7 probléma, amit Karácsony Gergelynek meg kell oldania, ha győzni akar

A lenti problémahalmaz nem az összes kihívás, amivel most Karácsonynak szembe kell majd néznie, de szerintem ezek lesznek a leglényegesebb pontok. A kampány hosszú és kemény lesz a következő három hónapban, hiszen az elmúlt 10 évben nem volt olyan választás, ami előzetesen ennyire szorosnak nézett ki, és ekkora lehetőség lett volna az ellenzék számára. Ezért 7 pontban próbáltam összegyűjteni, mik azok a problémák, amikkel a Karácsony-kampánynak szembe kell néznie a Tarlóssal szembeni győzelem érdekében.

1. A kampány felívelő szakaszának megtartása

Karácsony tegnapi győzelme természetes módon felívelő szakaszba dobta a kampányát. Valószínűleg a győzelemmel jó pár tízezer új szavazót szerzett, ez pedig nagyban megkönnyíti majd az őszi kampányát.

A kérdés az, fenn tudja-e Karácsony tartani ezt a felívelő szakaszt, hiszen minden órában, amíg ez tart, biztos szavazókat szerezhet az ellenzéki pártok főpolgármester-jelöltje. Persze az már tegnap is látszott, hogy ez nehéz lesz. Kálmán Olga nem segített a helyzeten, ahogy nyilván a Fidesz és Puzsér Róbert érdeke is az, hogy leverjék ezt a felívelést. Ellenben az olyan mondatok, amiket a Momentum jelöltje, Kerpel-Fronius Gábor mondott Karácsony támogatásáról, és arról, hogy esetleg közvetítene Puzsér és Karácsony között a köztük lévő ellentét feloldása érdekében, erősíthetik utóbbi kampányát.

Kérdés, maradt-e valami Karácsony tarsolyában a következő pár hétre, hiszen nem csak biztos szavazókat lehet ilyenkor szerezni, hanem aktivistákat, pénzt, email címeket, adatokat, amik létfontosságúak lesznek októberben. Ezeket pedig most, amikor van figyelem és ott van Karácsony arca mellett a győzelem, sokkal könnyebb és olcsóbb beszerezni.

2. Saját pártjainak felsorakoztatása

Karácsony Gergely tegnap az ATV Egyenes Beszédben azt mondta, olyan kampányt képzel el, ahol az utolsó önkormányzati jelöltig mindenki ugyanazt a kampányt tolja. Nyilvánvalóan ez is lenne a leghatékonyabb módja a kampányolásnak. Csak hogy ez azt is jelenti, hogy minden pártnak a saját erőforrásait kell összedobnia a közös kampányba valamilyen módon.

Csakhogy az ellenzéki politizálás a politika törvényszerűségei és némi Trónok harca-effekt miatt ennél széttartóbb.

A DK, az MSZP, a Momentum elsődleges érdeke az, hogy megnyerjék a saját polgármesteri kampányaikat.

Illetve, ha az LMP-vel és a Jobbikkal kiegészítjük ezt a sort, akkor saját egyéni önkormányzati kampányaikat. Erre fogják fordítani a saját létező erőforrásaikat, mert a továbbiakban ez hoz nekik majd újabbakat.

Persze egy erős, jól sikerült főpolgármesteri kampány felhúzza és erősíti a többi kisebb kampányt is, tehát erőforrást spórol meg a pártoknak. De kérdés, van-e ehhez elegendő bizalom a pártokban egymás és Karácsony felé, illetve, hogy hajlandóak-e egy olyan kampányba energiát rakni, ami nem csak őket, hanem a riválisokat is erősiti, a végén pedig a legtöbb babért nem ők, hanem Karácsony Gergely arathatja le.

Ennek az együttműködésnek három kulcsa van alapvetően: a DK és a Momentum hozzáállása és az MSZP belső harcai. Karácsony és Kerpel-Fronius Gábor tegnapi kommunikációja alapvetően azt mutatja, hogy a Momentummal lesz a legkevésbé gond. Gyurcsány Ferenc az elmúlt 24 órában két posztban is azt írta meg, hogy beállnak Karácsony mögé, de az egész bohózat Kálmán Olga nem megjelenésével azt vetíti előre, hogy a DK-nál akadhatnak gondok a támogatásban.

