Munkára kényszerítik az ukrajnai menekülteket, még ha ezért szét is szakadnak a családok
Egy rossz rendelet alaptörvény-ellenes értelmezése lehetetlen helyzet elé állítja a menekült családokat.
Egy rossz rendelet alaptörvény-ellenes értelmezése lehetetlen helyzet elé állítja a menekült családokat.
Jogvédők szerint a törvény a gyakorlatban alkalmazhatatlan, ugyanakkor kirekesztő, hangulatkeltő jellege miatt fontos, hogy ne dőljünk be neki.
Még akkor sem, ha törvényi feladatát mulasztja el. Hat család 2017-ben indított perében adott igazat végül a Belügyminisztériumnak a bírói szerv.
Magyarországon rendszeresen gyilkolnak meg nőket és gyermekeket a családtagjaik, a közeli hozzátartozóik. A becslések szerint hetente legalább egy nő életét követeli a családon belüli erőszak.
Gyilkossággal zárul az egyébként is véres év. A nők elleni erőszak rendszerszintű probléma Magyarországon, az állami válaszok továbbra sem elégségesek.
A dunakeszihez hasonló esetek nem esetlegesek és véletlenszerűek: a hozzátartozó sérelmére elkövetett emberöléseket általában évekig tartó bántalmazó magatartás előzi meg, így az erőszakos viselkedés felismerésével, a kockázatok felmérésével, és a megfelelő fellépéssel a gyilkosságok megelőzhetők lennének.
Az, hogy ma Magyarországon egy várandós nő és családja utcára kerülhet, a kormány nem létező lakáspolitikájának és a rászorulókat diszkrimináló családtámogatási rendszerének a következménye.
Ismét nem sikerült a rászorulókra szabni a támogatást.
Kedden éjfélkor véget ért a kilakoltatási moratórium. A lakhatással foglalkozó érdekvédelmi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy ha nem lesz hosszabbítás, a járvány és a gazdasági válság idején sok nehéz sorsú és kisgyermekes család kerülhet az utcára.
A nők lakhatási problémái nagyon szorosan összefonódnak a bántalmazással és a nők elleni erőszakkal. A nehézségeiket fokozza a gazdasági kiszolgáltatottságuk is.