Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nemmel szavazott a kormány a külföldön dolgozó magyarokat védő uniós hatóság felállítására

Csütörtökön tartotta ülését Brüsszelben az uniós foglalkoztatási, szociális, egészségügyi és fogyasztóvédelmi miniszterek tanácsa, amely majdnem egyhangúan fogadta el az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról szóló nyilatkozatot. Csupán két tagállam kormánya, a magyar és a svéd szavazott nemmel az ötletre.

Az Európai Munkaügyi Hatóság (European Labour Authority, ELA) létrehozását még 2017 elején javasolta Jean-Claude Juncker bizottsági elnök. Az új intézmény célja az lenne, hogy támogatást és védelmet nyújtson azoknak az uniós polgároknak, akik egy másik tagállamba mennek dolgozni – ideiglenesen és hosszabb távra egyaránt.

Az ELA tájékoztatást nyújtana a célországban fellelhető munkalehetőségekről, a munkavállalók jogairól és kötelezettségeiről a munkavégzéssel, letelepedéssel, szociális támogatásokkal kapcsolatban. Emellett a tagállami munkaügyi hatóságok koordinálását is ellátná, betartatná a munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatos uniós jogszabályokat is, és összehangolt ellenőrzéseket is kezdeményezhetne. Részt vehetne határokon átnyúló viták rendezésében is.

Magyarán tehát az történt, hogy a magyar kormány nemmel szavazott egy olyan javaslatra, amely a külföldön munkát vállaló magyarok érdekeit védené.

A hazai szakszervezetek üdvözölték a javaslatot, a kormány azonban újra elővette a már megszokott érveket, amelyekkel általában az európai együttműködés szélesítése, illetve a munkavállalói jogok védelme ellen vet be.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium a foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, az Európai Munkaügyi Hatóság

„további felesleges bürokráciát, zavaros, a tagállami kompetenciákat hátrányosan érintő állapotot teremtene”.

Illetve azt is hozzátette: a magyar munkavállalók és munkáltatók érdekét is sértené az, ha egy uniós intézmény, a helyi sajátosságok, körülmények ismerete nélkül intézkedne a nemzeti hatásköröket felülbírálva.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelõs államtitkára, Kovács Lajos, a Nagisz Zrt. elnök-igazgatója, Polgár Csaba termelési igazgató és Németh Imre, a tyúkágazat vezetõje (b-j) átvágja a nemzetiszínû szalagot a nádudvari központú társaság derecskei keltetõüzeme bõvítésének átadásán 2018. augusztus 1-jén. (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)

A szuverenitás elvesztése rendre visszatérő fideszes retorika, amelyet általában olyankor húznak elő, amikor valaki külföldről kritizálja a kormány lépéseit: ilyenkor gyorsan egyenlőségjelet húznak az ország és kormány között, mintha a kormány hibás lépéseinek számonkérése egy egész társadalom elleni támadás lenne.

A „bürokráciacsökkentés” is rendre visszaköszön a fideszes retorikában, legutóbb a rabszolgatörvény bevezetését, vagyis a dolgozói túlórakeretek drasztikus emelését próbálta meg úgy igazolni a Kormányzati Tájékoztatási Központ, hogy „aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől a bürokratikus akadályokat le kell bontani.”

Az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozását végül mégsem sikerült a magyar kormánynak megakadályoznia, de a folyamat még így is az elején tart. A most elfogadott tanácsi javaslatról most még hosszú tárgyalások indulnak a Tanács és az Európai Parlament között, amelynek sikere esetén állhatna fel ténylegesen az intézmény.

(Mérce / MTI / HVG / Európai Tanács)

Címlapkép: MTI / Koszticsák Szilárd
Olvass tovább!