Csütörtökön kis kihagyás után ismét kormányinfót tartanak a koronavírus-megbetegedésből szerencsésen felgyógyult Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.
Az elmúlt napokban-hetekben számos, nagy horderejű döntést hozott meg a kormány, melyekről vélhetően – ha másként nem, az újságírói kérdésekre adott válaszként – szó esik.
Noha mi nem lehetünk ott, a mai alkalomtól azt várjuk, hogy meghallgathatjuk a kormány álláspontját
- a dolgozók munkáltató által elrendelhető kötelező oltásáról;
- a megugró fertőzésszámok miatti, esetleges járványügyi korlátozásokról;
- a veszélyhelyzet meghosszabbításának egyéb részleteiről;
- az emelkedő üzemanyag- és élelmiszerárakról, az elszálló inflációról;
- a minimálbér emeléséről;
- arról, hogy a kormány megfosztja az önkormányzatokat az iparűzési adóbevételek felétől;
- az országgyűlési választásokkal egyidőben tartható népszavazások kérdéséről;
- a belarusz-lengyel határon kialakult menekültkrízisről;
- a napokban befejeződő glasgow-i klímacsúcsról, a COP26-ról;
és bizonyára még sok egyéb másról is. A kormányinfót Magyarország Kormányának Facebook-oldalán lehet élőben követni:
A rendezvényt percről percre szöveges beszámolóban követjük a Mércén, tartsatok velünk!
Eddig tartott a bő két és fél órásra nyúlt kormányinfó. Az iparűzési adó további megfelezéséről és a választással egy napon tartható népszavazásról végül nem esett szó a kormány e heti tájékoztatóján.
A Telex először az NNK által készített tanulmányról kérdezett, mely a Szputnyik vakcina hatékonyságáról szól, és az orosz hatóságok állítólag már hozzájutottak. Gulyás erre válaszul (a kormányinfó alatt nem először) elmondta, hogy a többi oltóanyagra vonatkozó adatokkal párhuzamosan fogják nyilvánosságra hozni az adatokat, majd kifejtette, a Szputnyikkal kapcsolatos adatokat eddig is ismertette.
Ezek arra vonatkoznak, mennyien fertőződtek meg az oltások után.
A lap arra is kíváncsi volt, mikor hozza nyilvánosságra a kormány az arra vonatkozó adatokat, hogy az egyes oltásokat kapottak közül hányan, és milyen oltással kerültek kórházba és szorultak ápolásra. Gulyás erre is csak azt válaszolta: majd ha meglesznek az adatok az egyes vakcinákról, akkor egyben hozzák nyilvánosságra őket.
A miniszter elmondta, hogy az EESZT-ből kell kinyerni a megfelelő adatokat, ami technikai kérdés – és értik az igényt, majd megismételte: majd egységesen kommunikálnak.
Ezután az újságíró és a miniszter arról folytattak polémiát, van-e megfelelőbb eszköz arra hogy meggyőzzék az embereket az oltások felvételéről, mint az oltás nélkül és oltással kórházban fekvők aránya közötti különbség. A miniszter ennek keretében a sajtó felelősségét, illetve felelőtlenségét fejtegette.
A Telex tudósítója arra is kíváncsi volt, mikor lesz ismét napi sajtótájékoztatója az Operatív Törzsnek. A miniszter válaszában elmondta: véleménye szerint itt az ideje visszaállni a napi járványügyi tájékoztatásra.
Az 5-12 évesek oltásával kapcsolatban a miniszter – sokadszorra – elmondta, majd akkor kezdenek hozzá, az uniós és magyar ügynökségek engedélyezik az egyes oltóanyagokat. A miniszter azt is kifejtette, a gyerekeknek lehetőleg olyan oltást adnak, amit mindenki elismer, ha azonban nem áll rendelkezésre ilyen, akkor
A Telex tudósítója említette, hogy a benzinár-korlátozás bejelentése óta 6 százalékkal estek a MOL-részvények. A miniszter erre válaszul elmondta, amennyiben valaki bennfentesen kereskedett, az bűncselekmény.
