A Kossuth tér körbekordonozása az őszödi beszéd kiszivárgása utáni 2006-os tüntetéssorozat idején vált szimbólumává a demokratikus felelősségvállalás elől elszaladó, gyáva hatalomnak.

Emlékezetes, hogy a 2006. október 23-án felállított Kossuth téri kordonokat Orbán Viktor vezetésével a Fidesz-frakció bontotta el 2007. február 2-án. Az akcióról az akkori ellenzéki vezető egyebek mellett azt nyilatkozta,

„[a]lkotmányos jogainkat korlátozzák, mégiscsak volt itt egy rendszerváltás. Vártunk, türelmesek voltunk, de mindennek van határa. Elérkezett az a pont, amikor, ha másnak nem, a képviselőknek példát kell mutatni demokráciavédelemből.”

Arra már kevesebben emlékeznek, hogy az egyébként teljesen jogos demokráciavédelmet nem Orbán, hanem egy mára a Fidesz szemében ellenséggé transzformált jogvédő szervezet, a Helsinki Bizottság kezdte el.

A szervezet Facebook-oldalán emlékezett meg arról, mi is történt 2007 januárjában:

„A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Kádár András Kristóf 2007 januárjában megkísérelt áthaladni a téren. Az ott szolgálatot teljesítő rendőrök ezt megakadályozták. Ezután panasszal fordult a rendőrséghez, sérelmezve, hogy az eredetileg jogszerű lezárás meghosszabbítására és fenntartására a mozgásszabadságot jogsértő módon korlátozva került sor.”

A rendőrség nem tudta megindokolni a tér teljes lezárását, hiszen a védett személyek és létesítmények biztonsága anélkül is garantálható lett volna. A bíróság végül arra kényszerítette a rendőrséget, hogy elismerje a Helsinki Bizottság munkatárásnak panaszát.

„Ezzel a rendőrség elismerte a kordonozás 2006. novemberi meghosszabbításának jogsértő voltát, így a kordonügy több mint négy év jogi küzdelem után 2010-ben lezárult” – írja a civil szervezet.

A 2006-os kordonügy lehet, hogy lezárult, de helyére került egy másik kordonügy, hiszen ahogy megírtuk, a Terrorelhárítási Központ kordonokkal tervezi körbevenni a Kossuth teret az Országgyűlés alakuló ülésének napján, és ezzel már jó ideje bejelentett állampolgári megmozdulásokat lehetetleníthet el.

A tüntetést szervező civilek – ahogyan 2007 elején a jogvédő civilek – a bírósághoz fordulnak, hogy megakadályozzák ezt a fölösleges és jogsértő lépést, a Társaság a Szabadságjogokért pedig élőláncot is szervez a parlament köré.

Az egész kordontörténetben igazából egyetlen szereplő van, akinek 2006 óta gyökeresen megváltozott a véleménye, ez pedig nem más, mint a Fidesz. A civilek akkor, a Gyurcsány-időkben is az állampolgári szabadságjogokért álltak ki, ahogyan most is teszik, az Orbán-időkben.

De Orbán Viktor esetében vajon hová tűntek a demokráciavédő szempontok?

(címlapkép: MTI / Szigetváry Zsolt)