Az MSZP belső erőviszonyait és ezek kapcsán a párt támogatásának esetleges változását pedig nincs élő ember, aki felmérje. Beszédes volt például a tegnap délutáni MSZP-Párbeszéd sajtótájékoztatón, ahogy Molnár Zsolt beszélt a párt elnökéről, Tóth Bertalanról. Először elkezdte kimondani, hogy ahogy a pártelnök úr mondta, majd valahol a pártelnök szó felénél azt abbahagyta, és némi ö-zés kíséretében csak Tóth Bertalanként hivatkozott rá. Azt látjuk, hogy Kunhalmi Ágnes harcosan kiállt Karácsony mellett, de hogy az MSZP maga mit csinál a következő 3 hónapban, az kérdéses.

3. A Puzsér-probléma

Hiába az előválasztás, azon Puzsér végül nem indult, így 3 számottevő jelölt vág majd neki a választásnak. Puzsér és Karácsony szavazói bázisában van átfedés, kérdéses persze, hogy mekkora. Az biztos, hogy a Momentum, a Jobbik és az LMP szavazóinak egy része eközött a két jelölt között fog ingadozni.

De ennél Karácsony számára nagyobb probléma az a helyzet, ami a tegnapi nappal felállt. Addig 5 jelölt volt a színpadon,

Tarlós a jobbszélen, Puzsér középen és a 3 előválasztási jelölt baloldalon, akiknek bár voltak vitáik, de azért alapvetően egymást erősítették a hasonló programokkal.

Most ez megváltozik. Marad 3 jelölt, Tarlós szerepe egyértelmű, de Puzsér politikai pozíciójából az következik, hogy neki a szavazatok megszerzéséért Karácsonyt kell támadnia. Így az eddigi három az egy plusz egy ellen semleges helyzetből az marad, hogy Tarlós és Puzsér Karácsony ellen.

Ezen egyébként segíthetne, ha valamilyen pozícióval Kerpel-Fronius Gábor és Kálmán Olga kampányban maradna, és tudnák is segíteni Karácsony kampányát.

4. Aszimmetrikus kampány

A fenti problémát pedig súlyosbítja a magyar média helyzete. Mivel Karácsony mögött nincs médiatámogatás, ezért egy olyan asszimetrikus kampányban kell megküzdenie, ahol nem csak az őt támadó szereplők vannak többségben, hanem azoknak a lehetőségei is szélesebbek. Bár Puzsér Róbert magától ezzel nem fog élni, de biztos, hogy a kormánypárti média Karácsony-ellenes megszólalásait ki fogja emelni. Sőt, ha okosak a kormánypárti kampány háttéremberei, akkor megpróbálják majd Tarlós vs. Karácsonyból Karácsony vs. Puzsér kampánnyá alakítani a választást azzal az egyszerű trükkel, hogy Puzsér szerepét felerősítik, a többi ellenzéki szereplőt pedig róla fogják folyamatosan kérdezni, a választók számára a médián átjövő tétet így átalakítva.

De nem csak ez veszélyes Karácsonyra, hanem az is, hogy míg Tarlós és Puzsér minden botlását nem szedi szét a független média, addig a kormánypárti az ő botlásait szét fogja.

Durvább esetekben pedig ezt a független médiának is át kell vennie az etika szabályai szerint. Így Karácsony hibái sokkal többet fognak szerepelni és sokkal nagyobb terjedelemben jutnak majd el a választókhoz, mint Tarlós vagy Puzsér hibái.

De ez fordítva is igaz. Egy jó kampányhúzásról nem fog beszámolni a kormánypárti média, a független pedig nem fog úgy rajongani érte, mint ahogy egy-egy Tarlós húzásnál a kormánypárti.

Ebből a médiahelyzetből és a jelöltek felosztásából pedig már automatikusan kialakul az a helyzet, hogy Karácsony kampánya, még ha jobb is lesz Tarlósénál, a médiában akkor is bénábbként fog megjelenni.

