Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Karácsony Gergely a Mércének: Ha már a kormány hülyeségei ott lehetnek tavasszal a szavazólapon, legyenek mellette a mi értelmes kérdéseink is

Megnyílt a lehetőség az ellenzék számára, hogy a kormány „gyermekvédelminek” nevezett népszavazásával egyidőben saját népszavazási kérdései is ott legyenek a szavazólapon jövő tavasszal, és a Fudan-népszavazásnak fontos szerep juthat az ellenzéki országgyűlési választási kampányban. Így értékelte a Mércének  Karácsony Gergely azt a ma délutáni fejleményt, hogy az Országgyűlés egyhangúlag támogatta Szabó Tímea párbeszédes társelnök törvényjavaslatát, ezáltal pedig lehetségessé vált, hogy az országgyűlési választással egy időben rendezzenek országos népszavazást is.

Mint ismert, a Nemzeti Választási Bizottság ötből két népszavazási kérdést engedett át augusztusban:

  1. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?”

  2. „Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?”

Az előválasztáson való visszalépése után az ellenzéki kampányban továbbra is szerepet vállaló főpolgármester azt, hogy a parlament fideszes többsége a NER évei alatt párját ritkító lépéssel a párbeszédes javaslat mellé állt, úgy értékelte: a Fidesz tudta, hogy amennyiben ezt nem lépi meg, az „ő” népszavazásukon kínosan alacsony lett volna a részvétel. Szerinte a kormánypártok „kármentő akciót” hajtottak végre annak érdekében, hogy egy napon lehessen a választásokkal, így előzve meg azt, hogy érdektelenségbe, és ami még fontosabb, érvénytelenségbe fulladjon a referendum.

„Nekünk viszont ez egy lehetőség arra, hogy – amennyiben a Kúria nekünk kedvező ítéletet hoz – gyorsan összeszedjük a szükséges aláírásokat, és a kormány hülyeségei mellett a mi értelmes kérdéseink is ott legyenek a szavazólapon”

– fogalmazott Karácsony.

A főpolgármester a Mércének azt is elmondta: Szabó Tímea javaslatának elfogadásával lát esélyt arra, hogy a Fudan-népszavazás az ellenzéki kampány meghatározó témája legyen tavasszal.

Karácsony Gergely kérdésünkre azt is elárulta: már Márki-Zay Péterrel, az ellenzék közös miniszterelnökjelöltjével is egyeztetett erről a törvényjavaslat délutáni megszavazása óta. Emlékezetes, hogy az előválasztást megelőzően az ellenzék miniszterelnök-jelöltjei közösen írtak nyílt levelet a Kínai Népköztársaság elnökének arról, hogy: „bármelyiküket is választják meg Magyarország következő miniszterelnökévé, a választók többségének nyilvánvaló akaratával összhangban haladéktalanul leállítják a Belgrád-Budapest vasútvonal és a Fudan Egyetem budapesti campusának a jelenlegi feltételek mellett való megépítésére irányuló beruházást, és ennek következtében nem kívánnak élni az ezen projektek keretében a jelenlegi kormányzat által Magyarország számára igényelt hitellel sem.”

Karácsony nem véletlenül fogalmazott úgy, hogy „gyorsan” kell összeszedniük az aláírásokat: bár technikailag erre 120 napjuk is lehetne, ennél sokkal jobban kell igyekezniük, hogy a referendumra legkésőbb az országgyűlési választás napján sor kerülhessen. A Kúria jelenleg is vizsgálja a főpolgármester kérdéseit, miután azokat szeptember 14-én hatan is megtámadták (a Fudan Egyetem beruházásáról szóló kérdést magánszemélyek és az exjobbikos Volner János pártja, a Volner Párt; a másik, az álláskeresési járadék meghosszabításáról szólót pedig két magánszemély és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara).

A bíróságnak a fellebbezéstől kezdve 90 napon belül döntenie kell, azaz mától számítva még bő egy hónapig „ülhet” Karácsony kérdésein. Ezt követően maximum 120 nap alatt össze kell gyűjteni kérdésenként legalább 200 ezer érvényes támogató aláírást, ám ha ezt az időt teljes mértékben kihasználnák, biztosan lemaradnánának a várhatóan jövő áprilisban esedékes választásokról. Az aláírások hitelesítése után pedig az Országgyűlés nem mérlegelhet, köteles elrendelni a népszavazást, ezután pedig  Áder János köztársasági elnök asztalára kerülhet mindkét népszavazás ügye. Az államfő a referendum időpontját az országgyűlési határozat elleni jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét – jogorvoslat esetén annak elbírálását – követő 15 napon belül kell kijelölnie, és Ádernek 70-90 napon belülre kell kitűznie a referendumok dátumát.

(A vonatkozó közjogi határidőket a HVG szedte össze ebben a cikkben.)

Tovább nehezíti Karácsonyék dolgát, hogy a parlament ma nemcsak Szabó Tímea, hanem a hasonló javaslatot benyújtó Volner János független országgyűlési képviselő előterjesztését is elfogadta, amelynek bizonyos részletei lassíthatják az ellenzéki kérdésekhez szükséges aláírások összegyűjtését.

