Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Több légszennyezést kér a magyar kormány az Európai Bíróságon, hogy az autógyárak kedvében járjon

Érdekes esetet mutat be a korrupcióellenes civil szervezet, a K-Monitor, amely más megvilágításba helyezi a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) közötti elvi konfliktusokat. Mint ismeretes, a legutóbbi körös kormányzati plakátkampány elindulása után az EPP több tagpártja is kifogásolta, hogy a néppárti Junckerrel riogatja a magyar kormány saját polgárait.

De az EPP ilyen típusú elvi kiállásai az Orbán-kormány ellen sosem túl határozott, és érdemi szankciókhoz sosem vezet. Ahogy korábban már többször is írtuk, ez nagyrészt azért lehet, mert bár a szabadságjogok és a jogállamiság szempontjából rosszul teljesít Budapest, a nyugati nagyvállalatok – amelyek a nyugati jobboldali pártok legnagyobb donorjai – érdekeit hűen szolgálja.

Erre szolgáltat most újabb példát a K-Monitor:

a magyar kormány beszállt az Európai Bizottság (EB) és Németország mellé, hogy megfellebbezze az Európai Bíróság döntését, amely szigorúbb légszennyezési korlátokat közé kényszeríti az autógyártókat.

A német dízel-botrány után az Európai Bizottság úgy döntött, hogy szigorít a nitrogén-oxid kibocsátás körülményein, és előírja, hogy a könnyen manipulálható laboratóriumi tesztek helyett a motorok valós közlekedési helyzetben produkált kibocsátását mérjék. A bizottság azonban az Euro 6-os motorok esetében felpuhította a szabályozást, és lehetővé tette, hogy ezek a motorok 2020-ig 110 százalékkal, illetve 2021-ig 50 százalékkal meghaladhassák a 80 mg/km nitrogén-oxid határértéket.

Ez ellen fellebbezett az Európai Bíróságon három nagyváros, Párizs, Madrid és Brüsszel önkormányzata, a bíróság pedig 2018 végén igazat is adott nekik. Az ítélet kimondja: a Bizottságnak 12 hónapja van módosítani a rendeleten, a három város az Euro 6-os motorral rendelkező autók forgalmát korlátozhatja saját hatáskörben, mivel azok határérték alatti kibocsátása nem garantált.

Ez nyilván nem túl előnyös az autógyártó nagyvállalatok számára, az EB fellebbezett is a döntés ellen, ehhez csatlakozott Németország – és Magyarország is.

„A kormány lépése igazi stréberségnek tűnik, mivel minden bizonnyal Magyarország nélkül is működött volna a fellebbezés. Az is beszédes, hogy az ügyben más jelentős autóiparral rendelkező országok (pl. Franciaország, Olaszország, Szlovákia) egyelőre nem fellebbeztek” – írja a K-Monitor.

Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter nemrégiben a sajtó előtt is kérkedett kicsit. Február végén, mikor kiderült, hogy Baden-Württenberg német tartomány zöldpárti miniszterelnöke nem hajlandó találkozni vele, a külügyminiszter elmondta, ő nem is a kormányfővel, hanem a Mercedes vezetőivel akart igazán találkozni. Február 27-i sajtótájékoztatóján Szijjártó eldicsekedte:

„A Mercedes a közelmúltban köszönetét fejezte ki nekünk egyébként azért, hogy Magyarország benyújtotta a fellebbezést az Európai Bírósághoz, a nitrogén-oxid kibocsátási kvóták ambíciószintjének túlságos emelése ellen. Tehát van egy jó együttműködésünk.”

Magyarán tehát a magyar külügyér büszkén vállalta, hogy azért küzdenek, hogy az autóipari vállalatok könnyebben szennyezhessék a levegőt. A K-Monitor emlékeztet, hogy ezek a vállalatok az európai néppártok egyik legfontosabb anyagi támogatói.

A levegőbe kerülő nitrogén-oxidok 40 százaléka közlekedési eredetű és főként a nyári nagyvárosi szmog kialakulásáért felelős. Figyelembe véve a hazánkra jellemző problémákat – például, hogy minden hatodik magyar légszennyezés miatt hal meg korábban, és a forgalmas helyen élő, fővárosi gyermekek körében 33 százalékkal gyakoribb a légcsőhurut, 37 százalékkal több az allergiás és csaknem kétszer annyi az asztmás, mint vidéken – Szijjártó Péter álláspont nem tűnik túl felelősségteljesnek. Főleg úgy, hogy a kormány előszeretettel tetszeleg a magyar emberek érdekeinek védelmezőjeként.

Nem ez az első alkalom persze, amikor a kormány saját polgárai érdekeivel szemben az ipari érdekeket helyezi előtérben: épp Szijjártó vallotta be tavaly, hogy a német autógyárak érdekében vezették be a rabszolgatörvényt, de arra is volt példa, hogy a kormány nemet mondott a külföldön dolgozó magyarokat védő uniós hatóság felállítására.

Címlapkép: MTI / Illyés Tibor
Olvass tovább!