A történelemhamisítás neohorthysta iskolája: értelmiség a hatalom árnyékában
Interjú Krausz Tamás történésszel.
Interjú Krausz Tamás történésszel.
A forradalom hősének egyik utolsó, börtönből kicsempészett levelét közöljük.
Ez a szöveg amellett érvel, hogy az egyes területek 1918-19-es Romániához csatolását az antikommunizmussal legitimálták. A besszarábiai, bukovinai és erdélyi román fegyveres beavatkozásokat ugyanis azzal indokolták, hogy ki kell irtani a bolsevizmust, amit Románia külső és belső biztonságával szembeni fenyegetésként értelmeztek.
Vajon miként látták a hazafiság kérdését a demokratikus baloldalon a 20. század első felében? Hogyan próbálták összeegyeztetni a forradalmi kormányok a nemzeti függetlenségi hagyományt a demokratikus és szociális reformokkal?
Vajon kisajátíthatja a haza és a nemzet fogalmát a jobboldal? Vajon hogyan viszonyult a mindenkori baloldal a hazafisághoz?
A fasizmus polgárellenes volt, de nem volt (üres frázisoktól eltekintve) antikapitalista. A szociáldemokrácia antikapitalista volt, de nem volt polgárellenes. A kommunisták pedig polgárellenesek voltak és antikapitalisták.
Ami a rendszerváltás óta emlékeztethetett valamiféle demokratikus kultúrára, azt mind sárba tiporja a kormányzat, és egy olyan korba nyúlik, melybe főúri önkény uralkodott a nép fölött, mely hatalom idegenkedett mindenféle progressziótól, demokratizmustól, hatalmát és privilégiumait féltve.
Harmadik éve szervezzük meg a Gólyával közösen a Szabad Október Fesztivált, amin az Őszirózsás és az 1956-os forradalom baloldali emlékezetet őrizzük és ápoljuk.
A függetlenséget szocialisták és nacionalisták széles összefogása harcolta ki, a nap akár alkalmas lenne a közös ünneplésre is. November 11-e – a Magyarországról is ismerős nemzeti feledés jegyében – mégis a Varsóban felvonuló szélsőjobbtól hangos.
1400 megrongált zsinagóga, több mint 1300 erőszakos halál és tízezrek koncentrációs táborba zárása – 80 évvel ezelőtt magasabb fokozatra kapcsolt a nácizmus.