Ezek ugyanis ugyanis – a Telex összesítése alapján – előírják, hogy

  • nem lehet aláírásokat gyűjteni a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül közforgalom előtt nyitott, de magánterületen;
  • míg eddig egy szavazólapon csak egy népszavazási kérdés szerepelhetett, mostantól egy népszavazási kezdeményezőtől az összes kérdés felkerülhet egy lapra (a szavazatok érvényességét azonban továbbra is kérdésenként kell vizsgálni);
  • az egyszerre tartott választás-népszavazásokkal (melyeket a szöveg „közös eljárás”-nak nevez) kapcsolatos kifogások esetében 5-ről 3 napra csökken a jogorvoslat benyújtására szolgáló idő;
  • ugyanígy az alkotmányjogi panasz benyújtására és az Alkotmánybíróság döntéseire rendelkezésre álló határidő is 5 napról 3 napra csökken;
  • jogorvoslati kérelem esetén az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság nemcsak az egyéni választókerületi kérdésekben fog dönteni, hanem „minden olyan jogsértés miatti kifogásról, amely csak az egyéni választókerület területén fejti ki hatását”.

Volner egyébként nem először cselekszik a Fidesznek kedvező módon a parlamentben: a volt jobbikos politikus szavazata kellett korábban a közvagyon alapítványi kiszervezéséhez, és ő nyújtotta be azt a törvényjavaslatot is, amely szigorította a listaállítási feltételeket, így  kényszerítve az ellenzéket a közös lista állítására.

A Fudan-népszavazás esetében még ezzel együtt is azért jelentős esemény az Országgyűlés mai döntése, mert szeptemberben egy háttérbeszélgetésen a főpolgármester meglehetősen borúlátó volt a referendum kiírásának sikerét illetően. Akkor még csak számítani lehetett arra, hogy meg fogják támadni a Kúrián a beadott kérdéseket – ez napokon belül be is következett –, és bár Szabó Tímea a májusi Diákváros-tüntetést  szervező Jámbor Andrással együtt ekkorra már beadta az országgyűlési választás és az országos népszavazás időpontjainak összeegyeztethetőségéről szóló ellenzéki javaslatot, erősen valószínűtlennek tűnt, hogy az a parlamenti többségtől támogatást kapjon.

Ám ekkor még nem volt képben Volner János hasonló javaslata, és nem voltak egyértelműek a Fidesz szándékai sem a saját, homofób kérdésekkel teletűzdelt népszavazási kezdeményezésével kapcsolatban sem.

Mint ismert,  Orbán Viktor júliusban személyesen jelentett be népszavazási kezdeményezést öt kérdéssel, hogy így támogassa meg a Fidesz az LMBTQ-ellenes narratíváját. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) július 30-án mind az öt kérdést hitelesítette, ám ezeket több magánszemély és szervezet megtámadta a Kúrián. Eddig  két kérdés ügyében döntött a Kúria: elutasította a következő kérdés hitelesítését: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” A múlt héten azonban a kormány alkotmányjogi panaszban támadta meg ezt. Mindeközben hétfői végzésével a Kúria helybenhagyta a kormány egy másik népszavazási kérdését. A Varga Zs. András Kúria-elnök által vezetett háromtagú tanács döntése szerint lehet országos népszavazás tárgya a következő kérdés: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”

A kormány kérdései jogi szempontból is eleve problémásnak tűntek, de ami ennél is lényegesebb, a Fidesz bizalma az elmúlt hónapokban láthatóan csökkent a téma sikerességében, és egyáltalán nem övezte olyan látványos kampány, mint korábban a migráció vagy a rezsiharc témáit. Informális forrásokból is arról lehetett hallani, hogy a Fidesz vagy legalábbis a felső vezetés egyes körei inkább már szabadulnának a melegellenes témától. Márki-Zay Péter és kampánytanácsadója, Gurzó Ákos több interjúban is arról beszéltek, illetve Karácsony Gergely egy előválasztás után tartott háttérbeszélgetésen is úgy vélekedett, hogy Márki-Zay Orbán Gáspár vélt szexuális orientációjára való utalgatása kihúzhatta a szőnyeget téma alól. Ráadásul az, hogy a Kúria időközben elkaszált egy népszavazási kérdést, ugyancsak arra utalt, hogy a Fidesz elengedheti ezt a témát.

Ehhez képest mindenképpen hírértékűnek számított, hogy a miniszterelnök október 23-ai beszédében egyértelműen megjelölte az „LMBTQ-propaganda” harcot mint fő kampánytémát a jövő tavaszi választások előtt, mondván:

„A magyaroknak a rezsi- és a migránsügy után harmadszor is igazunk lesz, lesz népszavazás, és a gyerekeinket is meg fogjuk védeni, az iskolák falainál megállítjuk az erőszakos LMBTQ-propagandát.”

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán