgazdaság, a vendéglátás és a turizmus munkaerőhiányát. A korábbi években a támogatás több tízezer fiatal nyári foglalkoztatását segítette, miközben a munkáltatók számára bérköltség-támogatást nyújtott.

Az idén is elindított program keretében a munkáltatók a diákmunkások bérének 75–100 százalékát állami támogatásként igényelhetik majd vissza.

A diákmunkások órabérei idén 8–10 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor a meghirdetett álláshelyek száma csökkent, ami arra utal, hogy a munkaerőpiaci kereslet visszafogottabb. Emiatt a támogatási program tényleges hatása egyelőre kérdéses: bár a fiatalok munkavállalását segítheti, nem biztos, hogy érdemben növeli a foglalkoztatást.

A tragikus szegedi munkahelyi baleset kapcsán, amely a Magyar Szakszervezeti Szövetséget is mélyen megrendítette, Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke lapunknak elmondta, hogy a diákmunkások jelentős része kereskedelmi, vendéglátóipari, logisztikai, könnyűipari vagy mezőgazdasági munkát végez, s ezek között több olyan munkakör is van, ahol gépek, emelőberendezések, járművek vagy veszélyes technológiai folyamatok közelében kell dolgozni. Önmagában az, hogy egy munkakör nem minősül veszélyesnek, még nem jelenti azt, hogy ne hordozna komoly baleseti kockázatot. Éppen ezért minden munkáltatónak egyedileg kell felmérnie a kockázatokat, különösen akkor, ha tapasztalatlan fiatalokat foglalkoztat – tette hozzá Zlati.

A MASZSZ elnöke szerint sok esetben éppen a rövid foglalkoztatási idő jelenti az egyik legnagyobb kihívást. A munkavédelmi oktatás nem lehet pusztán egy kötelező adminisztratív lépés. Egy fiatalnak időre, gyakorlati bemutatásra és folyamatos visszajelzésre van szüksége ahhoz, hogy valóban biztonságosan tudjon dolgozni. Ha egy munkafolyamat összetett vagy nagy odafigyelést igényel, akkor különösen fontos, hogy a munkáltató meggyőződjön arról: a dolgozó nemcsak meghallgatta az oktatást, hanem meg is értette és képes alkalmazni az ott tanultakat.

Nem lenne helyes általánosságban azt állítani, hogy a diákmunkát alkalmazó munkáltatók kevésbé figyelnek a munkavédelemre. Számos felelős munkáltató példamutató módon készíti fel és felügyeli a fiatal dolgozókat.

Ugyanakkor minden olyan foglalkoztatási forma, amely olcsóbb vagy rugalmasabb munkaerőt biztosít, hordozza annak a veszélyét, hogy egyes munkáltatók elsősorban gazdasági szempontokat helyeznek előtérbe.

Ezért kiemelten fontos a hatósági ellenőrzés, a munkavédelmi szabályok következetes betartatása és a munkáltatói felelősség érvényesítése – hangsúlyozta Zlati Róbert.

Az elnök kiemelte, hogy nem minden munkáltató rendelkezik megfelelő gyakorlattal a fiatal, első munkahelyükön dolgozó munkavállalók foglalkoztatásában. Egy diákmunkás betanítása több figyelmet, türelmet és folyamatos felügyeletet igényel, mint egy tapasztalt dolgozóé. Ha ez elmarad, akkor jelentősen nőhet a hibázás és a balesetek kockázata. Ugyanakkor érdemes hangsúlyozni, hogy nem kizárólag a foglalkoztatónak, hanem a közvetítő szervezetnek is érdeke és feladata meggyőződni arról, hogy a diákok olyan munkahelyre kerülnek, ahol biztosított a megfelelő munkavédelmi felkészítés és a folyamatos felügyelet. Ez is a megelőzés fontos eleme.

A MASZSZ álláspontja szerint a munkavédelem és a munkavállalói érdekképviselet szorosan összefügg. Azokon a munkahelyeken, ahol működnek szakszervezetek és munkavédelmi képviselők, nagyobb az esély arra, hogy a veszélyeket időben jelzik, a munkáltatóval közösen kezelik, és a dolgozók mernek szólni, ha problémát tapasztalnak.

A diákmunkások különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak. Többségük első munkahelyén dolgozik, kevés tapasztalattal rendelkezik, gyakran nem ismeri a jogait, és sokszor attól tart, hogy elveszíti a munkáját, ha kifogást emel vagy megtagad egy veszélyesnek érzett feladatot.

Éppen ezért különösen fontos, hogy olyan munkahelyi környezet vegye körül őket, melyben mernek kérdezni, segítséget kérni, és amiben természetes a biztonsági szabályok betartása – emelte ki Zlati.

A MASZSZ meggyőződése, hogy a munkavédelem megerősítése nem csupán jogszabályi kérdés, hanem társadalmi felelősség is. Erősebb munkavédelmi hatóságra, több megelőző ellenőrzésre, aktív munkavédelmi képviselőkre és olyan munkahelyi kultúrára van szükség, amelyben egyetlen fiatal munkavállaló sem érezheti úgy, hogy a biztonság rovására kell megfelelnie az elvárásoknak.