Miután hosszas szabódás után már az Egyesült Államok is beállt a vakcinaszabadalmak ideiglenes feloldásának javaslata mögé a Kereskedelmi Világszervezetben, már csupán néhány országon múlik a világ vakcinaellátásának javítása.

Köztük Németországon, ami más uniós tagállamokkal szemben hajthatatlannak tűnik a vakcinaszabadalmak védelmének ügyében.

Miközben az olasz és a francia kormány teljes támogatásáról biztosította az eredetileg India és Dél-Afrika, valamint több más ország által kezdeményezett, és jelenleg már az USA által is támogatott tervet, miszerint ideiglenesen oldják fel a koronavírus-vakcinákat védelmező szabadalmakat, Németország az Egyesült Királysághoz hasonlóan megmakacsolta magát.

Ami nem is csoda, hisz a Pfizerrel társult német BioNTech cégnek például komoly gazdasági érdekei fűződnek ahhoz, hogy a globális szinten milliárdos tételben előállított vakcinájukat továbbra is csak ők gyárthassák. Ez egyébként igaz a brit AstraZeneca gyógyszeripari óriásra is, noha utóbbi cég termékét számos szegényebb országban gyártják licence alapján.

Az sem csoda, hogy a gyógyszeripar százával foglalkoztat lobbistákat, akiknek az a dolga, hogy lehetőleg meggátolják a vakcinaszabadalmak feloldását. Ez abból a szempontból kulcsfontosságú számukra, hogy amennyiben találmányaik generikus készítményként, azaz bárki által szabadon előállíthatók lennének, jelentős profittól eshetnének el a milliók halálával és százmilliók betegségével járó világjárvány adta lehetőségeket a legmesszemenőbbekig kihasználó gyógyszercégek.

Ezt érdemes szó szerint venni: ahogy szerdai cikkünkben is emlékeztettünk, a nagy gyógyszercégek, mint a Pfizer még nagyobbak lettek, a BioNTech pedig alig ismert startupból dollármilliárdokat érő nagyvállalattá vált.

Eközben az Egészségügyi Világszervezet szerint a gazdag országok a világszerte kiosztott COVID-19 vakcinák több mint 87 százalékát kapták meg, míg az „alacsony jövedelmű” volt gyarmati országok, a globális dél államai az oltóanyagok csupán 1 százalékához jutottak hozzá.

Eközben a német oltási kampány szépen halad, a népesség immár harminc százalékát oltották be, és minden bizonnyal elegendő vakcinával fog rendelkezni a teljes népessége átoltásához, a tervek szerint nyár végéig.

 
Forrás: Statista

Ez azonban nem mondható el a szegényebb országokról, a Qubit szerint a világ számos, kevésbé szerencsés táján akár hosszú évekig is várni kell majd a népesség átoltására. Mert nincs elég vakcina, mert drágán adják a gyógyszercégek (tegyük hozzá: már amelyik), mert a gazdag országok már a sokadik dózist kötik le a gyógyszergyártó cégeknél, miközben a világ szegényebbik felére csak mutatóba jutott.

Mert a gyógyszercégek és néhány kormány a mai napig úgy védi a vakcinákhoz kötődő szellemi tulajdont, mintha azon múlna az emberek élete, nem pedig a járvány legyőzéséhez szükséges tudás szabad hozzáférhetőségén.

Bár azt egyébként érdemes megjegyezni, hogy a Moderna bejelentette, hogy nem fogja érvényesíteni szabadalmi jogait, amennyiben a járvány legyőzése érdekében egy másik cég elkezd olyan technológiát alkalmazni, ami a vállalat szellemi tulajdona.

Különösen érdekesek a vakcinagyártók és az érdekeiket védő szervezetek, kormányok szakértőinek érvei. E szerint ugyanis a gyártást nem lehet csak úgy elkezdeni a receptek és a kutatási eredmények ismeretében, mert a különleges technológia és a hosszú ellátási láncok, a szakértelem stb. úgyis csak a nagy gyártóknál van meg, a másik gyakran hangoztatott érv pedig az, hogy precedenst teremthetne az eljárás.

