Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Házelnök úr, vajon a napi 15 kilakoltatásért is a képzelt „genderizmus” a felelős?

Mészáros Lőrinc Echo TV-jében melegített a nemzeti ünnepre Kövér László, aki kitért a társadalmi nemek tanulmánya mesterszak megszüntetésével kapcsolatban is elmondta véleményét.

„Az, amit genderizmus néven összefoglalóan alkalmaznak itt néhányan, és tudományként próbálják meg feltüntetni, az egyrészt ideológia, másrészt pedig egy olyan kísérletnek a szellemi megalapozása, ami semmivel sem jobb, mint mondjuk az eugenetika, a náci időkben. Tehát szerintem azok, akik magukat most liberálisnak nevezik, olyan bűnöket követnek el, vagy készülnek elkövetni az emberiség ellen, amit utoljára a kommunisták vagy a nácik követtek el. És ez ellen nem csak tiltakozni kell, hanem meg kell szüntetni ennek a lehetőségét. Legalábbis ezt közpénzből ne lehessen csinálni” – nyilatkozta a házelnök.

Na most, egy egészséges immunreakciókkal rendező társadalomban mindenki hangosan ordítozna egy ilyen hasonlat miatt. Ami itt történik, az ugyanis nem más, mint kegyeletsértés, a nácizmus és a sztálinista kommunizmus sokmillió áldozatainak megsértése. Márpedig itt azért nem kis számú emberről beszélünk: a Holokauszt, a Gulág, az ukrajnai éhínség, egész népcsoportok kiirtása, erőszakos áttelepítése, társadalmi kategóriák életének ellehetetlenítése, és így tovább.

Külön szégyenletes, hogy a harciasan antikommunista Fidesz, amelynek egész mitológiája a kommunizmus elleni harcra támaszkodik, ilyen „gálánsan” kezeli a kommunizmus áldozatainak emlékét.

Hogy újfent saját rövidtávú, aktuálpolitikai céljaira – ezúttal a társadalmi nemek tanulmánya elleni harcában – használja őket.

Szóval emiatt hangosnak kellene lennie a médiának, tiltakoznia kellene mindenkinek, aki csak kicsit is tisztelettel fordul a 20. századi diktatúrák áldozatai felé. De persze semmi sem hangos, a Fidesz úgyis csak „hisztero-liberálisozna” egyet, vagy csak előrángatná simán Sorost, és meg lenne oldva az egész.

Szóval lépjünk is túl ezen a moralizálgatáson, és nézzük meg, mik azok a problémák, amelyek az elmúlt egy hétben a legégetőbb ügyekként jelentek meg. Tippeljük meg, vajon a „genderizmus” vagy valami más felelős ezekért!

A múlt héten két kilakoltatás is megugrotta a mainstream média ingerküszöbét: mindkét esetben rendőri közreműködéssel távolítottak el otthonaikból családokat, melynek tagjai közt találunk terhes anyukát, pár hónapos újszülöttet és beteg idős embert is

2018 második negyedévében összesen 1355, vagyis átlagosan naponta 15 kilakoltatás történt,

és ennél sokkal nagyobb azon emberek száma, akiket nem kell karhatalommal kilakoltatni, hanem önként elhagyják otthonaikat. A szakemberek szerint havonta 10 ezer ember veszíti el otthonát, és még mindig 400 ezer ember feje fölött lóg ott a kilakoltatás veszélye.

A múlt héten az ellenzék szeretett volna rendkívüli parlamenti ülést összehívni a devizahitelek miatti kilakoltatások megállítására (és az ápolási díj emelésére), de a kormánypárti képviselők testületileg távol maradtak, így még a napirend elfogadásához sem volt meg a határozatképesség.

Na vajon a „genderizmus” tehető felelőssé emiatt?

A múlt hét másik nagy híre, hogy a magyar állam embereket éheztet a déli határon található tranzitzónákban. Ha megint a legelemibb emberi moralitás szempontjából néznénk a dolgokat, akkor az emberiesség elleni bűncselekmény és az emberkínzás sem lenne túlzó értékelése a helyzetnek.

Nem nehéz belátni, hogy itt is inkább az uszításban élen járó kormányzatot terheli a felelősség.

A két kérdés egyébként össze is függ: egy kormányzat, amely képes embereket éheztetni, attól nem túl meglepő, hogy saját állampolgáraival való kapcsolatában sem segítő szándékkal lép fel.

Az éheztetett menedékkérők és az otthonaikat elhagyni kényszerülő százezrek egyaránt egy cinikus, emberellenes kormányzat tünete,

egy olyan kormányzaté, amelynek saját csókosainak feltőkésítése, a multiknak adott adókedvezmények és a nagybirtok támogatása fontosabbak, mint a dolgozók érdekinek védelme, a devizahitelesek problémáinak valódi kezelése, a kistermelők támogatása vagy épp a kilátástalanságból menekülők emberséges kezelése.

A társadalmi nemek tanulmánya ellen indított legújabb hadjárat csupán látszattevékenység, manipulációs munka, melynek épp az a célja, hogy álságos módon érdekazonosság látszatát teremtse meg kormányzat és nép között. Hogy elhitesse: a kormány megvédi a magyar népet a különböző rátörő külső veszélyektől legyen szó menekülő emberekről vagy a semleges vécéktől.

Bármennyire is sulykolja minden kormányzati megszólaló, a magyar embereket nem a kötelező nemváltó műtétek réme fenyegeti – főleg, hogy ennek nincs is köze a magyar egyetemeken végzett társadalmi nemek kutatásokhoz. Annál inkább fenyegeti viszont a kilakoltatás, az éhezés, az iskolakezdés plusz költségeinek terhe, a megélhetés bizonytalansága, az egészségügyi ellátás gyengesége. Ezekben a kérdésekben pedig a kormány az emberekével homlokegyenest ellenkező érdekeket képvisel.

És ezt az olyan hangzatos ferdítések, mint egy egyetemi tudományág nácizmushoz hasonlítása, sem feledtethetik el velünk.

Olvass tovább!