Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.
Önkormányzati választás 2019.
Főopolgármester-választás állása 92.19%-os feldolgozottságnál
50,62%
KARÁCSONY GERGELY
44,29%
TARLÓS ISTVÁN
4,44%
PUZSÉR RÓBERT
Jelenleg esélyes budapesti polgármesterek
kormánypárti
9
ellenzéki
14
Feldolgozottság: 90.74%
Jelenleg esélyes megyei jogú városok polgármesterei
kormánypárti
13
ellenzéki
10
Feldolgozottság: 99.96%
Kattints ide a részletekért!

Bevallom, én nem rúgnám fel Gajdics Ottót

Én nem éreztem még sosem késztetést arra, hogy felrúgjam Gajdics Ottót, vagy az egyet nem értésemet úgy fejezzem ki, hogy egy darab szarhoz hasonlítsam. Ezt nem azért írom le, mert  valami felsőbbrendűség jele lenne mindez, csak szeretném nyugtázni a tényt, hogy lehet szardarabhoz hasonlítás és felrúgás nélkül is gondolkodni valakiről, aki nem ért velem egyet, vagy másként éli meg az életét, mint én.

Amikor leírom ezeket a mondatokat, akkor egyébként kicsit furcsán érzem magam, mert mégiscsak szabadkoznom kell olyan dolgok miatt, ami miatt szabadkozni teljesen abnormális. Szabadkozom, mert nem hasonlítok embereket szardarabhoz, és mert nem gondolom azt, hogy enyém a teljes erkölcsi igazság.

Hogy értsük, miről van szó, ahhoz fel kell idéznünk Gajdics Ottó szavait, amiket annak kapcsán mondott el, hogy az IKEA egy Twitter-posztban reagált a nemzetközi szélsőjobboldal olasz családvédelmi konferenciájára, ebben pedig egy vélhetően leszbikus pár is feltűnt:

„De ha lenne wifikódja az önmagát kutyának képzelő lónak, akivel együtt él ez a leszbikus pár és úgy alkotnak családot, akkor biztos megfejtenék a bútorösszeszerelés rejtelmeit. És még egyszer mondom, ez engem nem is zavar. Azt csinálnak, amit akarnak, csak ne nevezzék családnak. A családnak a Bibliától kezdve rengeteg nagyon szép, nagyon pontos meghatározása van. Ez, amit ők mondanak, egyáltalán nem tartozik közé, és nem is kell, hogy közé tartozzanak, mert mi toleránsak vagyunk, mi befogadóak vagyunk, mi együtt tudunk velük élni, úgy, ahogy a száraz kutyapiszokkal az árokparton. Még csak föl sem rúgjuk őket.”

A helyzet az, hogy a kormánypárti megmondó emberektől én nem várom el, hogy toleránsak legyenek vagy befogadóak. Nem kell ezt hazudni, nem azok. Még azt sem várom el, hogy az ő világképükbe egy leszbikus család beleilljen, nem kell szeretni semmit, de azt, mint hangsúlyozottan kormánypárti megmondó emberektől azért elvárnám, hogy ne akarjanak már felrúgni embertársaikat, mert nem az ő képük szerint élnek, és ne hasonlítsák őket egy darab szarhoz.

Kicsit kemény napokon vagyunk túl. Pócs János videója, a szolnoki önkormányzati képviselő, aki külön fajnak nevezte a cigányságot, a Jobbik hangfelvételei, és most ez az igazán jó ízű buzizás.

Olyan ez az egész, mintha tényleg csak arról gondolkodna a kormánypárti média, hogy kijelölje a mi (akik mi vagyunk és jók) és ők (akik gonoszak) kategóriáit, és az elveszne, hogy mitől lesz jobb.

Mert az országnak attól biztos nem lesz jobb, ha szardarabhoz hasonlítjuk a melegeket. Nem lesz jobb melegnek lenni, nem lesz jobb homofóbnak lenni, és nem lesz jobb a családoknak sem.

Attól se lesz jobb az ország, ha egy politikai erő meghatározza, mi az a család, mi az emberi faj, ebbe beletartoznak-e a leszbikus családok, és a cigány emberek.

Attól lesz jó, ha jobb élni az országban, ha bármilyen gyerek, legyen az cigány, szivárványcsalád gyermeke, boldogan tud felnőni, megfelelő oktatást kap, nem éhezik stb. A kormánypártoknak, meg a megmondóembereinek pedig speciel ennek elősegítése lenne a dolga.

Ezt viszont biztosan nem lehet úgy elérni, ha bármelyik politikai erő képviselője (legyen az balos vagy jobbikos) fel akar rúgni embereket, vagy szardaraboz hasonlítja őket, de az se segít, ha a családfogalom átírásával, vagy a támogatási rendszer meghúzásával kizárja őket abból a lehetőségből, hogy anyagi jólétben és boldogságban nőjenek fel.

Pontosan ebből kiindulva, az a politikus vagy közéleti személyiség, aki szardarabhoz hasonlítja egy embertársát, árt az országnak. És az a politikus is, aki nem rábízza a család fogalmát az emberekre, és a rászorultság alapján osztja a támogatást, oda, ahova kell, árt az országnak.

Mert a családoknak akkor jobb, ha az egész országnak jobb, ha kisebb a szegénység, jobb az oktatás minősége, nincsenek milliók, akikről az állam lemondott. Nem akkor jobb a családoknak, ha rezsicsökkenthetik a medencét, megvehetik a 20 milliós autót kedvezménnyel, a 4. gyerek után az asszonyra írathatják a cégeket, hogy az SZJA-mentességgel a tőkejövedelem után se kelljen adózni. Ezzel csak a gazdagoknak lesz jó, és nem a családoknak.

Persze ezért ezeket a megmondókat és politikusokat nem rúgnám fel, nem is hasonlítom őket szardarabhoz, csak megkérném őket, hagyják abba az ország módszeres tönkretételét.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd
Olvass tovább!