Gulyás kérdésre azt is közölte: jelenleg úgy látja, a belarusz állam szervezetten támogatja a migrációt, aminek következtében menekültek torlódtak fel a lengyel-belarusz határnál.
Elmondta azt is, ezért sem vétózták meg a Belaruszt sújtó szankciókat, noha nem látja megfelelőnek őket. Ezután tágabb fejtegetésbe kezdett az uniós szankciók általános hatástalanságáról, miközben a kormány külpolitikáját fényezte.
A Pegasus-botrányról is kérdezték a minisztert. Itt fenntartotta, hogy továbbra sem tiszte megítélni, hogy Kósa Lajos államtitkot sértett-e, mikor elismerte, hogy a kormány szerezte be a szoftvert.
Ezután a mások által tett nyilatkozatokat idézve finoman arra utalt, hogy nem feltétlenül kell hinni Kósa kijelentésének.
A Telex a viszonylag régi megfigyelést szabályozó törvényre utalva emlékeztetett, hogy 30 éve a technikai fejlődés miatt egész mást jelentett megfigyelni valakit, mint manapság – és ennek megfelelően nem kellene-e aktualizálni a törvényt.
Gulyás szerint több szabály is vonatkozik a titkos információgyűjtésre, kiemelve a célhozkötöttséget, miszerint csak arra lehet felhasználni az információkat, amire szerezték őket. Így például a véletlenül megszerzett magánjellegű információkat meg kell semmisíteni.
Véleménye szerint éppenséggel az állam vált gyengévé, utalva arra, hogy multicégek váltak a legnagyobb adatgyűjtőkké. Ezután fejtegetésbe kezdett a technológia fejlődése és az állam és cégek által birtokolt információmennyiség arányának eltolódása kapcsán. A miniszter szerint e tekintetben van szabályozási feladata az államoknak és államszövetségeknek.
A Telex munkatársa arra is kíváncsi volt, hogy amennyiben indokolt módon figyeltek meg a Pegasussal újságírókat és másokat, akkor nem kellene-e az érintetteknek büntetőeljárás alatt állniuk. A miniszter válaszában kifejtette, hogy előfordult, hogy embereket nem tevékenységük, hanem a kapcsolataik miatt vontak megfigyelés alá.
A 444.hu az általuk felderített antigén teszt vásárlási üggyel kapcsolatban kérdezte a minisztert. Eszerint tavaly az Országos Kórházi Főigazgatóság egy Minerva tanácsadó Kft.-től vett 3,1 milliárd forintért gyorsteszteket. A Kft.-t néhány hónappal korábba hozta létre a ferencvárosi parkolási botrány egyik kulcsszereplője, Martos Dániel, majd a szerződés lejárta után azt átiratták egy 20 éves borsodi fiatalember nevére.
Ezzel kapcsolatban Gulyás elmondta, a kormánynak csak kormánynak akkor van dolga, ha a cég nem teljesítette a kötelezettségeit, vagy nem fizetett meg közterhet, illetve akkor, ha a közbeszerzésnél szabálytalanságok történtek.
A Pegasus botránnyal kapcsolatban megismételte, hogy Pintér Sándor mindent elmondott, illetve nem erősítette meg, hogy a belügyminisztérium vásárolt ilyen eszközt, arról annyit mondott,
„ez nem tény, csak Kósa Lajos ezt mondta.”
Szerinte foglalkozástól függetlenül meg lehet figyelni bárkit, aki maga nemzetbiztonsági kockázatot jelent, vagy aki kapcsolatban áll kockázatot jelentő személyekkel. Vadai Ágnes például azt mondta, hogy nem volt arról szó Pintér Sándor meghallgatásán, hogy a belügy vásárolt volna Pegasust, Gulyás szerint ez is mutatja, hogy ez nem tény.
