Az alulfinanszírozottság miatt a megszűnés szélére sodródott az otthoni szakellátás
Nemcsak a gazdasági válság, de az alacsony bérekkel összefüggő szakemberhiány is nehéz helyzetbe hozta az ágazatot.
Nemcsak a gazdasági válság, de az alacsony bérekkel összefüggő szakemberhiány is nehéz helyzetbe hozta az ágazatot.
Minden politikai erőnek felelősséget kell vállalnia a társadalom egyik legkiszolgáltatottabb csoportjáért, és el kell köteleződnie életkörülményeinek javítása mellett egy olyan országban, ahol valóban minden család számít.
És mi maradt ki ebből a programból? Újságírónk a Magyar Női Érdekvédő Szövetség két munkatársát, Juhász Borbálát és Sáfrány Rékát kérdezte.
Míg vannak járások, ahol egyetlen embertől se vonták meg a támogatás jogosultságát, vannak olyan helyek, ahol a támogatásban részesülők 20 százaléka elesett a jövedelmétől.
Azt sem unja még leszavazni a kormányoldal, hogy a szociális szektorban dolgozók megkapják az egyszeri 500 ezer forintos bérkiegészítést a járvány alatti pluszmunkáért.
Rengetegen napi 0-24 órában, szünnap nélkül ápolják családtagjaikat, havi 50 ezerért.
Józsefvárosnak és Ferencvárosnak éppen olyan képviselőre lenne szüksége, aki a legmesszebbmenőkig hisz abban, hogy minden embernek joga van a teljes élethez, és ha kell, megteremti az ehhez szükséges intézményeket.
Rétvári Bence Ungár Péter írásbeli kérdésére adott válaszában azt állítja, hogy az otthonápolás támogatása nem része az Egészségügyi Világszervezet protokolljának. Egy 2020-as WHO-s tájékoztató viszont a kifejezetten a COVID-dal kapcsolatban fogalmaz meg szakmai javaslatokat az otthonápolási rendszerről.
Az országgyűlési képviselő az Egészségügyi Világszervezet protokollját ajánlja a magyar kormány figyelmébe
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az otthonápolás állami támogatása elengedhetetlen. Az állami támogatás összege Magyarországon jelenleg nem éri el a minimálbért.