Öt hónappal azután, hogy az Egyesült Államok először adta meg a sürgősségi felhasználási engedélyt az első COVID-19 vakcinának, az oltási kampány a fejlődő világban teljes válságba jutott.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a gazdag országok a világszerte kiosztott COVID-19 vakcinák több mint 87 százalékát kapták meg, míg az „alacsony jövedelmű” volt gyarmati országok, a globális dél államai az oltóanyagok csupán 1 százalékához jutottak hozzá.
Afrikában a lakosság kevesebb mint 1 százaléka kapott akár egyetlen adag vakcinát is. Indiában, a világjárvány epicentrumában, ahol az elmúlt napokban 24 óra alatt 400 ezer új fertőzöttet is azonosítottak, és az emberek az utcán halnak meg, a lakosság kevesebb mint 10 százaléka kapott egyetlen dózist az oltóanyagból.
A „bombaüzlet”
A globális oltási katasztrófa ellenére az oltóanyag előállítása bombaüzletnek bizonyult az amerikai Pfizer gyógyszergyártó számára, amely kedden bejelentette, hogy 73 százalékkal szárnyalta túl a tervezett bevételeit.
Azáltal, hogy a vakcina ára körülbelül 20 százalékkal meghaladta a kifejlesztés és az előállítás, azaz a termelés költségeit, a vállalat csak az első negyedévben közel egymilliárd dollár (300 milliárd forint) nyereséget könyvelhetett el.
A Pfizer arra számít, hogy idén 26 milliárd dollár értékben ad el oltóanyagot, ami mintegy 5 milliárd dollár nyereséget fiall majd.
A Pfizer részvényeinek árfolyama tavaly óta közel 50 százalékkal emelkedett, míg a német partnere, az addig ismeretlen BioNTech néhány hónap alatt startupból több milliárd dollárt érő vállalattá vált, amely milliárdos bevételt termel a gazdag részvényeseinek.
A Pfizer versenytársának, a Modernának a részvényárfolyama az elmúlt 12 hónapban több mint megnégyszereződött, és a cég vezérigazgatója, Stéphane Bancel – ahogyan a Times fogalmazott – „5 milliárd dolláros emberré” avanzsált.
Állami befektetés – a magáncégek gazdagodása
A magáncégek és részvényeseik gazdagodását a kormányok befektetései teszik lehetővé, különösen az Egyesült Államoké, amely több mint 10 milliárd dollárt költött a Pfizer és a Moderna által eladott vakcinák kifejlesztésére.
A Pfizer kereskedelmi sikere ellentétben áll az AstraZenecáéval, amely az Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztette ki a koronavírus elleni vakcinát, és a jelenlegi világjárvány idején nonprofit alapon biztosítja az oltást.
Az AstraZeneca a múlt héten hozta nyilvánosságra, hogy az első negyedévben komoly veszteséget szenvedett el, hiszen a 224 millió dolláros bevételt nem egyensúlyozták a termelési és fejlesztésre szánt költségeket.
Míg ők két adag védőoltásért 4,30 és 10 dollár közötti összeget számítanak fel, a Moderna két oltásért 30 dollárt kér az Egyesült Államokban és 36 dollárt az EU-ban.
Le a szabadalmi jogokkal!
Noha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felszólította a kormányokat, hogy mondjanak le a vakcinák szabadalmi jogáról (amelyet a Moderna például ingyen kapott meg), az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az európai uniós országok erre nem hajlandóak.
A felszólításra egyes meghatározó amerikai lapok hisztérikusan reagáltak.
Hétfőn a Washington Post szerkesztőségi cikkben kelt ki a szabadalmi jogok feloldása ellen. A lap szerint az oltóanyagok hozzáférésének biztosítása, a termelési kapacitások jobb kihasználása „ártana az innovációnak”.
Noha ezeket az „újításokat” állami laboratóriumokban az állam által alkalmazott kutatók készítették. A Pfizer és a Moderna oltóanyaga is a Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) Vakcinakutató Központjának kulcsfontosságú felfedezésén alapulnak, s nem saját kútfőből származnak.
Az egyetlen dolog, ami „magánjellegű” bennük, az a nyereség és a vakcinák gyártásának és forgalmazásának a joga.
