Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nemmel szavazott a kormány a külföldön dolgozó magyarokat védő uniós hatóság felállítására

Ez a cikk több mint 1 éves.

Csütörtökön tartotta ülését Brüsszelben az uniós foglalkoztatási, szociális, egészségügyi és fogyasztóvédelmi miniszterek tanácsa, amely majdnem egyhangúan fogadta el az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról szóló nyilatkozatot. Csupán két tagállam kormánya, a magyar és a svéd szavazott nemmel az ötletre.

Az Európai Munkaügyi Hatóság (European Labour Authority, ELA) létrehozását még 2017 elején javasolta Jean-Claude Juncker bizottsági elnök. Az új intézmény célja az lenne, hogy támogatást és védelmet nyújtson azoknak az uniós polgároknak, akik egy másik tagállamba mennek dolgozni – ideiglenesen és hosszabb távra egyaránt.

Az ELA tájékoztatást nyújtana a célországban fellelhető munkalehetőségekről, a munkavállalók jogairól és kötelezettségeiről a munkavégzéssel, letelepedéssel, szociális támogatásokkal kapcsolatban. Emellett a tagállami munkaügyi hatóságok koordinálását is ellátná, betartatná a munkavállalók szabad mozgásával kapcsolatos uniós jogszabályokat is, és összehangolt ellenőrzéseket is kezdeményezhetne. Részt vehetne határokon átnyúló viták rendezésében is.

Magyarán tehát az történt, hogy a magyar kormány nemmel szavazott egy olyan javaslatra, amely a külföldön munkát vállaló magyarok érdekeit védené.

A hazai szakszervezetek üdvözölték a javaslatot, a kormány azonban újra elővette a már megszokott érveket, amelyekkel általában az európai együttműködés szélesítése, illetve a munkavállalói jogok védelme ellen vet be.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium a foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, az Európai Munkaügyi Hatóság

„további felesleges bürokráciát, zavaros, a tagállami kompetenciákat hátrányosan érintő állapotot teremtene”.

Illetve azt is hozzátette: a magyar munkavállalók és munkáltatók érdekét is sértené az, ha egy uniós intézmény, a helyi sajátosságok, körülmények ismerete nélkül intézkedne a nemzeti hatásköröket felülbírálva.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelõs államtitkára, Kovács Lajos, a Nagisz Zrt. elnök-igazgatója, Polgár Csaba termelési igazgató és Németh Imre, a tyúkágazat vezetõje (b-j) átvágja a nemzetiszínû szalagot a nádudvari központú társaság derecskei keltetõüzeme bõvítésének átadásán 2018. augusztus 1-jén. (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)

A szuverenitás elvesztése rendre visszatérő fideszes retorika, amelyet általában olyankor húznak elő, amikor valaki külföldről kritizálja a kormány lépéseit: ilyenkor gyorsan egyenlőségjelet húznak az ország és kormány között, mintha a kormány hibás lépéseinek számonkérése egy egész társadalom elleni támadás lenne.

A „bürokráciacsökkentés” is rendre visszaköszön a fideszes retorikában, legutóbb a rabszolgatörvény bevezetését, vagyis a dolgozói túlórakeretek drasztikus emelését próbálta meg úgy igazolni a Kormányzati Tájékoztatási Központ, hogy „aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől a bürokratikus akadályokat le kell bontani.”

Az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozását végül mégsem sikerült a magyar kormánynak megakadályoznia, de a folyamat még így is az elején tart. A most elfogadott tanácsi javaslatról most még hosszú tárgyalások indulnak a Tanács és az Európai Parlament között, amelynek sikere esetén állhatna fel ténylegesen az intézmény.

(Mérce / MTI / HVG / Európai Tanács)

Címlapkép: MTI / Koszticsák Szilárd