Az érvelés azért sántít egy kicsit, mert ha olyannyira különleges szakértelem kellene a vakcinák előállításához, akkor nem kellene félniük a cégeknek, hogy más is elkezdi gyártani a terméküket – különben miért is védenék szabadalmi jogokkal, amiket érvényesíthetnek, ha egy ugyanolyan termék tűnik fel a piacon?

Ha tovább visszük ezt a logikai fonalat, akkor arra kell jutnunk, hogy minden bizonnyal attól félnek a cégek, hogy valakinek talán mégiscsak sikerülhet lemásolni és előállítani terméküket, ami értelemszerűen versenyhelyzetbe kényszerítené őket, ergo csökkenne a vakcinák ára, hozzáférhetőbbé válva a világ számos országa számára.

Az pedig, ha precedenst teremtene az eljárás, ugyancsak nem kellene, hogy problémát okozzon. Emlékeztetőül: egy globális egészségügyi vészhelyzet megoldása céljából oldanák fel a javaslat szerint a szellemi tulajdon védelmét, és csak arra az időre, míg le nem sikerül küzdeni a járványt. Miért is ne teremtenénk erre precedenst?

Az már csak hab a tortán, hogy több vakcinagyártó is jelezte már, hogy véleményük szerint képesek lennének előállítani koronavírus elleni vakcinát, amennyiben a szabadalmakat birtokló cégek megosztanák az ehhez szükséges tudást.

Azonban hiába tűnt úgy a járvány elején, hogy a koronavírus elleni küzdelem zászlaja alatt összefog a világ, és a szabad tudásmegosztás segítségével közösen legyűrjük a járványt, a vége mégis az lett, hogy a gazdag országok egy rahedli közpénzt toltak egy maroknyi magánvállalatba, amik aztán degeszre keresték magukat a pandémián, a szegény országok pedig – hiába ígért mást a Bill Gates, a szellemi tulajdon védőszentje – ott lettek hagyva ahol mindig, az út mellett.

Tedros Ghebreyesus, a WHO vezetője arra emlékeztetett publicisztikájában, hogy a szemünk előtt kibontakozó folyamatok épp úgy zajlanak le, mint a 80-as évek HIV járványa idején. Akkor ugyanis hiába fejlesztettek ki viszonylag hamar hatékony gyógyszereket, a gyógyszercégek inkább profitálni kívántak, minthogy megosszák a gyógymódot a világ szegényebb részével. Ahol ennek megfelelően tovább szedhette áldozatait a világot rettegésben tartó járvány. Miután a gazdag országok népei meg lettek mentve, a probléma már kevésbé tűnt égetőnek.

Mindazonáltal van megoldás a helyzetre. Ahogy a 444 emlékeztet, a kétezres években tíz, az HIV-világjárványtól különösen sújtott ország, köztük Brazília önkényesen feloldotta pár retrovirális gyógyszer szabadalmát, hogy fertőzött polgáraiknak hozzáférhető kezelést tudjanak nyújtani.

Erre most is megvan a lehetőség. Ha pedig a szegény országok önkényesen úgy döntenének, hogy nem veszik figyelembe a koronavírus-járvány elleni küzdelmet gátoló szabadalmi jogokat, azt is letesztelhetjük, hogy a nemzetközi szervezetek és a fejlett tőkés államok milyen jellegű szankciókat alkalmaznának velük szemben azért, mert lakóik egészségét fontosabbnak tartják, mint a nagyvállalatok profitját.

Bár azért mégiscsak elég ronda látvány lenne a szegény országok szankcionálása, miután a gazdagok folytatólagosan lerabolták a világ vakcinatermelését anélkül, hogy ezért bármiféle retorziót elszenvedtek volna.

Németországban eddig 33,6 millió dózist adtak be a koronavírus elleni vakcinákból. A világ 98 szegény országában összesen adtak be ennyit.