Az Azonnali kérdésére válaszolva arról, hogy Navracsics Tibor volt fideszes igazságügyi miniszter számonkér egy (tapolcai) mozivezetőt azért, mert nem játsszák az Elkúrtúuk című kruzusfilmet, Gulyás Gergely azt mondta, a szabadság elvének érvényesítéseként értékeli, szerinte helyes dolog a cenzúrázás ellen felszólalni. Hozzátette, kötelező jelleggel viszont nem szabad senkit elvinni – reagálva azokra a hírekre, hogy iskolásokat igazolatlan óra szankciója mellett vittek el a filmre.
A HVG kérdésére Gulyás elmondta, a prémium üzemanyagok árára nem vonatkozik a 95-ös és a dízel árának maximálása, az azonban az autópályákon is érvényes – aki pedig nem tesz ennek eleget, azt bezárják. A miniszter hangsúlyozta, hogy a szabályozás a kisfogyasztókra vonatkozik.
A járványügyi védekezésben résztvevő egészségügyi dolgozóknak biztosított plusz tíz nap szabadsággal kapcsolatban elmondta: a védekezés végeztével derül ki, hogy a nyári bejelentés után a védekezésben dolgozók esetében is lesz-e ilyen plusz szabadság. Erről akkor döntenek, ha véget ér a jelenlegi hullám.
Az energiaárrobbanással kapcsolatban elmondta, hogy az egyetemes szolgáltatók – mint az E.On és az MVM – számára többletköltséget fog jelenteni a rezsicsökkentés és a magas energiaárak együttese, azonban a kormány számukra is biztosít ártámogatást a korábban beszerzett energiatartalékok felhasználásával. Az ipari felhasználók támogatását egyelőre nem tervezi a kormány, a közfeladatot ellátó intézményeket azonban támogatják. Vagyis helyi hőszolgáltató, egyházi intézmény és egyéb közszolgálatot ellátó egységek számíthatnak kedvezményes energiaárra.
A miniszter nem zárta ki, hogy más szektorokat is támogassanak a későbbiekben, azonban egyelőre nincsenek ilyen irányú tervei a kormánynak. A távhőszolgáltatók kormányzati megsegítéséről később ismerteti a részleteket a miniszter.
Gulyás azt is kifejtette, nem tartja problémásnak, hogy Áder János köztársasági elnök a kereskedelmi járatoknál fajlagosan jóval szennyezőbb, katonai különgéppel ment a glasgow-i klímakonferenciára.
Ezt azzal indokolta, hogy a katonai gépeknek és személyzeteiknek egyébként is repülniük kell a gyakorlatuk fenntartása érdekében, és akkor már miért is ne azzal repüljön a köztársasági elnök hogy a környezetvédelem fontosságáról szónokoljon.Gulyás reagált arra az ellenzéki vádra, hogy a kormány üres kézzel érkezett volna a glasgow-i klímacsúcsra. Szerinte az ellenzéknek „divatszerűen” fontos a környezetvédelem. Magyarország azon hét EU-s tagállam közé tartozik, amely teljesíti a klímavállalásait, és jelentős kibocsátáscsökkentést tudhat maga mögött 1995 óta. „Magyarország a cselekvő országok közé tartozik a beszélő országokkal szemben” – érvelt Gulyás a Pesti Srácok riporterének.
A Magyar Nemzet kérdésére a miniszter elmondta, amint lehetséges megkezdik az öt és tizenkét év közöttiek oltását.
A lap emellett a többi kormánypárti médiumhoz hasonlóan a kormány kedvenc kurrens témáiról kérdezte a minisztert, amire a miniszter a szokásos kormányzati válaszokat adta.
