Mégsem kötelezhető az állam arra, hogy támogatott lakhatást biztosítson Budapesten azoknak a halmozott fogyatékossággal élő embereknek, akikről jelenleg idősödő szüleik gondoskodnak – írja az rtl.hu. A Kúria annak a hat családnak az ügyében hozott döntést, akik még 2017-ben indítottak pert az állammal szemben, amit tavaly jogerősen meg is nyertek. A Belügyminisztérium fellebbezett a legfelsőbb bírói szervez, ami a múlthéten végül kimondta,

az államtól nem lehet kikényszeríteni a segítséget, még akkor sem, ha törvényben meghatározott feladatát mulasztja el.

Az ítélethirdetésen elhangzott az is, „a döntés nem jelenti ugyanakkor az eljáró bírók részéről a felperesekkel az együttérzés hiányát”.

Az RTL által megkérdezett, családokat képviselő jogász elmondta, a Kúria ugyan együtt érez a családokkal, de mégsem kötelezi az államot a feladatai végrehajtására. Boros Ilona, a TASZ projektvezetője szerint ez teljességgel abszurd:

„Azt mondták, hogy valóban jár ezeknek a családoknak és minden fogyatékos embernek támogatott lakhatás Budapesten, valóban nincsen egy darab férőhely sem a fővárosban, sem az országban, de ennek létrehozását polgári peres úton nem lehet kikényszeríteni az állami szervek ellen.”

Megszólaltatták az egyik pereskedő anyát is, aki több mint harminc éve neveli egyedül idén negyven éves fiát. Schilling Magdolna az ítélet hirdetés után úgy fogalmazott,

„a lelkem romokban van”.

Schilling hozzátette, tavaly, amikor a bíróság az ő javukra ítélet azt hitte, fia méltó körülmények között élhet majd azután is, hogy ő már nem tud róla gondoskodni. Ezt „nullázta le” számára a Kúria ítélete:

„Mennyi ideje van az embernek hátra? Hogy fogom bírni? Most is minden nap egy kínlódás, hogy az ember talpon tudjon maradni, tudja csinálni. A lelke az valahogy vigye tovább, a szíve, a lelke.”

Amint arról beszámoltunk, 2021 decemberében úgy tűnt, pont került arra a négy éve húzódó bírósági ügyre, amelyet 6 budapesti édesanya indított az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság ellen. Az édesanyák azért fordultak a bírósághoz, mert az állami szervek nem biztosítottak megfelelő lakhatást a súlyos fogyatékossággal élő felnőtt gyermekeik számára, így az érintett szülőknek maguk kellett gondoskodniuk az ellátásukról és a gondozásukról.

A Fővárosi Törvényszék akkor kimondta, hogy ez a gyakorlat súlyosan sérti az édesanyák és gyermekeik emberi méltósághoz, egyenlő bánásmódhoz és magánélethez fűződő személyiségi jogait és számukra azonnal létre kell hozni támogatott lakhatási férőhelyeket, továbbá 10 millió forint nemvagyoni kártérítés illeti meg az érintetteket.

Ezt a pénzt a családoknak a Kúria döntése után vissza kéne fizetniük, ha felvették volna azt. Mivel a TASZ számított arra, hogy az állami szervek minden lehetőséget ki fognak használni, és Kúriához is fognak fordulni, ezért azt tanácsolták egy évvel ezelőtt az édesanyáknak, hogy a nekik jogerősen megítélt kártérítést ne vegyék át.

„Hogy ne kerüljenek abba a még ennél is méltatlanabb helyzetbe, hogy vissza kelljen fizetniük a pénzt”

– mondta el ezzel kapcsolatban Boros Ilona.

A Törvényszék 2021-ben azért is döntött a károsultak javára, mert az ENSZ  2007-ben ratifikált Fogyatékosügyi Egyezményének megfelelően az állami szervek kötelesek lennének megfelelő lakhatást biztosítani a fogyatékossággal élő felnőtt emberek számára, ahol  az önálló életükhöz kapnak segítséget. Ezzel szemben az állam szervek csak a fővárostól 200 kilométerre található, halmozott fogyatékossággal élők számára fenntartott intézményeket ajánlották fel ezeknek a családoknak.

Azonban ezekben az állami  intézményekben a személyzet leterheltsége okán nem tudja megadni a fogyatékossággal élők számára elengedhetetlen személyes figyelmet, ráadásul a nagy távolság a rendszeres személyes kapcsolattartást is megnehezíti, ez pedig különösen nagy lelki terhet ró azokra a szülőkre és gyermekekre, akik  gyakran évtizedeken át minden percet együtt töltöttek.

Az ENSZ egyezményével összhangban lévő hazai jogszabályok éppen ezért a támogatott lakhatásnak is hívott rendszer fenntartására kötelezi a magyar államot, amely lehetővé teszi a fogyatékossággal élők számára, hogy a szüleiktől való lassú, de folyamatos leválás során tanulnak meg önállóan élni a lehetőségeikhez képest. A hatóságok azonban rendre azzal hárítják el a Budapesten élő érintettek kérelmeit, hogy a fővárosban jelenleg még nem áll rendelkezésre a támogatott lakhatáshoz szükséges infrastruktúra. Így azok a gyakran idős szülők, akik nem akarják kitenni a fogyatékossággal élő gyermekeiket a lakhelyüktől távol eső intézmények jelentette hirtelen elválás traumájának–kénytelenek az otthoni gondozást választani. Ehhez azonban –ahogy arról már mi is számos alkalommal beszámoltunk– az állam nem biztosít megfelelő anyagi támogatást. A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékossággal élő gyermeküket otthon ápolók részére folyósított ellátás (GYOD) összege Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter szeptemberi bejelentése alapján jövőre elérheti a minimálbér szintjét, vagyis a 200 ezer forintot.