Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Már 6 százalék volt az infláció októberben, további emelkedés várható

A Portfolio adta közzé a bankszektori elemzők által készített felméréseket az infláció jelenlegi szintjéről, amelyből igen drámai kép rajzolódik ki. Az infláció októberre már elérte a 6 százalékot, ami félszázalékos növekedés szeptemberhez képest, valamint a 2012 októberébe mért 6,6 százalék óta a legmagasabb szint.

Azonban az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a pénzromlás jelenlegi mértéke még messze van a tetőzéstől, ami novemberre várható 7 százalék környékén.

Ezt követően jövő évben kezdődhet meg a csökkenés, ám látván a hazai és világgazdasági folyamatokat, az elemzők továbbra is 4,5-4,9 százalékos évi átlagos inflációval számolnak, ami valamivel magasabb az Európai Központi Bank által az eurozóna 19 országában 2022-re prognosztizált 4 százalékos szintél.

A pénzromlás ütemének felgyorsulásáért jelentős részen az üzemanyagárak emelkedése felelős, a benzin és a gázolaj ára több mint 10 százalékkal emelkedett szeptember vége óta, amelynek következtében október vége óta már 500 forintnál is többe kerül egy liter üzemanyag. Ennek a jelentőségét az elemzők szerint jól mutatja, hogy a benzin és a dízel árának növekedése egymagában 0,6 százalékkal növelte az infláció mértékét.

Emellett az alapvető élelmiszerek ára is jelentősen növekedett az elmúlt hónapokban, ahogy arról a G7 is beszámolt, a liszt ára például egyetlen hónap alatt 34 százalékot emelkedett, miközben szintúgy jelentősen drágult az étolaj és a tej a lap által vizsgált összes élelmiszerláncban. Ez megfelel a nemzetközi tendenciáknak, amelyek szerint világszinten 30 százalékkal nőttek az élelmiszerárak az elmúlt egy évben, elsősorban a rossz termésátlagoknak köszönhetően, amelyek nem képesek maradéktalanul kiszolgálni a megnövekedett keresletet, ellátási problémákat okozva ezzel a globális ellátási láncokban. Ez a Világbank és az ENSZ elemzései szerint a szegényebb országokban éreztetheti leginkább a hatását.

Az elmúlt időszakban Európa-szerte kilőttek az energiaárak, ez pedig számos olyan országnak jelent hatalmas kihívást, akik épphogy csak kilábaltak a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból. Mivel Magyarországon hatósági árszabályzás van érvényben az energiahordozók árára, így ez a növekedés közvetlenül nem jelenik meg a háztartások rezsiszámláján,

azonban a szakértők figyelmeztetnek, hogy a földgáz és az olaj árának növekedése a gazdaság szinte minden szektorát súlyosan érinti.

A növekvő energiaárak nehéz helyzetbe hozzák az ipari szektort, valamint hozzájárulnak az ipari mezőgazdaságban hatalmas mennyiségben használt műtrágya drágulásához, ami pedig végül az élelmiszerárakon csapódik le.

Az engeriaár-emelkedést a magyar kormányzati kommunikáció szívesen köti az Európai Unió környezetvédelmi célkitűzéseihez. Azonban ahogy arra a Partizán műsorába néhány hete meghívott Felsmann Balázs energetikapolitikai szakértő és Jandó Zoltán G7-es újságíró is felhívta a figyelmet, az áremelkedés sokkal inkább tudható be a gazdasági tevékenység járvány utáni felélénkülésének, valamint olyan geopolitikai folyamatoknak, mint az elmérgesedő Kína-Ausztrália viszony, amelynek következtében Kína leállította a korábban jelentős mértékű szénimportot Ausztráliából, ami valóságos energiaválsághoz vezetett a világ legnépesebb országában, amelynek kormánya elkeseredetten próbál alternatívákat keresni, jelentősen megnövelve ezzel a keresletet az Európát szénnel ellátó országokban.

Emellett fontos tényező, hogy egyesek szerint Európa elsőszámú gázellátója, Oroszország az Európába juttatott földgáz mennyiségének alacsonyabban tartásával igyekszik nyomást gyakorolni az Európai Unióra, hogy engedélyezze a sokat vitatott Északi Áramlat-2 gázvezetéket, ami a Balti-tengeren keresztül közvetlenül szállítana földgázt Németországba majd onnan az az egész EU-ba. A megújuló energiaforrásokra való átállásban továbbra sem túlságosan ambiciózus Európát pedig igen súlyosan érinti, hogy a saját energiaigényei kielégítéséhez ilyen nagy mértékben függ az egyik elsőszámú geopolitikai riválisától.

Kérdéses, mit lép a Magyar Nemzeti Bank az említett inflációs nyomásra. A magyar központi bank június óta 0,6 százalékról 1,8 százalékra emelte az alapkamatot és a következő hónapokban további emelkedés várható. Azonban  érdemes észben tartani,hogy a fent említett  energiahordozók árának alakulása olyan nagy mértékben függ pillanatnyi folyamatoktól, hogy az ezen a területekén mért drágulást a közgazdászok nem is szokták beleszámítani az úgynevezett maginfláció alakulásába, az MNB-nek pedig alapvetően a maginfláció által meghatározott hosszútávú folyamatokra kell fókuszálnia, amikor a kamatláb mértékről hoz döntést. A maginfláció növekedésének mértéke pedig jóval alacsonyabb, ami azt is magyarázhatja, hogy a világ legfontosabb jegybankjai (az amerikai FED, az Európai Központi Bank és a Bank of England) egyelőre miért zárkóznak el a kamatemelés gondolatától.