A TV2 kérdéseire többek között a rezsicsökkentésről beszélt a miniszter, valamint a Bige László kormányellenes műtrágyagyáros és Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt közötti viszonyról beszélt, finoman megfenyegetve a milliárdost, miszerint az ellenzék támogatása esetén érdemes különös figyelmet fordítania a törvények maradéktalan betartására.
A 24.hu kérdésére a miniszter kifejtette, a szigorítások bevezetéséről hetente értékelik a helyzetet, konzultálnak a szakértőkkel, és legjobb belátásuk szerint döntenek.
A rendelkezésre álló egészségügyi kapacitásokról nyilatkozva elmondta, számba veszik a lélegeztetőgépek és ágyak számát, valamint az egészségügyi személyzet rendelkezésre állását, és ennek megfelelően kommunikálnak. Amennyiben szükség van rá, növelni is tudják a kapacitásokat.
A miniszter közölte, 95 százalék fölött van az egészségügyi dolgozók átoltottsága.
Hozzátette, hogy a harmadik oltás kötelezővé tételéről később születhet döntés. A kórházak napi adatszolgáltatásáról kifejtette, végső soron az operatív törzshöz futnak be az adatok. Ezek között szerepelnek az elhunytak száma, a lélegeztetőgépen lévők száma – közülük a gyerekek számát külön – valamint a kórházban fekvők és az azonosított fertőzések száma. A miniszter kitérő választ adott arra, hogy az oltottak számát közlik-e a kórházak.
A műtétek halasztásával kapcsolatban kifejtette, ha szükséges további forrásokat fordítanak a kórházi várólisták rövidítésére. Mint mondta, amennyiben a járványhelyzet szükségessé teszi, további műtéteket halasztanak el.
A Népszava azzal kapcsolatban kérdezett a 24.hu cikkére hivatkozva, hogy kinek a döntése volt, hogy 65 év felettiek kapjanak a Sinopharm-vakicnákból. Gulyás szerint a számok alapján is a hatékony és jó védelmet biztosító vakcinák közé tartozik.
Arr a kérdésre, hogy amennyiben Kósa Lajos államtitoksértést követett el a Pegasus-vétel „kikotyogásával”, lesz következménye, Gulyás Gergely azt felelte: azt, hogy ki mit követ el, „Magyarországon erre feljogosított alkotmányos hatáskörrel feljogosított intézmények hivatkoztak megállapítani. Ebben nem én vagyok az illetékes.” A miniszter elmondta: a kormány nem kezdeményezi, hogy ilyen eljárás induljon.
A benzinármaximálás kapcsán Gulyás kérdésre elmondta: a kereskedőket nem fogják kompenzálni.
A Világgazdaság SZJA-mentességre vonatkozó kérdésére válaszul Gulyás elmondta, a kormány továbbra is elkötelezett az adócsökkentés mellett, aminek keretében a néggyermekesek adómentességét priorizálja a kormány.
Beszélt a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és az iparűzési adó tavaly elfogadott szabályainak fenntartásáról is, noha hozzátette:
szeretnének minden területen adót csökkenteni.
A minimálbérek automatikus emelési mechanizmushoz kötéséről elmondta a miniszter, a kormány a megállapodásokat részesíti előnyben. Véleménye szerint ez nagyobb éves emeléseket tesz lehetővé az inflációkövető automatizmusoknál. Ez jövőre valóban igaz lesz, azonban érdemes megjegyezni, hogy inkább választási év előtti kormánydöntésről van szó, mint tárgyalások eredményéről.
A miniszter kifejtette, január elsejétől lesz pedagógus-béremelés is. Mint mondta, a következő ciklusban az egyik legnagyobb feladat a pedagógus-bérfelzárkóztatás lehet, majd egy kicsit fényezte a kormányt, miszerint 2012-13-ban nagyot léptek előre a bérek tekintetében.
Ezután gyakorlatilag elismételte, hogy a pedagógusoknak érdemes a Fideszre szavazniuk jövőre, amennyiben az orvosokéhoz hasonló nagyarányú bérfelzárkóztatásban szeretnének részesülni.
A reptéren szeretnének új terminált, vasúti elérhetőséget és a gyorsforgalmi utat fejleszteni, így gyorsabb lesz a megtérülés – noha egyébként is megéri a magyar államnak a megvásárlása, ami egyébként nemzetgazdasági és országimás-kérdés is.
Az RTL kérdésére Gulyás elmondta, lehetségesek további járványügyi szigorítások, de egyelőre az a legfontosabb hogy mindenki oltassa be magát. A miniszter arról is beszélt, egyelőre nincs egységes döntés az elektív műtétek elhalasztásáról, eseti jelleggel születhetnek ilyen döntések az egyes intézményekben, ahol a helyi fertőzésszámok indokolják.
Azt, hogy az Operatív Törzs mikor tart legközelebb sajtótájékoztatót, Gulyás szerint „tőlük kell megkérdezni”.
Az állami iskolákban dolgozó pedagógusok oltottságáról a minsizter szerint jövő keddre fog statisztika készülni. A megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadó tanárok számára is kötelező a a munkáltató által elrendelt oltás, hiszen a tevékenység a lényeg – mondta Gulyás. Ugyan ez jogilag szerinte is kérdéseket vet fel, meg kell teremteni ezt a jogi környezetet, hogy rájuk is vonatkozutatható legyen – tette hozzá a miniszter.
A magyar futballválogatott közelgő, an MArino elleni budapesti világbajnoki selejtezőjének járványügyi kockázatáról azt mondta Gulyás: az egész járványelleni védekezés abból indul ki, hogy „oltottság és oltás”. „Mindenki oltassa be magát, ha valaki három oltást kapott, akkor alacsony a kockázata a részvételnek.”
Az október 23-ai rendezvények megtartását utólag is jó ötletnek tartja Gulyás -tekintve, hogy „az európai adatokhoz képest jók” a magyarországi fertőzésszámok”.
Arról, hogy Király Júlia közgazdász lemondott a K&H Bankot tulajdonló, brüsszeli székhelyű KBC Bankban betöltött igazgatósági tagságáról, miután beszédet mondott Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt rendezvényén, Gulyásnak nem volt mondandója.
Az Index arról kérdezte a minisztert, hogy teljesen felgyógyult-e a koronavírus fertőzéséből és milyen tünetei vannak. Erre Gulyás elmondta, a betegségnek nincs utóhatása, azt 2-3 napnyi influenza szerű tünetekkel megúszta. Azzal kapcsolatban, hogy felmerült-e mint járványügyi intézkedés az ingyenes parkolás elmondta, ugyan azt több alkalommal mérlegelték, még nem merült fel mint bevezetendő intézkedés.
A raktárakban Gulyás szerint több, mint 3 millió adag Pfizer, 1 millió körüli Moderna, 1 millió körüli Jansen és 2 millió adag körüli kínai (Sinopharm) vakcina van.
A Szputnyik majdnem teljesen elfogyott. Gulyás elmondta azt is, ugyan minden típusú vakcinából fogy, a beadott adagok kétharmada Pfizer.
Az adatközléssel kapcsolatban elmondta, a kórházaknak napi egyszeri adatközlési kötelezettségük van, ezért akadhatnak eltérések a valós számoktól. De az olyan esetekben, mint a múltheti, két megyéből későn érkező információk miatti adattorlódás nem mindennapos, abban az esetben is eljárás indult.
Arról, hogy Budapest megkapta-e már a közösségi közlekedési normatívát a kormánytól azt mondta, ebben nem biztos. Itt a HÉV fővárosi önkormányzat és a kormány közti közös üzemeltetési szerződés lejárta után, annak megújítása körül volt egy vita a két hatalmi szervezet között. Ha ez lezárult, akkor Gulyás szerint biztosan utalták már a támogatást.
A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ha az Európai Gyógyszerügynökség már idén jóváhagyatja az 5 és 15 év közöttiek oltását, akkor a magyar kormány is lehetővé fogja azt tenni.
Az ATV kérdésére, miszerint egymásnak ellentmondó nyilatkozatok hangzanak el arról, hogy a kórházban kezeltek közül hányan vannak oltva, Gulyás azt mondta, a „következő kormányinfón már talán lehet ilyen adatokra hagyatkozni”. Ezt megelőzően Csuhaj Ildikó arról kérdezte a minisztert, hogy Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszer hogyan hivatkozhatott magyarországi adtokra, mikor a Szputnyik vakcina hatékonyáságáról beszélt. Gulyás szerint az oroszok egy külön az ő kérésükre készült tanulmányra hivatkoztak, de azt is hozzátette, korábban ő maga is ismertetett ilyen jellegű adatokat a kormányinfón. Azt is elmondta, általában is szeretnék az adatigényeket kielégíteni, ennek jele, hogy a területi oltottsági adatokat is nyilvánosságra hozták.
Szóba került az esetleges negyedik oltás kérdése is, Gulyás ezzel kapcsolatban azt mondta, arra lehet számítani, hogy az antitestszámok körülbelül félévente lecsökkenhetnek annyira, hogy újabb megerősítő oltásra legyen szükség, de szerinte ezt még kutatják, és egyelőre a harmadik oltásért „küzd” a kormány.
A parlamenti dolgozók kötelező oltására vonatkozó kérdésre válaszolva beszélt arról is, hogy tudomása szerint mind a Fidesz-frakcióban, mind a miniszterek között mindenki be van oltva, és bár effektíve ezt nem tudja, de meglepődne, ha az államtitkárok nem lennének beoltva. Úgy véli, ez „politikai értelemben elvárható”, miközben az meggyőződésük, hogy ez a védekezés helyes módja.
Kósa Lajos Pegazus-ügyben elhangzott kijelentésével kapcsolatban is kapott kérdést Gulyás, jelesül, hogy tényleg a belügy vásárolta-e meg a megfigyelőprogramot. Gulyás azt mondta, ő maga a belügyminiszter tájékoztatásához tartja magát, tehát „technikai eszközökkel kapcsolatosan egyetlen állam sem ad felvilágosítást”. Szerinte ez másodlagos kérdés, és „ez csak azért téma, mert a politika és média „bal oldala” témává tette. Gulyás szerint itt csak az a kérdés, hogy jogszerűen, vagy nem jogszerűen történtek megfigyelések, és szerinte 2010 óta csak jogszerű megfigyelés történt.
Az energia válság mellett egy migrációs válság is van Európában, Gulyás szerint, aminek oka részben a „szerencsétlen” afganisztáni kivonulás humanitárius következményei. De a fehérorosz-lengyel határon kialakult helyzet is újabb nyomást jelent. Ezzel kapcsolatban elmondta, Magyarország szolidarít Lengyelországgal és fontosnak tartják, hogy Lengyelország kapja meg „mindazon támogatásokat, amiket Magyarország nem kapott meg 2015-ben az EU-tól.
„A határvédelmi költségeket meg kell téríteni. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor is a Európai Bizottsághoz fordult, ahonnan még nem kapott választ.”
Elmondta azt is, hogy a belügyminisztérium megerősíti a határvédelmet, és toborozni kezd erre a feladatra. A jelentkezők rövid kiképzés után szolgálatba is állhatnak a határon. Erre azért van szükség, mert a magyar határon is növekszik a migrációs nyomás, Gulyás elmondása szerint jelenleg napi 1000 körül alakul az illegális határátlépési kísérletek száma, ami tavaly 300 körül alakult.
Az MTVA a migráció témájában kérdezett. A riporter kérdése szerint az Európai Néppárt frakcióvezetője korábban azt nyilatkozta, uniós forrásból kellene megépíteni a lengyel határkerítést, miközben Magyarország támogatásával kapcsolatban elutasító álláspontra helyezkedik.
Válaszában Gulyás elmondta, „van aki a felvilágosodáshoz csak később tud csatlakozni”, mindazonáltal üdvözli az Európai Néppárt a kerítéspárti erők között.
Úgy látja, ebben a küzdelemben az Európai Néppárt is csatlakozott a kerítéspárti erőkhöz, örömmel fogadják őket. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Néppárt eddig sem volt különösebben ellenséges a határkerítéssel szemben.
A kormány horvát mintára hatósági ármaximumot állapít meg a benzinnek és a gázolajnak: november 15-től,
azaz jövő héttől maximum 480 forintért árulhatják az üzemanyagot a benzinkutatkon – jelentette be Gulyás Gergely.
A miniszter bejelentés előtt megjegyezte: a magyar üzemanyagárak még így is a 6-7. legolcsóbbnak számítanak az EU-ban.
Gulyás ezt megelőzően arról is beszélt: Európában energiaválság van, ez azt jelenti, hogy a földgáz ára egy év alatt négyszáz százalékkal nőtt átlagosan, ami a villany árát is száz százalékkal feljebb nyomta. A miniszter szerint ez „rezsiválságot is eredményezett”, amit csak Magyarország tudott elkerülni, a kormánynak pedig továbbra is szándékában áll fenntartani a rezsicsökkentett árakat.
Újságírói kérdésre azt is megtudhattuk, hogy az árplafon – legalábbis egyelőre – három hónapig fog tartani.
Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfon elmondta, a Pfizer nyilvánosságra hozta a kutatását, ami szerint 6 hónap után az oltások hatóereje csökken, így a félév után szükség van a harmadik, megerősítő oltásokra. A miniszter itt ismét mindenkit bíztatott a harmadik oltás felvételére, mivel a többi oltóanyagnál is hasonló hatékonyságcsökkenést mértek. Erre a legtöbb oltóponton előzetes időpontfoglalás nélkül is van lehetőség.
Az egészségügyi kapacitásokkal kapcsolatban elmondta, sehol nincs ellátási zavar. A kötelező oltásokkal kapcsolatban elmondta, ilyesmit nem akarnak bevezetni, de megadták a lehetőséget a munkavállalók számára és az állam mint munkáltató, azon munkavállalói számára, akik sok emberrel találkoznak, előírta az oltás felvételét december 15-ig. Azoknak akik más területeken dolgoznak január 31-ig van idejük felvenni a vakcinát.
A tanári szakszervezetekről elmondta, hogy korábban éppen ők voltak az oltás legnagyobb támogatói, amikor külön oltási kampányt szerveztek az oktatók számára, ezért arra kérte őket, hogy a mostani oltási hullámban is támogassák a kormányt, és vegyék fel a harmadik adag vakcinát.
Gulyás szerint még nem lehet tudni, mikor várható a negyedik hullám tetőzése, egyes modellek szerint a hónap végén, más modellek szerint az év végére tehető az.
Egy esetleges ötödik hullám esetén Gulyás szerint már csak az lesz védett, aki a harmadik oltást is felvette.
Május óta nem volt annyi halálos áldozata a járványnak itthon, mint az elmúlt 24 órában:
132-en vesztették életüket a koronavírus szövődményeiben, így az elhunytak száma 31 751 főre emelkedett.
8394 új fertőzöttet igazoltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 931 414 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 815 845 fő, az aktív fertőzöttek száma pedig 83 818 főre emelkedett. 4990 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 488-an vannak lélegeztetőgépen. A beoltottak száma 5 986 727 fő, közülük 5 764 573 fő már a második oltását is megkapta, 1 millió 475 ezren pedig már a harmadik oltást is felvették.
