Az idei, előbb érkező minimálbér-emelés nem sokat tárgyalt, szomorú fejleménye, hogy tovább nő az egyenlőtlenség a gyermeküket otthon ápolók és a más hozzátartozójukat (szüleiket, párjukat, testvérüket) otthon ápolók között. A gyermekek otthongondozási díja (gyod) ugyanis az idén előbb, már decemberben érkező minimálbér-emeléssel együtt és azonos mértékben emelkedik, míg az ápolási díj összege és emelkedésének mértéke is töredéke ennek, ráadásul csak januárban kapják meg az érintettek.

Holott az elvégzett munka szempontjából nem lehet különbséget tenni otthonápoló és otthonápoló között – mindegy, hogy milyen fokú rokoni szál köti az ápolt családtaghoz.

A gyodot 2019-ben vezette be a kormány, majd 2022-től a mindenkori minimálbérhez igazította, így 2024-től bruttó 266 800 forintra emelkedik, mindez pedig vitathatatlanul az éveken át kitartóan kampányoló érintettek és civilek érdeme, a más hozzátartozójukat otthon ápolókról azonban azóta sem vesz tudomást a kormány.

A nekik járó ápolási díjat idén – több más szociális ellátással együtt – csupán 5,2 százalékkal emelték, ahogyan egyébként a nyugdíjemelést is tervezték, mégis, végül egyedül a nyugdíjasok kaptak a sérülékeny csoportok közül jóval magasabb (az áremelkedésekhez képest persze így sem elégséges), az év közbeni kompenzációval együtt 18,5 százalékos emelést.

Az ápolási díj jövőre is csak 6 százalékkal emelkedik, ami a nettó 45 ezer forintos alaptámogatás esetében mindössze 2700 forintot jelent

– hívta fel a kormány figyelmét Komjáthi Imre MSZP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésében, arról érdeklődve, miért nem kompenzálják a nyugdíjasokhoz hasonlóan a leginkább rászoruló, szociális ellátásokban részesülőket is, miért nem emelik már decemberben az ápolási díjat is, ha a gyod decemberben emelkedik, illetve miért tesznek különbséget az otthonápolók között.

Bár tény, hogy a minimálbér összege sem elegendő egy rengeteg kiadással terhelt, munkavállalásra általában képtelen, a nap, sőt az év minden órájában szolgálatban lévő otthonápoló és tartósan beteg gyermeke méltó életkörülményeinek megteremtéséhez,

így is erős a kontraszt, ha arra a 30 ezer otthonápolóra gondolunk, akik 40 és 80 ezer forint közötti ápolási díjat kapnak legfeljebb. Csak azért, mert nem gyermeküket ápolják otthon.

A kérdéseket feltevő képviselő egy jó adag gyurcsányozást kapott Rétvári Bence belügyi államtitkártól, érdemi választ nem.

Az otthonápolók régóta lehetetlen helyzetükre próbálják felhívni a kormány figyelmét, idén ősszel pedig kampányba kezdtek az érintettek: az aHang segítségével szeptemberben szabadtéri kiállításon mutatták be azokat az eszközöket, amelyeket a rokonaikról gondoskodóknak hónapról hónapra, súlyos összegekért kell megvenniük. Az eszközöket, pelenkákat, gyógyszereket otthonápolók vallomásai és üzenetei kísérték. A résztvevők elmondták: az otthonápolást végzők körében nagy probléma a kiégés, hiszen rengeteg a fizetnivaló, nincs pihenőidő és hatalmas a bizonytalanság. Sokan pedig fizikailag is belerokkannak az embert próbáló feladatba, hiszen nekik kell a fekvőbeteg hozzátartozójukat mozgatni, pelenkázni, a több tízkilós tolókocsival bevásárolni.

Az eseményen a szervezők által meghívott, de meg nem jelent Fülöp Attila  gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárt ábrázoló figurának olvasták fel az otthonápolók méltatlan körülményeiről, az elmaradó gyógyszerkiváltásokról és a napi 24 órás gondoskodásról szóló történeteit. Nem sokkal később Novák Katalin köztársasági elnököt kérték, hogy álljon ki az ápolási díj megemeléséért.