Klímaellenzék, avagy miért vagyok vegetáriánus

Március 15-én nem csak a kormány elleni, nagyon összefogott tüntetés érdemelte volna meg az ellenzéki közönség figyelmét. Volt ugyanis kettő klímatüntetés is Budapesten (egy civilek, egy pedig az LMP ifjúsági tagozata szervezésében), a globális klímasztrájkhoz kapcsolódva.

A klímasztrájk ötlete a 16 éves svéd Greta Thunbergtől származik, aki az év elején kezdett iskolasztrájkba, hogy felhívja a figyelmet a klímaváltozás veszélyeire és követelje a minél gyorsabb és hatékonyabb intézkedések meghozatalát. Thunberg mozgalma azóta globális méreteket öltött, őt magát jelölték a Nobel-békedíjra, és meghirdettek egy nagy, globális sztrájkot március 15-ére, ehhez csatlakozott a Fridays for Future Magyarország nevű Facebook-oldal által szervezett magyar tüntetés. (Magyarországon ugye nem lehetett iskola helyett menni tüntetni ezen a napon a nemzeti ünnep miatt, így a sztrájk része nálunk kimaradt, sebaj.)

Pécs, 2019. március 14.
A Zöld Fiatalok Egyesületének (Zöfi) piknikkel egybekötött klímasztrájkja a pécsi Széchenyi téren 2019. március 14-én. A figyelemfelkeltõ akcióban világszerte több mint 1200 város vesz részt. A pécsi rendezvényen a gyerekek egy hatalmas, kézzel festett világtérképet terítettek ki a városháza elé.
MTI/Sóki Tamás

A mozgalom érdekessége, hogy kifejezetten fiatal, középiskolás korú aktivisták vezetik. Az ő jövőjüket teszi tönkre Donald Trump idióta klímaváltozás-tagadása, hiszen a hetvenkét éves amerikai elnök nem fogja megélni a globális felmelegedés következményeit. (Meg persze neki mindig lesz elég pénze elmenekülni.) Izgalmas például a videó, ahol különböző korú diákok próbálják rávenni Diane Feinstein amerikai szenátort a Green New Deal nevű javaslatcsomag támogatására, aki erre igen kioktatóan reagált.

A tét óriási: ha a bolygónk hőmérséklete nem másfél, hanem két fokkal emelkedik meg az évszázad végére (az ipari forradalom előtti időkhöz képest), az sok millió ember számára tenné a mindennapok részévé a vízhiányt vagy az extrém hőséget, gyakorlatilag teljesen kipusztítaná a korallzátonyokat, és gyakorivá tenné az északi sarki jégsapka teljes elolvadását. Na nem mintha a másfél fokos esetben olyan rózsás lenne a helyzet. Ráadásul még a két fokos csökkenés is csak beavatkozások árán érhető el.

Az ENSZ szerint a másfél fokos cél eléréséhez 2030-ig 45%-kal kellene csökkenteni az üvegház hatású gázok kibocsátását a 2010-es szinthez képest, miközben jelenleg a kibocsátás nő. Magyarul, jelenleg úgy szennyezzük a környezetet, mintha nem lenne holnap – és ha így folytatjuk, nem is lesz.

A klímaváltozás, környezetvédelem és légszennyezés ügye ráadásul kiváló ellenzéki téma lehetne.

A magyar kormány gyakorlatilag betiltotta a szélerőműveket néhány éve, ami teljes nonszensz, és a máskor „gazdasági szabadságharcot” vívó kormány egészen nyíltan áll a német autógyártók mellé a klíma- és légtisztasági szabályozások ellen is. Amúgy a légszennyezettség Magyarországon a vezető halálokok között van.

Tehát a magyar kormány külföldi cégek mellett áll ki a saját állampolgárai egészsége és a bolygó jövője helyett, ráadásul ezt nem a nyugati kormányok szemforgató képmutatásával, hanem egészen nyílt szemtelenséggel teszi.

Újhartyán, 2018. szeptember 14.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b), Markus Grundmann, a Rehau-csoport autóipari stratégiai üzletág vezérigazgatója (j) és Pogácsás Tibor fideszes országgyûlési képviselõ, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára Újhartyánban, a svájci tulajdonú Rehau-Automotive Kft. új üzemének alapkõletételén 2018. szeptember 14-én.
MTI Fotó: Illyés Tibor

Kiválóan lehetne tehát rámutatni a kormány képmutatására, ráadásul egy nemzetközileg is bejáratott és nyilvánvalóan fontos témát lehetne előtérbe helyezni a zöldpolitika előtérbe helyezésével, ha ez érdekelné a pártokat. Ja, és mindemellett igazuk is lenne, ha ilyen megfontolások is érdeklik az ellenzéki képviselő hölgyeket és urakat.

Ezzel szemben a nagyobb ellenzéki pártok közül kizárólag az LMP foglalkozott a klímasztrájkkal, legalábbis a Facebook-oldalaik alapján, ők tényleg rendszeresen foglalkoznak környezetvédelmi kérdésekkel. Ez zöldpártként aligha meglepő – az már annál inkább az, hogy még az önmagát szintén zöldként meghatározó Párbeszéd sem foglalkozott a témával, miközben a szlovák elnökválasztásokkal például igen. Ugyan a nemzeti ünnep és a nagy összefogásos tüntetés nyilván elvihette a pártok energiáit, egy Facebook-poszt biztosan belefért volna – ráadásul ez talán még fontosabb téma, mint az összefogás a Jobbikkal…

A helyzet talán még ennél is rosszabb, hiszen míg a klímaaktivizmus számos országban kerül a grassroots mozgalmak előterébe, addig Magyarországon erről a szélesebb, pártokon túli ellenzéki nyilvánosságban is alig esik szó.

Ez pedig nagyon sajnálatos. Lehet a nyugat-európai zöldmozgalmat annak túlzott individualizmus miatt kritizálni (és tagadhatatlan, hogy a klímaváltozás megállítása csak rendszerszintű beavatkozással lehetséges), de a vegetáriánus, vegán, vagy akár csak flexitáriánus (azaz a húsfogyasztást jelentősen visszaszorító) életmód tényleg segíthet a környezetnek. Nyilván az önmagában, hogy én személy szerint nem eszem húst nem sokat segít a globális felmelegedésen – azonban egy trend részeként már sokat számíthat.

Így tehát érdemes lenne klímaellenzékké válnunk: előtérbe helyezni a klímaváltozást, mint fontos ügyet, és a mindennapi életünkben is próbálni környezettudatosabban élni.

Nem azért, mert ezzel megváltjuk a világot, hanem mert, ha elegen cselekszünk, akkor kollektíven már komoly hatást tudunk gyakorolni.

Pontosan úgy, ahogy nem az én személyes részvételem tesz sikeressé egy tüntetést, de azért a jelenlétemmel hozzá tudok tenni valamit a sikerhez.

Egy jobb Magyarország egyben egy zöldebb Magyarország is – és itt az idő, hogy ezt felismerjük.

Kiemelt kép: MTI/Sóki Tamás
Olvass tovább!