5. Grassroots kampány építése

Pontosan ezért Karácsony ezt a meccset a médiában nem nyerheti meg, így az utcán kell megnyerni. Ahogy ezt a jelölt maga is tudja, a legnagyobb esélye az, ha az aktivistáival személyesen szedi össze azt a nagyjából 400 ezer szavazatot, ami kell  a győzelemhez.

De ehhez több ezer, tízezer aktivistára van szükség, és egy olyan kampánygépezet felépítésére, amely elbírja ezeket az aktivistákat, kerületi, sőt kerületen belül egyéni önkormányzati képviselői szinten megtudja szervezni az ő mozgásukat. Egyelőre azt látjuk, hogy Karácsony egyáltalán szavazni 35 ezer embert volt képes elvinni a mérések alapján körülbelül 300 ezer szavazójából. Pedig a győztes kampányhoz ezekből a szavazókból aktivistákat kéne csinálni. Ma nem látszik az, se a Karácsony-kampány online, se utcai jelenlétéből, hogy ezzel a problémával hogy tud megbirkózni a jelölt.

6. Tarlós kihívása

A Karácsony-kampány kulcseleme, hogy egyenrangú félként tud-e fellépni Karácsony Tarlóssal szemben. Az elmúlt napokban elég furcsa volt, hogy a szokásos Fidesz-taktikától eltérően Tarlós reagált és saját maga állt bele a jelöltekbe. De ez valószínűleg a továbbiakban nem így lesz. Ma reggel már Kocsis Máté volt az, aki reagált Karácsony győzelmére. A Fidesznek elemi érdeke, hogy ne Tarlós vs. Karácsony meccs alakuljon ki.

Tarlósnak valójában csak egyszer kellett érdemi küzdelmet folytatnia a főpolgármesteri címért, 2006-ban, akkor pedig el is bukta a címet a nem épp a legerősebb korszakát élő Demszky Gáborral szemben. Karácsony ezzel szemben most két előválasztáson bizonyította, benne van a kampány a lábaiban, fiatal, tettrekész politikus képét mutatja, márpedig Tarlósra nem ez a dinamika volt jellemző az elmúlt időszakban. Ha a két jelöltet egymás mellé állítják, nem biztos, hogy Tarlós jönne ki belőle jobban, és mivel ő vezet a kutatások szerint, ezért egy vele való  vitával járó nyilvánosság csak felhúzni tudná Karácsonyt.

Így biztos, hogy a Karácsony-kampány egyik központi eleme a vita kell, hogy legyen.

Vagy le kellene Tarlóst ültetni vitára, vagy vitahelyzeteket teremteni, vagy ráégetni a regnáló főpolgármesterre a megfutamodás címkét.

7. Parkolási botrány lezárása

A parkolási botrány annyiban túlmutat önmagában, hogy alkalmassági kérdés is egyben. Ilyen értelemben azt a kérdést veti fel, hogy Karácsony vajon úrrá tud-e lenni fontos helyzetben az őt támogató pártokon.

Az az állítás túlzás, hogy Karácsony a parkolási maffia része vagy embere lenne, hiszen a parkolási maffia túlmutat Zuglón, és olyan hír nem került napvilágra, ami azt mutatná, Karácsony profitált ebből a korrupciós sorozatból. Körülbelül pont annyi része volt benne, mint Tarlós Istvánnak.

Az viszont a kampány egyik fő kérdése lehet, hogy ahogy Zuglóban nem tudta megállítani ezt  a botrányt, úgy főpolgármesterként képes lesz-e erre.

Ha Karácsony ezt tudná bizonyítani a kampányban, például a pártok tényleges csatasorba állításával, a pártok részérdekeinek letörésével, akkor az ellenfelei egyik adukártyáját ütné ki.

Persze, még ha mindegyik fenti problémát a lehető legjobban oldja meg Karácsony, akkor se biztos, hogy nyer. Egy kampány kiszámíthatatlan, és bármikor történhetnek váratlan dolgok. De az biztos, hogy ha a fenti problémákat nem oldja meg, vagy legalábbis a többségét nem oldja meg, akkor nehezen elképzelhető, hogy Karácsony nyerni tudna októberben.

Címlapkép: Mérce
Olvass tovább!